A városi élelmiszer stratégiák lehetnek 2021 fontos kérdései

A Kisléptékű Termék előállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete a H2020 774208 BOND projekt  „A szervezetek és hálózatok magasabb szintű együttműködésének szervezése az európai mezőgazdasági szektorban” programban,magyarországi partnerszervezeteként vesz részt.

A BOND projekten keresztül számos jó gyakorlattal, nemzetközi példával is megismerkedhetnek az érdeklődők a bondproject.eu weboldalon a BARN fejezetben.

Az Európai Unió új, „Termelőtől a fogyasztóig a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” stratégiájában is hangsúlyos a helyi termékek, a helyi piacok (rövid élelmiszerláncok) és termelői közösségek fejlesztésének fontossága.

Néhány példa a bondproject.eu weboldalról:

Country-shop, együttműködés Hollandiából. A Country Shop szövetkezet, 87 mezőgazdasági termelő szövetkezeti hálózata, fő feladatuk a felvásárlás a termelő tagoktól, és az értékesítés a tagoknak, a logisztika és a marketing közös működtetése. A vásárlók is lehetnek tagok a szövetkezetben és vásárlásukkal támogatják azt. Az alapítók saját tőkével hozták létre a szövetkezeti bolthálózatot és saját minőségi kritérium rendszert dolgoztak ki. A következő küldetést fogalmazták meg: A Country Shop együttműködés, a vidéki életminőség javítását kívánja elérni a hagyományos mezőgazdasági és regionális termékek széles választékának kínálatával, valamint az állampolgárok részvételének megteremtésével a helyi gazdaságokban és annak termékeiben. A Country Shop szövetkezet a fogyasztói és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre is törekszik. Az előny és az erő a rövid ellátási láncban rejlik.

Az Angliai Bristolban 1997-ben hozták létre a termelői piacot elsődlegesen azzal a céllal, hogy elősegítsék az egészséges táplálkozást és a szezonálisan megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket népszerűsítsék. Továbbá, hogy elősegítsék a város fenntartható élelmiszer stratégiájának céljait.  A város stratégiája az volt, hogy folyamatos konzultációkat szerveztek a termelőknek, egészséges recepteket adtak közre, szezonális, helyi, organikusan termesztett zöldségek és gyümölcsök kerültek a helyi bristoli élelmiszerboltokba és a kereskedőkhöz.

Szövetkezeti hálózatot alakítottak ki, amely a megalakulása óta támogatja, tájékoztatja és összeköti a fogyasztókat a közösségi projekteket és őstermelőket, akik mindannyian azon dolgoztak és dolgoznak, hogy Bristol a fenntartható élelmiszerekre alapuló város legyen. Törekvéseik olyan sikeresek lettek, hogy 2015-ben Bristol volt Európa Zöld Fővárosa, mely elismerés sokat lendített az eredeti célok megvalósításán.

Bristolban ma már természetes és mindennapi dolog, a helyi termékek vásárlása. Az iskolai menzákban a környékbeli alapanyagok használata, a termelői piacok számának gyarapodása és azok egyre nagyobb népszerűsége.

Évente több száz, a helyi termékeket népszerűsítő gasztronómiai programot rendeznek a városban és a 800 tagból álló helyi termelői közösség zöldségeit és gyümölcseit a város 265 vendéglátóhelyén dolgozzák fel.

Bristol is tagja a Milánóból indult nemzetközi „URBAN FOOD POLICY PACTUM” (MUFPP) hálózatnak. Magyarul: élelmiszer-politikai paktum – melyet a világ minden tájáról 210 város írt alá. ( sajnos magyar város még nem jelentkezett ) A résztvevők a fenntartható fejlődés érdekében kötelezik magukat arra, hogy  a városi élelmiszer stratégiáik létrehozásában az egészséges táplálkozási rendszereket és az egészséges táplálkozást népszerűsítik.

Az Olaszországi Montevarchi helyi gazdák közös termelői piacát 2008-ban Montevarchi önkormányzata indította el a Comuni di Montevarchi e del Valdarno projektet, melynek alapvető célja a környékbeli gazdák értékesítési láncának segítése volt. Már a megalakításkor nagy érdeklődés mutatkozott a fogyasztók részéről a minőségi, helyben termelt élelmiszerekre, a termelői piac kialakítására. Ma már több mint 50 termelő értékesíti itt termékeit. A termelői piac működtetője az önkormányzat, mely napi kapcsolatban áll az árusokkal. Alapvető elvárás az, hogy mindenkor friss, szezonális zöldség és gyümölcs kerüljön a vásárlók elé. Bár a termékek ára 15-20 százalékkal magasabb, mint a kereskedelmi üzletláncokban, de itt biztonsággal állítható, hogy csak minőségi, vegyszermentes termelői termék kerül a vevők elé.

A termelők a piacon eladott termékek bevételeiből 10-15 %-kal járulnak hozzá a piac működéséhez és folyamatos fejlesztéséhez. A piaci vásárlásokat a termelők kódja alapján külön – külön tudják összegezni egy speciálisan erre kifejlesztett szoftver segítségével és abból számolják ki a hozzájárulási összegét.

Az Európai Unió az új „Termelőtől a Fogyasztóig” stratégiájában a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért több olyan célt és intézkedést fogalmaz meg a fenntarthatóság eléréséhez, amelyekhez illeszkednek a bemutatott példák.

A termelői vendéglátás mely nem csak friss alapanyagokat és helyi értékesítést jelent, hanem szolgálja a csomagolási hulladék csökkentését az üzemanyag felhasználás csökkenését és támogatja a sokszínű és főként a vegyszermentes termesztést.

Megfogalmazza és támogatni fogja a stratégia a kisléptékű megújuló energiatermelést.  A mezőgazdasági épületek és istállók gyakran tökéletes helyszínt biztosítanak a napelemek elhelyezésére. Az ilyen beruházásokat prioritásként kell kezelni a jövőbeni, KAP (közös agrárpolitika) stratégiai tervekben.