Albánia


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Albán Köztársaság Időzóna: GMT+01:00
Anyanyelven: Republika E Shqiperise Autójelzés: AL
Államforma: köztársaság Pénznem: albán lek (ALL)
Főváros: Tirana Elektromosság:

Az Adriai-tenger partvidékén fekvő Albánia Kelet-Európa
leghosszabb diktatúrájával “büszkélkedhet”, mely sajátos módon
visszafogta a fejlődésben. Talán ennek is köszönheti érintetlen
természeti kincseit, vadregényes tájait. Albániának 6 nemzeti parkja, 24
természetvédelmi területe és 2000 egyéb védett természeti értéke van,
melyek önmagában elegendőek ahhoz, hogy ellátogassunk az országba.

Az albán fővárost sajátosan sokszínű balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá.
Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet
hatás.
Főbb látnivalói: a Skander bég téren álló 1830-ban épült
óratorony; Ethem Bey mecset; a Piramis – Enver Hodzsa egykori múzeuma;
Kongresszusi Palota; Archeológiai Múzeum; egyetemi könyvtár; Parlament.

Ha Albániában járunk, mindenképpen érdemes felkeresni az ország két
múzeumvárosát, az “ezerablakú” Berat-ot, és Gjirokastra-t, melynek
sajátos hangulatot kölcsönöznek szürke kőcserepei.

Albánia a Balkán országainak egyike, és a félsziget nyugati részén helyezkedik el. Területe a régióban az egyik legkisebb 28.748 km². Lakossága kb. 3,6 millió fő, de igen magas a kivándorlás az országból. A kiáramlás fő célpontja az Adriai-tenger túloldalán található Olaszország. Fővárosa Tirana (354.000 fő), ami az ország legnagyobb városa is egyben. Jelentősebb városok az országban szétszórva helyezkednek el, ezek: Durres, Elbasan, Shkodra, Vlor. Albánia államformája parlamentáris köztársaság, és közigazgatásilag 12 megyére bontható. Több népcsoport is jelen van az országban. Legmagasabb természetesen az albánok aránya – 91% – , de jelentős még a görögök (3,5%), a cigányok (3%) és a cincárok (1,5%) részesedése a népességből. Hivatalos nyelv az albán, de az igen jelentős görög lakosság saját nyelvét is használja. Kiemelendő még, hogy a tengerparti sávban igen sokan beszélnek olaszul. Az albán nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, és azon belül is egy külön ágat alkot, közeli rokonaik nincsenek. Vallási összetételben tarkának mondható. Legmagasabb a muzulmánok aránya (70%), mely elsősorban a török hódoltsági időszak öröksége. Jelentős még az ortodoxok (20%) és a katolikusok (10%) aránya. Fizetőeszközként a leket használják. Albániában az írástudatlanok aránya 7%, ami a legmagasabb egész Európában. Gazdaságilag az egyik legfejletlenebb európai ország.

Albánia történelme

Az albán történelemnek sok rejtélye van. Őseik feltehetően illír törzsek voltak, akik a Bronzkorban telepedtek le a mai Albánia területén. Több királyságot létrehoztak, amik jelentős kereskedelmet bonyolítottak a szomszédos görög kolóniákkal. I. u. 2. században a rómaiak meghódították a területet, és létrehozták itt Illyricum provinciát. A birodalom bukása után több királyság és birodalom részévé vált a terület (Bizánci Birodalom, Bolgár Fejedelemség, a Dukljai Fejedelemség, a Velencei Köztársaság…stb.) Írásos emlékekben az albán népről először csak a 12. században születtek. Tartósabban csak az Oszmán Birodalom tudta a kezében tartani, 1501-ben hódította meg a területet, és egészen 1912-ig gyakorolta felette az uralmat. Ez idő alatt a lakosság nagy része iszlamizálódott, az ország fejlődése pedig lelassult. Albánia csak az első Balkán-háború során tudott függetlenné válni (1912. november 28-án). A függetlenséget csak igen rövid ideig tudta gyakorolni az ország, I Vilmos király is csak fél évig tölthette be hivatalát. Az I. Világháborúban megszállták Albániát, aki csak 1920-ban vált ismét független állammá. 1925-ben a konzervatív Amet Zogu szerezte meg a hatalmat, és 1928-ban saját magát királlyá koronázta. A II. Világháború közeledtével egyre nőtt az olasz befolyás, majd 1939-ben Mussolini el is foglalta Albániát. 1943-ban németek szállták meg az országot, de kis idő múlva Enver Hoxha vezetésével kommunista partizánok 1944-re szabadították fel. A második világégést követő korszakot Albániában „sötét korszaknak” is szokták hívni. Hoxha kemény kommunista, sztálinista politikát alkalmazott. Az ország bezárkózott, és a fejlődés megtorpant. Ezt máig se tudta még leküzdeni Albánia. 1985-ig, a diktátor haláláig ez volt jellemző, majd megnyitotta kapuit a nyugat felé. Rengetegen vándoroltak el az országból, leginkább Olaszországba. 1991-ben vált hivatalosan is köztársasággá. Ettől kezdve szabad választásokat tartottak. Albánia célul tűzte ki maga elé a NATO és EU csatlakozást, de ehhez még sok dolgot kell kiküszöbölnie.

Albánia földrajza

Albánia négy országgal határos: Montenegroval, Kosovoval, Macedóniával és Görögországgal. Az ország területe javarészt a Hellén-hegyvidéken fekszik, kisebb területe pedig a parti síkság. Az ország legmagasabban fekvő területei az északi határ mentén találhatók, ezt a területet Albán-Alpoknak is szokták nevezni. Legmagasabb pontja is itt található, a 2694 m magas Jezerce. A magasan fekvő területeken hegyvidéki klíma a jellemző, de az ország többi részén mediterrán éghajlat uralkodik. A természetes növényzet (tűlevelű) és a talaj (terra rossa) is a klímához igazodva jött létre. A hegyvidékeken vegyes erdőket találunk. A mediterrán klíma ellenére itt igen sok csapadék hullik. A csapadék évi mennyisége meghaladja az 1000 mm-t, aminek jelentős része ősszel eső formájában hullik. Jelentősebb folyók nincsenek, inkább kisebb vízfolyások és tavak, illetve víztározók (Shkodrai-tó, Ohridi-tó, Drin). A hegyek miatt inkább a legeltető állattartás dominál a növénytermesztéssel szemben. Ennek ellenére megtalálható mindenféle mediterrán jellegű zöldség-gyümölcs és citrusféle.

Albánia látnivalói

Turistaként ellátogatva Albániába szokatlannak fog tűnni a sok betonbunker, ami persze az albán nép számára természetes tájelem. Ezeket még a Hoxha-időszak alatt építették a védelem szempontjából. Az utak minősége hagy némi kívánni valót maga után. Még a főutak is tele vannak kátyúkkal, így a gépkocsink érdekében lassan érdemes hajtani. A városok nem mondhatók tisztáknak, ennek ellenére a lakosok kedvesek és segítőkészek. Létezik egy német mondás: „Menj nyaralni Albániába, a kocsid már úgyis ott van!” Ennek az volna az alapja, hogy itt szinte csak a német autógyárak termékei fordulnak elő. Sokukon a rendszám is más országból való származásra utal. A turisták legfőbb célpontja maga a főváros. Az ország egyetlen nemzetközi reptere is itt található. Tirana központja a Szkander bég-tér, ahol megtalálható a Et’hem Bey-mecsetet, a Szkander bég lovas szobor, a kormányzati épületek, a Történeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár. A város legszebb része a diplomata negyed. Itt találjuk a szórakozóhelyeket, a clubokat és kocsmák jelentős részét is. A nagyobb városokban az utcákat ellepik a mobil utcai árusok. Szinte minden portéka beszerezhető tőlük, ugyanakkor igen tolakodó a stílusuk. Érdemes ellátogatni az Albán Riviérára. Ez a terület szinte érintetlen gyönyörű homokos tengerparttal és hangulatos, kis városkákkal jellemezhető. Igen erős olasz hatás figyelhető meg itt, melyhez még hozzájárul az is, hogy nagyon sokan olaszul is beszélnek. A tengerparti városok közül a legnagyobb Durres, ahova Tiranából autópálya vezet. Ez Albánia legrégebbi városa, legnagyobb kikötője és az egyik legjelentősebb települése gazdasági szempontból. A tengerparti részen sokkal jobbak a körülmények, mint az ország belső részén. Ennek hátterében az állhat, hogy a külföldi befektetések is javarészt ide irányulnak. Albániára tehát a kettősség jellemző, a balkáni jegyeket magán viselő északi és belső rész, illetve a mediterrán és egzotikus tengerparti rész.

