Bosznia-Hercegovina


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Időzóna: GMT+01:00
Anyanyelven: Bosna I Hercegovina Autójelzés: BIH
Államforma: köztársaság Pénznem: bosznia-hercegovinai konvertibilis márka (BAM)
Főváros: Sarajevo Elektromosság:  230 V

Bosznia-Hercegovina a Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. Az ország 1992.-ben függetlenné vált, az ott található
etnikumok a szerb, bosnyák és a horvát.

Eme ország kulturálisan egyedülálló terület Európában, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép, a római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén őshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont. Találhatók itt oszmán építészeti emlékek, dzsámik és mecsetek, illetve a mostari Öreg-híd a világörökségek listáját színesíti.

Aki szereti a téli sportokat, annak Bosznia-Hercegovina ideális hely, hiszen egészen áprilisig síelhetünk. A két legkedveltebb síterep a Bjelasnica-Igman és a Jahorina; mindkettő üzemelő felvonóval.

Bosznia-Hercegovina a Balkán országainak egyike, és a félsziget nyugati részén helyezkedik el. Területe 51.129 km², a régióban közepes méretű országnak számít. Lakossága kb. 4 millió fő, de igen jelentős a fogyás. Fővárosa Szarajevó (582.000 fő), ami az ország legnagyobb városa is egyben. Jelentősebb városok az országban szétszórva helyezkednek el, ezek: Bajna Luka, Zenica, Tuzla, Mosztár, Bihács…stb. Bosznia államformája föderatív parlamentáris köztársaság, és közigazgatásilag 2 autonóm egységre (Bosznia és Hercegovina) bontható. Több népcsoport is jelen van az országban. Legmagasabb természetesen a bosnyákok aránya – 48% – ,de jelentős még a szerbek (37%) és a horvátok (14%) részesedése a népességből. Hivatalos nyelv a népcsoportoknak megfelelően: a bosnyák, a szerb és a horvát. Vallási összetételben tarkának mondható. Legmagasabb a muzulmánok (szunnita) aránya (40%), mely elsősorban a török hódoltsági időszak öröksége. Jelentős még az ortodoxok (31%), a római katolikusok (15%) és a protestánsok (4%) aránya. Fizetőeszközként a konvertibilis márkát használják. Az országban az írástudatlanok aránya 14%, ami az egyik legmagasabb egész Európában. Gazdaságilag az egyik legfejletlenebb európai ország.

