Andóra


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Andorrai hercegség Időzóna: GMT+01:00
Anyanyelven: Principat D’Andorra Autójelzés: AND
Államforma: hercegség Pénznem: euro (EUR)
Főváros: Andorra la Vella Elektromosság: – 220 V

Már maga a látvány is megragadó. Az országot 3000 méter magas hegykoszorú öleli körbe, amely csak dél felé nyitott. A szakadékos völgyek lejtőin romantikus hangulatot árasztanak a jellegzetes széles tetejű andorrai parasztházak Már az első pillantás elárulja, hogy az emberek valamikor nagyon szegények voltak ezen a nehezen megközelíthető vidéken, ahol az év nagy részében a hótakaró borítja a tájat, s ahol egy pár birka, ló vagy marha már gazdagságot jelentett. Bár maga a hercegség alig változott több mint 700 éves történelme során, az andorraiak ma már életszínvonaluk csúcsairól is letekinthetnek Európa többi részére.

A fővárosban, Andorra la Vellában s az országban lévő mindössze 50 apró településen élők nagy része nem is andorrai. A legtöbben spanyolok, franciák és portugálok, de élnek itt angolok, németek, afrikaiak, ázsiaiak is, és természetesen az andorraiak, akik két államfő: Franciaország államelnökének és a spanyolországi Urgel püspökének alattvalói. Csak ez a 12 000 andorrai polgár rendelkezik a hercegség áhított útlevelével. Az idegeneket voltaképpen megtűrik ebben a csaknem adómentes földi és (a téli sportok) paradicsomában, ahol nincs vám, a szociális szolgáltatások kiválóak, az iskolarendszer példamutató, a betegellátás ingyenes és a nyugdíj magas.

Az andorraiak hivatalos nyelve a katalán, a szomszédos Katalóniának és fővárosának, Barcelonának a nyelve. Kiváltságaik természetesen gondot is okoznak. Az országban dolgozó több ezer spanyol már itt született gyermeke például sehol sincs nyilvántartva Spanyolországban. A szülők abban reménykednek, hogy Andorra egy szép napon mégiscsak megadja a gyermekeknek az állampolgárságot jelentő andorrai útlevelet, s így “igazi” andorraiak lehetnek. Ez azonban egyelőre csak remény, hiszen ahhoz, hogy valaki megkapja az állampolgárságot, legalább 20 évig kell élnie a kis paradicsomban, s legalább egy andorrai őst felmutatnia. Elképzelhető, hogy van gyorsabb út is az áhított cél felé, de az bizonyára igen drága.

Aki turistaként érkezik Andorrába – és az alacsony árak miatt igen népszerű úticél a miniország-, az igyekszik az államocskát éppen az utolsó csepp benzinnel elérni, mivel itt az üzemanyag is olcsóbb. A tulajdonképpeni “főközség”: a főváros pezsgő bazárjában a csaknem az összes világmárkát elfogadják fizetőeszközként. Annak viszont, aki ki tud szabadulni a bazári forgatagból és az elképesztő gépkocsiforgalomból, érdemes egy kis időt szánnia az eredeti Andorrára, a román stílusú kápolnák országára, ország jellegzetességeit jelentő félköríves kőhidakra (nem egy közülük ezeréves) a vad hegyi patakok felett, a világ egyik legrégibb parlamentjére, vagy a büszke a meggyőződésen alapuló békés hagyományokra: “Mi nem vagyunk sem spanyolok, sem franciák, mi andorraiak vagyunk.”

Aki vállalkozik erre az ismerkedésre, az hazatérve a hegyekkel koronázott kis országból, bizonyára el fog gondolkodni, hiszen mi más is némely nagy birodalom, mint zsákmányolt, majd újra elvesztett terület? És mit is jelent a nagyhatalmak számtalan háborúban szerzett tekintélye és befolyása a békés kis Andorrához képest, melynek ugyan nincs szerepe az emberiség történelmében, de ahol nincs munkanélküliség s lényegében bűnözés sem.

