Budapest


Budapest, Bartók B.u. 105-113

Telefon: 06-1-488-7665
Fax: 06-1-479-0149
E-mail: rmipest@itthon.hu
Honlap: www.budapest-regio.hu

Tourinform Irodák: “Szolgáltatóknál”!!!

Magyarország fővárosa, Budapest, mind elhelyezkedéséből, mind stratégiai jelentőségéből adódóan, mindig is lakott település volt, történelme szorosan összefügg a magyarságéval, az országgal. Ritka, hogy ennyire egyet jelentsen egy ország a fővárosával, gyakorlatilag minden itt összpontosul. Megkísérelni is nehéz lenne bemutatása, csupán néhány fontosabb dolgot említünk meg, afelé “kedvcsinálás” célzattal…

Budai oldal

A város látnivalói közül csak a legfontosabbak felsorolására van mód. Induljunk el Budán, a Duna jobb partján. A budai oldal egyúttal a főváros zöld övezete is, nevezetes kirándulóhelyekkel: János-hegy, Normafa, Széchenyi-hegy, Kis- és Nagy Hárs-hegy, Remete-hegy, Hármashatár-hegy és a Budakeszi Vadaspark, mind a Budai Tájvédelmi Körzet részei.

Bejárásukra javasolt útvonal: a fogaskerekű vasúttal a Széchenyi-hegyre, majd a gyermekvasúttal a Hűvösvölgybe. A vasút érinti Budapest legmagasabb pontját, a János-hegyet (526 m), innen libegővel lehet lejutni a Zugligetbe.

A főváros két látogatható barlangja az 500 méter hosszan bejárható Pálvölgyi-cseppkőbarlang (bejárata: Szépvölgyi út 162.) és a 300 méteren látogatható Szemlő-hegyi barlang (bejárata: Pusztaszeri út 35.), amely egyben gyógybarlang is.

Óbuda
Budapest kétezer éves római kori elődje, Aquincum polgárvárosának és katonavárosának maradványai, a két amfiteátrum, mozaikdíszes villák, katonai fürdő, a vízvezeték kőpillérei a város északi részén találhatók.

Összefüggő romterület az Aquincumi Múzeum (Szentendrei út 139.), amelynek legértékesebb emlékei a faragott kövek, falfestmények, az ókori orgona. Az óbudai Fő tér egyedi hangulatát a régi földszintes házak, kisvendéglők és az értékes múzeumok adják. A közelben találjuk a Varga Imre Múzeumot (Laktanya u. 7.), amely névadójának, a híres kortárs szobrásznak műveit mutatja be, valamint a Vásárhelyi Múzeumot (Szentlélek tér 6.), amely az op-art megteremtőjeként világhírűvé vált magyar származású Victor Vasarely teljes életművét gondozza. A Kiscelli Múzeumban (Kiscelli u. 108.) a fővárosról készült műalkotások és a XX. századi magyar képzőművészet rendkívül gazdag gyűjteménye látható.

A rómaiak a mai Óbuda területén építették fel Pannónia tartomány központját. A birodalom határa a Duna vonala volt.
Budapest kétezer évvel ezelőtti elődje a római kori katonai táborváros, s mellette a katonákat kiszolgáló mesteremberek, kereskedők városa, Aquincum volt. A hajdani katonai amfiteátrum romjai Óbudán láthatóak. Innen két kilométernyire pedig az ókori polgárváros központjának utcáit, s házainak maradványait nézhetjük meg.

Aquincum polgárvárosa
Az Óbudai sziget északi csúcsával szemközt fekvő, forrásokban és vízlevezető árkokban gazdag területen az 1. század végéről és a 2. század elejéről származnak az első településnyomok. A kezdetben falusias szerkezetű település fából és agyagból készült építményeit a 2. században váltották fel a kőépületek. A település szerkezetét ekkor már a tudatos városrendezési elvek alakították. A város Hadrianus uralkodása idején (feltehetően 124 körül) municipium rangot kapott, s ettől kezdve önálló közigazgatási egységként működött. Septimius Severus uralkodása idején (194-ben) colonia rangot kap a város. Ezt követően, a 2.-3. század fordulóján, érte el a város legnagyobb kiterjedését, lakóinak száma 10-12000-re becsülhető. A 4. század második felétől kezdődően fokozatosan csökkent a polgárváros lakóinak száma, s az 5. század elejéről csak szórványos adatok tanúskodnak az épületek használatáról.