Bosznia-Hercegovina történelme

A területen már igen korán, az i. e-i 5. évezredben már illír törzsek éltek. I. e. 3000-ben kelta törzsek vándoroltak a területre, akik az illír törzseket kiűzték, illetve velük keveredtek. A rómaiak már az i. e. 3. században megjelentek a területen, de csak az időszámítás kezdete táján építették birodalmukba. Több római kolónia is megtelepedett a térségben. A terület az Illíria nevű provincia része volt. A Római Birodalom kettészakadását követően a Nyugatrómai Birodalom részé vált. A korai népvándorlások egy időre megakadályozták egy tartós állam kialakulását, majd. VII. században a Bizánci Birodalom kebelezte be. A VII. század végén érkeztek a területre az avarok és a szlávok. A XII. századig a területen nomád törzsek éltek, majd II. (Vak) Béla (magyar) király a Magyar Királysághoz csatolta a mai Bosznia északi részét. 1154-ben megalakul az első bosnyák állam, melyet Borić bán irányított, de a magyar befolyás jelentős maradt. Kulin bán uralkodása alatt fejlődés indult a gazdaságban, fellendült a kereskedelem. A déli területen vazallus uradalmak irányítottak. A XV. századtól egyre nőtt a török fenyegetettség, ezért a Magyar Királyság megkezdte a végvárrendszer kiépítését, ami Boszniát is érintette. A kor legnagyobb hadserege szétverte a kiépített rendszert, és az Oszmán Birodalomba csatolta a területet. A török uralom volt leginkább a meghatározó az ország történelmében. Bosznia 400 éven keresztül volt a birodalom része. Ez idő alatt a lakosság nagy része áttért a muzulmán vallásra, szokásokra. Ezen kívül még a társadalmi berendezkedés is megváltozott. A török időszak az „országot” nem lerombolta, hanem tovább építette. Sok város felemelkedett, és a kulturális központtá vált. A törökök visszaszorításával egy időre Bosznia vált a birodalom legnyugatibb részévé. Egyre nőttek a belső feszültségek, a terület fejlettsége elmaradt Európa többi országától. Az 1875-ös lázadás olyannyira elmélyült, hogy más országok is felléptek a török ellen. Az 1878-as berlini béke Bosznia területét az Osztrák-Magyar Monarchiának ítélte. Az idő multával egyre erősödött a délszlávok körében a nacionalizmus. 1900-tól a bosnyák politika szerves részévé vált ez az ideológia. Egy egységes délszláv állam létrehozása is a célok közt lebegett, amit főleg a szerbek sürgettek. 1908-ban Bosznia-Hercegovinát teljesen beolvasztása magába az Osztrák-Magyar Monarchia. Ez a lépés vezetett az 1914. június 28-án kirobbantott világháborúhoz, amikor is Gavrilo Princip merényletet követett el Ferenc Ferdinánd ellen. A háborúk nem okoztak jelentősebb kárt az országban. Az I. Világháborút követően a terület a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia) részévé vált. Továbbra sem csökkent a belső elégedetlenség, sőt a nemzetiségek közt nőtt a feszültség, aminek hátterében a szerb vezetés állt. A jelentős (3 milliós) bosnyák népet nem ismerte el társnemzetnek az irányítás. A második Világháború közeledtével Jugoszlávia egyértelműen kifejezte német ellenességét. Erre válaszul Hitler 1941. április 6-án megtámadta, és elfoglalta az országot. A németek egész Boszniát a független Horvát Államhoz csatolták. Partizáncsoportok szálltak szembe a nácikkal. Ők elérték, hogy 1943. november 25-én kikiáltották Boszniát és Hercegovinát Jugoszlávia társállamának. Rengeteg hadiipari üzemet telepítettek Boszniába, és sok bosnyák kapott helyet a Jugoszláv állam irányításában. Ő gyakorolhatta a társországok közül a leginkább a szuverenitását. Az 1980-as évek végére meggyengült a kommunista vezetés, majd kirobbant a délszláv háború. 1992. április 5-én népszavazás során kikiáltották az ország függetlenségét, mely során szembe kerültek a szerbekkel. A helyzetet még súlyosbította, hogy a muszlim és horvát lakosság egymással sokszor szembekerült. Mivel a szerbekkel való konfliktus fontosabb volt mind a két nemzet (Horvátország és Bosznia) számára a belső gondoknál, ezért létrejött az együttműködés. A washingtoni egyezmény keretében létrehozták a Bosznia-Hercegovinai Föderációt. 1995-ben a daytoni egyezmény aláírásával létrejött a független Bosznia-Hercegovina, de a terület nagy részén továbbra is szerb fennhatóság maradhatott.

Bosznia-Hercegovina földrajza

Bosznia-Hercegovina 3 országgal határos: Horvátországgal, Szerbiával és Montenegróval. Az ország felszínét 3 részre oszthatjuk fel. Az egyik a Dinári-hegyvidéken fekvő terület, mely helyenként 2000 m fölé is magasodik. Az ország legmagasabb csúcsa a Maglić (2386 m) is itt található. Ez a terület igen gazdag karsztformákban (víznyelők, dolinák, poljék, barlangok…stb.). A másik fontos terület a Száva partján elhelyezkedő síkság, illetve a folyóvölgyek. A harmadik nagy táj a kettő másik közt átmenetet képez, ez a dombvidék. Éghajlatát tekintve azt mondhatjuk, hogy az egész országra mediterrán éghajlat a jellemző, de ennek alakításában nagy szerepe van a Dinári-hegységnek. Itt találjuk Európa egyik legcsapadékosabb pontját is, helyenként a csapadék mennyisége meghaladja az 1500 mm-t. Területén nincsenek jelentősebb vízfolyások, inkább a kisebb folyók a jellemzőek (Száva, Drina, Boszna, Neretva, Una, Vrbas). Csupán csak egy kis tengerparti sávja van, de 150 km-es határszakaszon csak 10-20 km. választja el a tengertől.