Andorra az Ibériai-félsziget és az európai kontinenstest határán, a Pireneusok hegyláncai között fekszik. Az ország a Föld legkisebb területű államainak egyike, területe mindössze 468 km². Népessége egy közepes városéval megegyező nagyságrendű, kb. 71.000 fő. Fővárosa Andorra la Vella, ahol a népesség 1/3-a – 23.000 fő – él. A fővároson kívül még két jelentősebb település található az országban, ezek Les Escaldes (15.400 fős)és Encamp (10.400 fős). Államformája parlamentáris köztársaság, és közigazgatásilag 7 egyházkerületre (parroquia) bontható. Nemzetiségi összetételben igen sokszínűnek mondható. Az andorrai népesség (andorrai katalán) nem a legnagyobb népcsoport az országban, létszámuk az össznépesség csupán 33%-a. Náluk nagyobb létszámban (43%) vannak jelen a spanyolok. Igen jelentős még a portugálok (11%), franciák (7%) és az angolok (2%) aránya. Hivatalos nyelvként a katalánt használják, de igen sokan beszélik még a spanyol és francia nyelvet. Vallási összetételben homogénnek mondható, mivel a lakosság 94%-a római katolikus. Mára már Andorra is az „euró-övezet” része. Gazdasági fejlettsége kb. hazánkéval megegyező, de kis népességének, turizmusból és kereskedelemből származó bevételeinek köszönhetően rohamosan fejlődik, gazdagodik.

Andorra történelme

Ezen a kellemes klímájú, és jó adottságú területen már igen korán letelepedett az ember. Az első írásos emlékek csak i.e. 2. században említették meg először a területet és őslakóit, az Andosin törzset, akik feltehetően az andorraiak ősei. Ők Hannibál hadaival is felvették a harcot, mikor rajtuk keresztül vonult Róma ellen. A középkori arab hódítások nem érintették a területet, mivel azt Martell Károly már a félsziget középső részén megállította. Ezt követően a térségben francia befolyás volt a jellemző. Andorra függetlenségéről először egy 843-ban született adománylevél számol be, melyben Kopasz Károly császár Urgell grófnak adományozta a területet, mivel az itt élő nép hűen szolgálta a Francia Királyságot. Az ezt követő két évszázadban valamelyest gyarapodott az ország területe. A XII. századra Andorra püspöki uradalommá vált. A XIII. században a francia Foix grófjai háborút indított Andorra ellen, hogy megszerezze azt, de ez sikertelen csaták során nem hozott egyértelmű eredményt. 1278-ban és 1288-ban aláírtak két szerződést, melyben ismételten rögzítették Andorra függetlenségét, de fölötte Foix grófjai és az urgelli püspök egyaránt gyakorolhatta a hatalmat. A szerződés még kitért arra is, hogy az ország területén fel kellett számolni az összes katonai erődítményt. 1419-ben itt hozták létre, Európában is az egyik legelsőnek számító parlamentjét. Ezt követően IV. Henrik gróf került a francia trónra (aki előtte Andorra uralkodója volt), így a társhercegségi cím a francia királyé lett. Az andorraiak függetlenségük megőrzése érdekében több lépést is tettek, nehogy bekebelezze őket a Francia Királyság. Az 1805-ös francia forradalmat követően a terület feletti uralom a császárra, majd a köztársasági elnökre szállt. A háborúk során több menekült is letelepült az országban. 1866-ban több reform született, mely során létrehoztak egy törvényhozó szervet is, a Consell Generalt. A választójoggal 1933-tól minden 25 év feletti férfi rendelkezhetett, és minden 30 év feletti férfi megválasztható volt. 1934-ben egy orosz tiszt, Borisz Szkozirev Andorra uralkodójává kiáltatta ki magát, 1941-ben viszont a püspök csendőrök segítségével eltávolította az irányításból. A spanyol polgárháború idején lendült fel igazán az ország gazdasága. A második Világháború nem tett kárt Andorrában, és függetlensége sem forgott veszélyben. Az 1960-as években fedezte fel az ország, hogy fontos kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Ezt az adottságot kihasználva jött létre Andorra fejlett kereskedelmi és szolgáltatási hálózata. 1970-ben módosult a választójog, így minden 21 évnél idősebb andorrai állampolgár, férfi és nő egyaránt választóvá és választhatóvá vált. 1981. január 15-én Consell Generalból létrejött a Kormány, az ország első elnöke Oscar Ribas lett. 1993. március 14-én Andorra lakossága egyhangúan elfogadta az ország első Alkotmányát. Fontos lépés volt számára, hogy az euró-övezethez is sikerült csatlakoznia. Manapság a turizmus és a kereskedelmi tranzit országává vált.