Bár a római kor négy évszázada alatt a polgári városrész településszerkezete, kiterjedése folyamatosan változott, jellegzetes építészeti elemei – a vízvezeték pillérek, az amfiteátrum és a városfal négyszöge – mindvégig a felszínen nyomon követhetők voltak, s a mai városképnek is meghatározó elemei maradtak. Az aquincumi polgárváros kb. egyharmadát mutatja be a múzeum körül elterülő régészeti park. A jelenleg látható alaprajzok zömmel a 2-3. század fordulójának állapotát tükrözik.
Az észak-déli és a kelet-nyugati főútvonalak kereszteződésénél található a város fóruma, amelynek viszonylag kis mérete a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez igazodott. A fórum körzetéhez tartozott a császárkultusz szentélye, a basilica, a nagy közfürdő és a tabernasor.A főúttól távolabb, a város délkeleti és északi részében kézműves lakások, műhelyek (kelmefestő, bronzöntő) helyezkedtek el. A zajos főútvonalaktól távolabb jómódú polgárok, városi tisztségviselők díszes lakóházai épültek, házi szentéllyel, magánfürdővel. A várost ipari övezet vette körül. A főútvonalak és a Duna viziútja mentén fazekas üzemek működtek.

A 3. századtól kezdődően a dunai összeköttetést jelentő kelet-nyugati főút egyre forgalmasabbá vált, mutatva az egyre növekvő kereskedelmet. Ekkor épült a húspiac (macellum) is. A korábbi lazább szerkezetű beépítést egy sűrűbb, nagyobb népsűrűségre utaló beépítettség váltotta fel.

A 4. században a védműveken végrehajtott nagyobb és a lakóépületek egyikén-másikán elvégzett kisebb javítások mellett egy ókeresztény bazilika volt szinte az egyetlen új építmény, amellyel a polgárváros rendelkezett.

RÓMA AQUINCUMBAN
Új állandó kiállítás a BTM Aquincumi Múzeumában

A Kulturális Örökségi Napokhoz kapcsolódva nyílik meg az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása, mely a romterületbe illesztett új kiállítási épületben kapott helyet. A Róma Aquincumban című állandó kiállítás a múzeum olyan rejtett értékeit tárja a látogatók elé, melyek méltó kiállítására korábban nem volt lehetőség. A helytartói palota emlékeit bemutató, az épület egykori pompáját idéző kiállítótérben helyet kap több, a palotából származó, korábban nem látható, illetve frissen restaurált mozaik, együtt láthatók a falakat díszítő falfestmények, a szentélyberendezésekhez tartozó, sokszor monumentális szobrok, valamint az épület egykor fényűző berendezéséről tanúskodó szökőkút vagy kőből faragott díszedény rekonstrukciója. Az egykori épületbelső luxusát egészítik ki a vitrinekben található tárgyak, – a bronzból, üvegből vagy kerámiából készült import edények, az arany és ezüst ékszerek, – melyek a helytartó és környezetének mindennapjaihoz tartoztak.

Az új állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően méltó körülmények között mutathatjuk be világhírű zenei emlékünket, az aquincumi orgonát. A hangszer maradványai éppen annak az épületnek az alapozási munkálatai során kerültek elő, melynek falai között most együtt láthatók az orgona alkatrészei, a szerkezetéről készült rekonstrukció és a megszólaltatható másolat.

A budai Várhegy

A XIV. században épült, majd 400 évvel később barokk stílusban átépített királyi palota (Szent György tér) 700 éven át a magyar királyok lakhelye volt, ma Budapest leglátogatottabb múzeumainak, galériáinak ad otthont. A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészettörténet keresztmetszetét adja a X. századtól napjainkig, itt láthatjuk a középkori és reneszánsz kőtár, a gótikus faszobrok, táblaképek, szárnyas oltárok, a reneszánsz és barokk művészet tárlatait. A Budapesti Történeti Múzeumban Buda középkori királyi várpalotájának helyreállított részei, kápolnája, gótikus szobrai, Budapest történetét bemutató állandó és időszaki kiállítások láthatók.
Az Országos Széchenyi Könyvtárban, az ország legnagyobb könyvtárában középkori kódexek, Mátyás király Corvináinak leggazdagabb gyűjteménye mellett időszaki kiállítások is láthatók.