Albánia gasztronómia

Albániában igen magas (50%) a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Sokféle gyümölcsöt és zöldséget állítanak elő, mivel a klíma igen kedvező. Egyik legfontosabb növény az olajfa, illetve a termése, az olajbogyó, melyet sok ételben megtalálunk. Főként juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek, ezeket az Albán konyha dolgozza fel. Igen elterjedt a méhészkedés az országban, a méz számtalan ételükben nélkülözhetetlen elem. Albániára is a balkáni konyhaművészet a jellemző, ugyanakkor a történelmei jegyek is nagyon fontosak (bizánci, szerb, bolgár, olasz). A tengerekben sokféle hal, rák és kagyló található, melyből sokféle ételt készítenek. Ezeket a tengerparti városokban érdemes kipróbálni, ahol még teljesen frissen kerül minden a tányérunkra. A nagy meleg miatt az étkezések általában 1-2 órával eltolódva bonyolódnak le, illetve itt is jellemző – mediterrán nép lévén – a siesta. Összességében az albán konyhát egyszerű ízek jellemzik. Italaik közül kiemelkednek a borok és a sörök. Helyi specialitásnak számít a Tirana Beer. A csapi ivóvíz helyett itt fogyasszunk inkább ásványvizet.

Főbb városok

Tirana

Utazási információk

Közbiztonság

Albániában az ország legnagyobb részén megfelelő a közbiztonság. Tiranában és a
tengerparti üdülőhelyeken napközben nem tapasztalhatók támadások,
turisták ellen irányuló ismételt akciókról a külképviseletnek nincs
tudomása. A fővárosban biztonságosan lehet közlekedni, és – néhány
kivételtől eltekintve – az országos főbb közlekedési útvonalak is
biztonságosnak mondhatók. A nagyobb városokban és az országos
főútvonalakon gyakoriak a rendőrjárőrök, ellenőrző pontok.

Nemzetközi repülőterek

Tirané.

Helyi közlekedés

Az utak
állapota nemcsak vidéken, hanem a főváros külső kerületeiben is rossz,
az időben nem észlelt úthibák megrongálhatják a járműveket. Esős
időszakokban az utcákat elborító sártengerrel kell megküzdeniük a
gyalogosoknak.

Külképviseletek

Tirana, Nagykövetség
Cím: Rruga Skenderbeu 16.
Előhívó: 00-355-4
Telefon: 232-238, 234-903
Ügyelet: 00-355-4-232-238
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Szabó Sándor
Fax: 233-211
E-mail: huembtia@interalb.net
Akkreditált országok Albánia

Tirana, Konzuli hivatal
Cím:  Rruga Skenderbeu 16.
Előhívó: (00)-(355)-(4)
Telefon: 232-238
Ügyelet: 00-355-68-206 -1914
Fax: 233-211
Konzul: Kállai Zsolt
E-mail: huembtia@interalb.net
Ügyfélfogadás: hétfő, csütörtök: 9.00-12.00
Konzuli kerület: egész Albánia

Beutazási feltételek, vámszabályok

Az
albán kormány 2003. 05. 29-i döntése szerint a magyar állampolgárok
azonnali érvénnyel vízum nélkül utazhatnak az országba, ahol 30 napig
tartókodhatnak vízummentesen. Az útlevélnek a beutazás napjától
számított 6 hónapig kell érvényesnek lennie.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 355

Népességi adatok

Lakosság: 3 363 000 fő
Népsűrűség: 117.00 fő/km2
Nyelvek: albán.
Népcsoportok: albán (97%), görög (2,5%), egyéb (0,5%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 28 748.00 km2
Nagyobb települések: Tirané (Tirana) 244 000, Durrés 85 000, Elbasan 83 000, Shkodér (Shkodra) 82 000, Vloré 74 000, Koré 65 000.
Legmagasabb pontok: a Korab hegységben 2764 m.
Főbb folyók: Drin, Seman.
Főbb tavak: Shkodrai-tó, Ohridi-tó, Preszpa-tó.

Földrajz

Főként bozótos, erdővel borított hegyvidék, területének kb. 20%-a hullámos parti síkság.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 820 USD