Andorra földrajza

Andorra két országgal, Franciaországgal és Spanyolországgal határos. Ez a kis területű ország a Pireneusok hegyláncai között, közel 2000 m-es magasságban egy völgyben fekszik. Az ország legmagasabb pontja 2946 m magas Coma Pedrosa.. Az országban sajátos klíma uralkodik, mivel a mediterrán hatás keveredik a hegyvidéki éghajlattal. A csapadék mennyisége meghaladja az évi 1500 mm-t. Az ország területén nem találunk jelentősebb vízfolyást, illetve állóvizet, inkább a hegyoldalról lesiető sebes patakok a jellemzők. A növényzet nagyrészt lombos- és fenyőerdőkből áll.

Andorra turizmusa

Az andorrai kultúra a katalán kultúra egyik ága. Az épületállomány nagyban hasonlít a spanyolországi katalán városokban tapasztaltakhoz. Vannak eltérések is, a különbözőségre példa a helyi néptánc a contrapàs, de a népzenében ugyancsak katalán elemek vannak. Mediterrán nép lévén figyelnünk kell arra, hogy itt is van siesta időszak.
Az ország egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalomból származó jövedelem. Ennek fejében itt minden a turisták igényeinek kielégítése érdekében épült. Andorrát megközelíteni csak közúton lehet, nemzetközi reptere nincs, a legközelebbiek Toulouseban és Barcelonában találhatók. Saját gépjárművel közlekedve észrevehetjük, hogy parkolni igen nehéz, szinte csak a mélygarázsokban és parkolóházakban lehet. Az utak igen zsúfoltak, haladni csak igen lassan lehet. Ebből következik, hogy a levegő sokszor igen fojtó, kipufogógázzal telített. Választhatjuk a tömegközlekedést szolgáló buszokat is, de azok is csak lépésben tudnak haladni, ugyanakkor igen olcsók. Kiemelendő, hogy Andorra vámszabad terület, így itt minden sokkal olcsóbbnak fog tűnni az idelátogatók számára. Az turisták elsődleges célpontja a főváros, Andorra la Vella. Bátran mondhatjuk, hogy az egész város egy nagy bevásárlóközpont. A főutcáján egymást érik a üzletek, az autószalonok, az éttermek és a szórakozóhelyek. Nem túl nagy a város, egy nap alatt könnyen bejárható. Az lakói nagyon büszkék, és nagy becsben tartják a központi belvárost. Itt figyelhető meg a katalán építészet gyönyörű épületeivel. A többi városkában is érdemes körülnézni, igaz ezekben is hasonlót tapasztalhatunk, mint a fővárosban. A túrák kedvelőinek is kedveznek az ország adottságai. Lenyűgöző képet nyújt a völgyből a Pireneusok hegyláncai és csúcsai.

Andorra gasztronómia

Az andorrai konyha nagyban megegyezik a spanyol-katalán konyhával, de több nemzet (francia, spanyol, portugál, angol) gasztronómiája is megjelenik benne. Alapvetően mediterrán jellegű konyha jellemzi az országot. Ételeiket általában olívaolajjal készítik, finoman fűszerezik. Az éttermekben széles kínálattal találkozunk. A siesta miatt az ebéd 1-4 óra között bonyolódik le, a vacsora pedig általában könnyű ételek fogyasztásával telik. Sokféle levest ismernek, melyek legfőbb alapanyai a zöldségek. Sokféle húst fogyasztanak (csirke, marha, sertés, vad…stb.). Húsételeikhez általában rizst szolgálnak fel, de gyakoriak a párolt, illetve a nyers zöldségek is köretként. Az egyik jellegzetes desszertjük a mel i maró (mézes túró) és a híres katalán krém, a crema catalana (karamellizált puding). Finom forrásvizeik vannak, és a csapvíz is ivóvíz minőségű. Alkoholos italaik közül a legkedveltebbek a borok és a pezsgőfélék.

Főbb városok
Andorra la Vella

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 376

Népességi adatok

Lakosság: 58 000 fő
Népsűrűség: 110.30 fő/km2
Nyelvek: katalán, spanyol, francia.
Népcsoportok: katalán (26%), spanyol (50%), francia (7%), egyéb (17%).
Vallások: római katolikus.

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 467.80 km2
Legmagasabb pontok: Roca Enravessada 2961 m.
Főbb folyók: Valíra.

Földrajz

A Pireneusok magas láncai és szűk völgyei uralják.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 9 830 USD

agrárország, jelentős idegenforgalommal.