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum a kortárs művészet jeles alkotásait tárja a látogatók elé. A kőcsipkés tornyú budai főtemplom, a Mátyás templom, más néven Nagyboldogasszony-templom (Szentháromság tér 2.) koronázások és királyi esküvők színhelye volt. A Halászbástyáról (Szentháromság tér), a középkori falakra emelt héttornyú neoromán bástyarendszerről remek kilátás nyílik a városra. A Vár-hegy alatti 12 kilométeres barlangrendszer 1800 méteres szakasza, a Várbarlang (bejárata: Országház u. 16.) vezetéssel bejárható.

A Duna jobb partján dél felé elkeskenyedő, hosszan elnyúló háromszög alakú mészkő hegyen a tatárjárás után, az 1240-es évek első felében épült meg a fennsík peremén körbefutó, tornyokkal megerősített első védőfal. Az első királyi palota északon épült meg. A 13. század utolsó harmadában kezdték meg a hegy elkeskenyedő déli csúcsán kiépíteni az újabb királyi palotát, amelynek sokasodó épületeit a 14. században már sziklába vágott széles és mély árokkal választották el az északabbra lévő várostól.

A 15. században Zsigmond király pompás gótikus, majd Mátyás király reneszánsz palotát építtetett, ez volt királyi székhelyük. 1541-1686 között Buda vára lett a magyarországi oszmán-török hatalom központja. Csak többszöri véres ostrom révén tudták tőlük visszafoglalni a keresztény seregek.

A 18-19. században az ostromok során tönkrelőtt királyi palota helyett új, hatalmas palotatömböt emeltek. Ez is súlyosan megsérült 1944-45-ben, Budapest ostroma során. Csak a külső falakat állították helyre, a belső elrendezés új. Régészetileg föltárták és helyreállították a középkori palota és a védőfalak maradványait is.

A palota a vár és a város közép- és török kori múltja látható a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán a legdélibb palotaszárnyban. A keleti szárnyban kapott helyet az Országos Széchényi Könyvtár, a keleti szárnyban a Magyar Nemzeti Galéria (képzőművészeti gyűjtemény).

A hegy északi részén Buda fallal körülvett felső városa utcáiban sok középkori épületet csodálhatunk meg. Különleges látványosság a 19. század végén kiépített Halászbástya a középkori eredetű gótikus Mátyás-templommal. A Várnegyed múzeumai közül a legjelentősebb a Hadtörténeti Múzeum és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.

A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti.

A Budai Vár 1987 óta a Világörökség része.

A Várnegyedben tilos a gépkocsiforgalom. Megközelíthető a 16, 78 Várbusszal, valamint a Siklóval.

Ha este a Duna felőli oldalon sétálunk fel a Várba, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyai mint megannyi cukorsüveg magasodnak fölöttünk. A látogató tündéreket képzel a falak közé, nem városvédő harcosokat, pedig a bástya elnevezés rájuk utal. A Halászbástya azonban sohasem szolgált védelmi célokat. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták 1905-ben. Schulek Frigyes tervezte neoromán stílusban. Hét tornya a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.

A Várhegyet övező egykori városfalak vonalát követve, a középkori halpiactér mellett épült. S hogy mi köze a halászokhoz? Hajdan a halászcéh feladata volt gondoskodni a vár itt húzódó szakaszának védelméről.

A bástya udvar közepén található Szent István szobra, valamint a bástya lábainál a Hunyadi János és Szent György szobor másolatai találhatóak.

A fehéren ragyogó bástyasort ünnepélyes alkalmakkor kivilágítják, és boltíves, csipkés folyosói mint valami ragyogó mesekastély, az egész pesti Dunapartról jól láthatók.

Az ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt.

Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta. Mai formáját az 1800-as évek végi restauráláskor nyerte el.

A hármas tagolású, reprezentatív nyugati homlokzaton a jól hangsúlyozott középpont ellenére Mátyás ötszintes déli harangtornya uralkodik. Így az építészeti formák hatalmasan fokozódnak a fiatornyos, meredek sisak koronázta zömök Béla-toronytól a díszesebb középrészen át a déli toronyig. A második szint hatalmas, gótikus rózsaablakát a XIX. század végi nagy átépítéskor Schulek Frigyes szabadította ki a barokk kori elfalazásból: az előkerült töredékekből rekonstruálni tudta a karéjos kőrács eredeti formáit. A harmadik szintet áttört csúcsívsorral ékesített, háromszögű neogót oromzat zárja. Ezek alatt helyezkedik el a nyugati homlokzat fő ékessége, a csúcsíves, mély nyugati kapuzat. Négy pár oszlopkötegből álló bélletét szőlőleveles oszlopfejezetek díszítik. Ezek közül északon a legbelső, délen belülről a második oszlopfő XIII. századi, a többi a XIX. században újrafaragott, hiteles másolat. A kapu fölötti csúcsíves mezőben Zsolnay-pirogránit relief ábrázolja Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát.

