A Halloween története


A Halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, melyet sokáig elsősorban az angolszász országokban tartottak meg, de jelen korunkban reneszánszát élve, ismét elterjedőben van az egész világon.

Maga az ünnepkör boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyb az évszázadok alatt egybemosódott a kelta samhain ünnep, a római Pomona-nap és a keresztény halottak napja ünnepéből.

Igen, végül is ebből is egy keresztény ünnep lett, mint annyi más pogány szokásból, ugyanis a hittérítők igyekeztek a keresztény ünnepeket a pogány hiedelmekhez igazítani, hogy könnyebben menjen a megtérítettetek az „átállás”. Így történhetett meg az is, hogy III. György pápa, korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok napját átrakatta október 31-re, hogy összevonhassák a pogány ünnepkörrel.  Írországban vette fel a All Hallow’s Eve, vagyis a mindenszentek éjszakája nevet, ebből alakult ki mára a Halloween név.

Magának a halloween-nek az igazi eredte a római időkre, azon belül is arra az időszakra tendálódik, amikor elfoglalták Angliát. Ebben az időben a kelta újév november 1-e volt, amikor megköszönték napistennek a földet és a termést. Az ő hitük szerint, ezen az éjszakán vonultak a holtak birodalmába az előző évben elhunytak lelkei, és ennek megkönnyítésére ételt és állatokat áldoztak. Ezen a napon, vagyis november elsején az emberek állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére 3 napos ünnepet tartottak. Ez volt az első halloween fesztivál, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel. Az első a római feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett.

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe, mely nem az eredeti tárgy.  A történet szerint az ünnep a jelképét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Manapság az Amerikai kontingensen halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában a felnőttek általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep az új kontinensen.

Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Magyarországon nem vált ünneppé, a bazárok termékein kívül nem lehet komoly nyomát találni az ünneplésnek. Az utóbbi években az idegenforgalom és vendéglátás próbál a „holt szezonban” programokkal, bálokkal, rendezvényekkel életet lehelni az ünnepkőrbe és van, hogy néhány helyen partikat, házibulikat rendeznek; az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, és a hangulathoz illő jelmezekbe bújva szórakoznak.

Magának az egész ünnepkőrnek van egy sajátos bája, mely egészen biztosan nem fogja hagyni, kiveszni ezt az ősrégi szertartást, és mivel az angolszász kultúra egyre jobban terjedőben van a világon, valószínűsíthetően még jelentőségteljesebbé válik a jövőben.