Bosznia-Hercegovina turizmusa

Az ország nem tartozik a legkedveltebb turistacélpontok közé. Ennek egyik oka, hogy a közelmúltban vívott háborúk nyomait még ma is magán viseli, a másik, hogy a vonzó tengerpartból csak kevés jutott Boszniához. A közutak a háborúk miatt nincsenek jó állapotban, csak a főútvonalakon ajánlott közlekedni. Javasolt inkább vasúton felfedezni az országot, mely viszonylag fejlett, és jól kiépített. Bosznia egyetlen nemzetközi repülőtere Szarajevóban található. A túrák nem ajánlottak, mivel az országban még számos helyen vannak telepített taposóaknák. Ezek manapság is követelnek halálos áldozatokat. Az épületek jelentős részét lerombolták a háborúk, ezeket napjainkban kezdték újjáépíteni. Kulturális emlékekben igen gazdag a terület, bár sokuk a háború „áldozatává” lett. Szarajevó és Mostar városában számtalan látványosság található, melyek a török időszak termékei elsősorban. Mostárban láthatjuk az Öreghídat és a Gázi Huszrev bég mecsetet is többekközt. Szarajevóban mind a 3 nemzetiség kulturális emlékei, épületei jelen vannak. Boszniába ellátogatva nem feltétlenül kell konvertibilis márkát váltanunk, mivel az eurót is elfogadják, de azért jó, ha van nálunk a helyi pénzből is. A hazai árakhoz képest általában olcsóbbak a termékek.

Bosznia-Hercegovina gasztronómiája

A bosnyák konyhára a legnagyobb hatást a 400 éves török uralom gyakorolta. Étlapjukon sok török étellel, illetve azok bosnyák variációival találkozhatunk. Pl.: hadzsi-cseváp, sis-cseváb, szogan-dolma, pita , baklava…stb. Az ételfogyasztást nagyban befolyásolja a vallási hovatartozás. Leggyakoribb fűszerek a fahéj, a bors és a szegfűszeg, de az ételeik nem mondhatók fűszeresnek. Ételeiket besűrítésére nem használnak rántást. Húsételeik általában birkából készülnek, és leggyakrabban parázson sülnek. Köreteik leginkább rizsből és zöldségekből állnak. A bosnyák konyhát a lágy ízek a jellemzik, ami elsősorban a párolásnak köszönhető. Országszerte, az utak mentén rengeteg kis “autogrill” működik, ahol helyben sütött birkát vásárolhatunk. Sokféle péksüteményük van, melyhez kolbász- és virsliféléket, felvágottakat és zöldségeket fogyasztanak. A desszertjeik általában különböző töltelékkel készült rétesekből állnak. A többi süteményük rendkívül édes, cukorsziruppal, mézzel vannak gazdagon meglocsolva. Italaik közül a megemlítendők a különböző ásványvizek és a hercegovinai fehér, száraz borok (Pl.: Zilavka). A bosnyákok szívesen fogyasztanak még aludttejet is.

Főbb várk:

Sarajevo, Mostar

Nemzetközi repülőterek

Sarajevo.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 387

Népességi adatok

Lakosság: 4 441 000 fő
Népsűrűség: 86.90 fő/km2
Nyelvek: szerb, horvát.
Népcsoportok: mohamedán délszláv (bosnyák) (43,7%), szerb (31,4%), horvát (17,3%), egyéb (5,6%).
Vallások: mohamedán, ortodox, római katolikus.

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 51 129.00 km2
Nagyobb települések: Sarajevo 416 000, Banja Luka 143 000, Tuzla 65 000, Zenica 64 000, Mostar 63 000, Brcko 25 000.
Legmagasabb pontok: Maglic 2386 m.
Főbb folyók: Száva (Sava), Drina, Neretva, Una, Vrbas, Bosna.
Főbb tavak: Jablanicai-vízt., Drina-vízt.

Földrajz

A Száva menti alföld déli peremvidékét és a Neretva-völgyét kivéve hegyvidéki terület. A Dinári-hegység vonulatai húzódnak itt, sok kis
folyóvölggyel, medencével.

Gazdaság

agrár-ipari ország.