A templomban, kitűnő akusztikájának köszönhetően, orgona- és egyéb komolyzenei hangversenyeket is rendeznek.

Gellért-hegy

Kevés világváros közepén emelkedik hasonló, természetvédelem alatt álló hegy. A Gellért-hegy tetején 1851-ben katonai erődítménynek épült Citadella ma a turizmust szolgálja, kilátóteraszáról a város legteljesebb panorámája élvezhető.

A Gellérthegy tetején álló erődöt az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1850-54 között Haynau építtette. A Fellegvár terveit Emanuel Zitta altábornagy készítette, építői Kasselik Ferenc és Zitterbath Mátyás voltak. Az építmény 220 m hosszú, 45-60 m széles.

Budapest legszebb szecessziós gyógyfürdője. A középkorban kórház, a török időkben fürdő épült a Gellért-hegy lábánál. A gyógyvízéről Evlia Cselebi török világutazó azt írta: “addig kell benne maradni, míg a test vörös nem lesz, utána gyorsan kimenni és magunkat melegen tartani.”

A mai Gellért Fürdő és Szálló 1918-ban épült a város központjában, a Duna jobb partján, a Szabadság híd budai hídfőjénél. Később elkészült a hullám-, majd néhány évvel később a pezsgőfürdő is. Ez Budapest legszebb fürdője, ahol fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a színes mozaikok, a márványoszlopok, az üvegablakok és a szobrok.

Napjainkban modern technikai felkészültséggel ötvözi a történelmi hagyományokat.

A Gellért Gyógyfürdőben 13 medence található, a következő megoszlásban:

A pezsgőfürdő részben –
nagyméretű, 246 négyzetméter vízfelületű, 26C hőfokos pezsgőfürdő medence, valamint egy kisebb, 60 négyzetméter vízfelületű, 36C hőfokos ülőmedence.

A külső részben –
500 négyzetméter vízfelületű, 26C hőfokos hullámfürdő medence, 94 négyzetméter vízfelületű, 36C hőfokos, élményberendezésekkel ellátott ülőmedence, valamint 56.4 négyzetméter vízfelületű (átlagosan 0.4 méter vízmélységű), 30C hőfokos medence.

A gyógyfürdő osztályokon –
8 termálmedence, amelyek vízhőfoka 26-38C hőfok között változik.

A vízösszetétel a következő betegségek esetében kifejezetten jótékony hatással bírhat:
Ízületi gyulladások és degeneratív betegségek
Keringési zavarok
Gerinc megbetegedések
Porckorong bántalmak
Érszűkület
Idegzsába

Megközelítés: tömegközlekedéssel a 18-as, 19-es, 47-es és 49-es villamos, valamint a 7-es, 7A és a 86-os autóbusszal.

Pesti oldal

Ha átmegyünk Budáról Pestre, a Duna bal partján is történelmi hangulatot árasztó városrészek, pihenőhelyek, nevezetes látványosságok várnak a látogatókra. Az átkeléshez válasszuk a Dunán átívelő kilenc híd közül talán az elsőt, az 1849-ben épült Széchenyi-Lánchidat.

Az első állandó híd Buda és Pest között. A Lánchíd Budapest jelképe, az első állandó híd a magyarországi és második a Duna teljes szakaszán. Először rév szállította át a fontos kereskedelmi útvonalat kettészelő folyón az utasokat, de már a 15. század elején hajóhíd állt a vízen. Télen a befagyott Dunán gyalog és szekérrel is át lehetett kelni, de jégzajláskor teljesen megszűnt az összeköttetés a két part között. Gróf Széchenyi István aki legendásan sokat tett az ország és a város fejlődéséért 1820 dermesztően fagyos decemberében teljes hétig várakozott, mire talált egy hajóst, aki elég merész volt ahhoz, hogy a mozgó jégtáblák között átszállítsa őt Pestről Budára. Akkor jelentette ki, hogy egyévi jövedelmét adná egy állandó híd megépítésére.

