Budakeszi

Budakeszi

Budakeszi lakottságára utaló első emlékek még az új kőkorszakból származnak. A falu honfoglalás kori eredetére utal a Budakeszi-Barackosban feltárt, a X. század közepére keltezhető köznépi temető. Ilyen lelet mindössze négy került elő a Kárpát-medencében.

A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761-66 között épült barokktemplom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak. A régészeti kutatások során felszínre került a román kori templomalapozás, a 15. századi bővítés, a gótikus sekrestye, amelynek falába vadászjelenetes római kori sírkövet és római kori oltárkövet is beépítettek. Az ásatás során bizonyossá vált, hogy a templom környéke, a falu központjának múltja mintegy 1000 évre nyúlik vissza. Jelenleg szabadtéri előadásokat rendeznek itt.

Budakeszi nevét egy 1296-os keltezésű oklevélből következtetve az ősi Keszi törzs valamelyik nemzetségétől kaphatta. Feltételezhető, hogy a tatárdúlás után alakultak ki Al- és Felkeszi. A mai római katolikus templom környékén elterülő Alkeszi királyi alapítású kápolnáját 1267-ben említik először. A település mindenkori fejlődését elősegítette, hogy fontos forgalmi csomópont volt évszázadokon keresztül, mivel a budai vár, Zsámbék – Székesfehérvár, Tinnye – Esztergom főútvonalában fekszik.

1659-től Budakeszi birtokosa gróf Zichy István volt, akinek fia, Péter hívta a településre az első német telepeseket Bajorországból, a Rajna-vidékről, Ausztriából, Cseh-Morvaországból. 1739-ben közel 600 lakos esett áldozatul a pestisjárványnak. 1765-től Budakeszi kamarai birtok lett és igen jelentős kedvezményekben részesül, melynek következtében gyorsan felvirágzik.

A századforduló a polgárosodás kezdete. A XIX. század második feléig a mezőgazdasági termelés, elsősorban a szőlő- és bortermelés, gyümölcstermesztés jellemző a településre, melynek Budapest főleg piacot jelentett, dolgozni nem jártak oda. A gyökeres változást a 1870-es évek csapása, a filoxéra hozta. Ez, valamint a millenniumi év közeledtével megindult nagyarányú fővárosi építkezések következtében a lakosság Budapesten keresett munkát.

Korányi Frigyes kezdeményezésére 1900-ban indult meg közadakozásból az első magyar tüdőszanatórium építése, amely 1906-ban a Milánói Világkiállításon elnyerte a “Gran Premio” díjat.

Azóta a jó levegő és a szép környezet több szanatóriumot is ide vonzott, s egyben elkezdődött a település iparosodása is. 1919-ben megalakult az ipartestület és 1930-ban már közel 60 féle szakmát űztek a községben. Híres lesz a század 30-as éveire az Elektromos Műszaki Rt., a Halfer-féle Márványozó Festékgyár Rt. jelentős, tengeren túlra is eljutó exportjával, és a Nattó-féle cipőkrémgyártás.

Budakeszit kellemes klímájáért, szép környezetéért a fővárosi középréteg szívesen felkereste. Jelentős bevételi forrást jelentett a helybélieknek, hogy nyaranta lakásuk egy részét üdülőnek adták ki.

A helyi védelem alatt álló mintegy 200 értékes, szép sváb paraszt- és polgárház az elmúlt évszázadok népi építészeti értékeiről tanúskodik. Nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek is itt áll emléktáblával megjelölt nyaralóháza. Budakeszin vásárolt családi házban töltötte utolsó éveit Mezei Mária színművésznő is.

A Budapesthez simuló, völgybe húzódó Budakeszi Vadaspark, a fővárostól húszpercnyire Budapest-Budakeszi határán található. Ezen a vidéken az uralkodó szélirány északnyugat felől fújja be a friss levegőt a községi erdőkbe. A Budapesthez simuló, völgybe húzódó Budakeszi környéki erdők emiatt is különleges jelentőségűek. Nem túl régen nevezetes elődök kikapcsolódásának adott otthont e táj. “Tilalmazott koronauradalmi erdő!” – hirdette a tábla a koronás fők kiváltságát.

A Budakeszi Vadasparkot 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmával adták át a nagyközönségnek. A Vadaspark 327 hektáros területe körülzárt. 1997-ben a Pilisi Parkerdő Rt. közhasznú szervezetet alapított a Vadaspark “központi” területének működtetésére. A közel huszonhat hektáron találjuk a gépjárműparkolót, a pihenőparkot, a tűzrakó helyeket, a vadbemutatót és innen indulnak a sportolásnak lehetőséget adó túra útvonalak.

A Budakeszi Vadaspark elsődleges feladata a Buda környéki erdők élővilágának valamint Magyarország más részein, illetőleg az Európában őshonos fajok nagyközönséggel való megismertetése. A természeti értékeket lehetőség szerint eredeti formájában, helyén és érintetlen állapotában őrizzük és mutatjuk be. Ez már önmagában egyedülálló! A bejárattól néhány méterre a park középső részén, a természetes élőhelyükön ritkán megfigyelhető állatok- madarak, farkasok, kisragadozók, rágcsálók életét lehet tanulmányozni. Rövid sétával lehet eljutni a nagyvadak bemutatóihoz és a Vadaspark legmagasabb pontján épített kilátóhoz. A vadasparki kilátóról teljes körkilátás nyújt gyönyörködtető élményt a Hárs-, a Hármashatár-, a Csiki-, a Kakukk-,a Pozsonyi-, a János-, és a Fekete-hegyek irányába.

A Vadaspark kiindulópontja és célállomása lehet szervezett vagy egyéni kirándulásoknak. Az idei esztendő a természetjárás éve, amelynek aktualitása teszi lehetővé, hogy a Vadasparkot ismerők, illetve még nem ismerők, természetjárás keretében kalandozzanak el a Budakeszi Vadasparkba. A természet szépségeit megismerve járhatjuk végig az ide évet. A Budakeszi Vadasparkba gördülő kerekeken, a Széchenyi-hegyi gyermekvasúttal is eljuthatnak a vállalkozó kedvű fiatalok és felnőttek. A gyermekvasút VADASPARK megállójától könnyű sétával juthatunk el a vadbemutatókhoz.

Küldetésüket és jövőképüket az érkező vendégek igényei alakítják. Ennek megfelelően törekszenek a sokrétű családi szabadidő- és sportprogramok kialakítására, a Magyarországon és az Európában őshonos vadfajok bemutatására és az erdei környezetben történő természetismereti oktatás-nevelés minél teljesebb megvalósítására. Az itt dolgozók értékrendjét meghatározza a táji értékek védelme és megőrzése.

Kalandozzon el a Budakeszi Vadasparkba, legyen részese az erdő nyugalmának, fedezze fel a Vadasparkban élő állatokat. A Budakeszi Vadaspark lakói mindenki számára szívből kívánnak örömteli kikapcsolódást.

A település határában, ha Pest felől érkezünk fut az Úttörő vasút és számtalan kirándulási lehetőség is várja errefelé a túrázókat.

A 10-es útról és az M1-es autópályáról is elérhetjük a települést. Budapestről a Budakeszi út vezet ide, ezen közlekedik a fővárosból ide tartó helyi, 22-es számú buszjárat is.

További információk:

www.budakeszi.hu

 www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »