Aranyozott kincsek újra a keszthelyi kastélyban


Az egykor a Festetics család tulajdonában lévő műkincseket az állam egy tavalyi bécsi árverésen vásárolta.

Az 1700-as évektől Keszthely története összefonódik a Festeticsekkel. A keszthelyi kastély a negyedik legnagyobb Magyarországon, látogatottságban viszont az első. A második világháborút követően az épületegyüttes műkincseinek jelentős részét elveszítette. Egy 1942-es leltár szerint külön ezüstkamrája is volt a kincseknek, amelyek most mint “Keszthely Seuso-kincsei” kerültek vissza.

A háromszor 12 darabos készletből a tányérok és a nagyobb kelyhek sora hiánytalan, a kisebbekből azonban csak 9 szerepelt az árverésen. Ezt követően került elő a tizedik kisebb kehely Ausztriában egy családnál, a kormány pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a még hiányzó két darab is visszakerüljön Keszthelyre.

A Festetics-kastély a most visszakapott műtárgyakat a jelenlegi tükörterembe helyezi el, ahol 12 személyes hercegi ebédlőt rendeznek be. A korhű berendezéshez nemrég egy aukción székeket is vásárolt az állam.

A tízszögű, aranyozott ezüsttányérok összsúlya csaknem tíz kilogramm. A kelyheken gravírozott címer látható F monogrammal és grófi koronával, valamint a Festeticsek címerállataival, a daruval és a két oroszlánnal, összsúlyuk pedig megközelíti az öt kilogrammot. A tárgyak többségén az 1796-os régi bécsi fémjel is szerepel.

Az ezüsttárgyakat az 1700-as évek végén az éppen kétszáz éve elhunyt gróf Festetics György rendelte, aki a család legkiemelkedőbb tagjaként a Georgikon megalapításával, a Helikoni Ünnepségek létrehozásával, illetve a kastély könyvtári szárnyának felépítésével tette emlékezetessé a nevét.