Terv már volt korábban is, az 1700-as évek végén született meg, s mintául a prágai, több támpilléres Károly híd szolgált. Később azonban más műszaki megoldást választottak. Széchenyi gróf Angliában látta meg William Clark mérnök lánchídját, s őt kérte fel az első magyar híd megtervezésére. A kivitelezést az angol mérnök névrokonára, a skót Adam Clark építőmérnökre bízta. A Lánchidat 1849. november 20-án adták át.

A hídról érkezőknek néhány évig meg kellett kerülniük a Várhegyet ahhoz, hogy útjukat nyugat felé folytathassák. 1853-ban hét és fél hónap alatt átfúrták a hegyet, majd megépült a 350 méter hosszú, tíz méter széles és magas Alagút.

Számtalan kedves anekdota született róla, például az, hogy ha esik az eső, ide tolják be a Lánchidat, el ne ázzon. S furcsamód az Alagút hossza pont akkora, mint a bejáratával szemben álló Lánchídé.

A belvárosból érdemes gyalogosan végigsétálni a nyílegyenes Andrássy úton. A sugárút mindkét oldalát művészi igényességgel tervezett, XIX-XX. Századi eklektikus paloták szegélyezik. A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) a leghíresebb magyar építész, Ybl Miklós pompás alkotása 1864 óta a magyar zenei élet központja. Freskódíszes belsejét , 1200 fős nézőterét, színpadtechnikai berendezéseit csoportos látogatás során láthatja a nagyközönség.

A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különböző időszakai. Ez egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek. A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petőfi hídig.

Buda település egyidős a Honfoglalással (896), de csak a XIII. században indult fejlődésnek, amikor IV. Béla király védekezésül a tatárok támadása ellen -várat épített a dombra. 1347-ben költözött az udvar Budára, s ekkor kezdődött meg a vár palotává bővítése a korabeli gótikus stílusban. Mátyás király uralkodása idején fényes, reneszánsz, királyi lakhellyé vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. A három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott a várban és a városban egyaránt.

A középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg az újjáépítés. Buda, Óbuda és Pest egyesítésével 1873-ban jött létre Budapest, melyhez méltó, új, reprezentatív királyi palota épült fel.

Szemben, a pesti oldalon áll a világ egyik legszebb Parlamentje. 268 méteres hosszúságával, 96 méter magas kupolájával, az előtte hullámzó Dunával impozáns látványt nyújt.

A Dunán elsőként megépült kőhíd a Lánchíd, amely a XIX. században Adam Clark angol mérnök tervei alapján készült.

Zenei világnagyságok koncertterme. A Lánchídtól a város egyik legszebb sétaútja, a Duna-korzó a Vigadó épületéhez, a romantikus építészet egyik legkiválóbb alkotásához vezet. Feszl Frigyes épülete a romantika legkiemelkedőbb alkotása. Freskói, szobordíszei is a kor legjobb mestereinek Lotznak, Than Mórnak művei. Az épület stílusjegyei keleties, szecessziós és romantikus beütésekből állnak össze, gazdag épületszobrászati elemekkel díszítve.

Az 1865-ben megnyílt épületben bálokat, koncerteket rendeztek és rendeznek ma is. Olyan zenei világnagyságok léptek itt fel, mint Liszt Ferenc, Johannes Brahms, vezényelt Gustav Mahler, Dvorák, R. Strauss, Sztravinszkij, Ravel.

1865-től volt újra látogatható, miután az 1848-49-es szabadságharc során az eredeti, Pollcak Mihály által tervezett épületet lerombolták. Az impozáns, 700 fős koncertterem mellett a drámaelőadásoknak otthont adó 220 fős kamarateremmel a Vigadó Budapest legnagyobb presztízsű komolyzenei központja

 

2002-ben a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete,a millenniumi földalatti és a Hősök tere Budapest létrejöttével óriási fejlődés indult meg a városban. Ekkor épült egységes építészeti koncepció alapján az Andrássy út. A mai Belváros felőli szakaszát 3-4 emeletes, eklektikus, neoreneszánsz bérházak szegélyezik.

Középső szakasza szélesebb; a három részre osztott úttestet kettős fasorok között húzódó sétány választja el egymástól. A két szélső sávot eredetileg fakockákkal burkolták, itt lovagolhatott az úri közönség. A harmadik szakaszon előkertes bérházak, illetve parkokban épített nagyobb villák sorakoznak.

Az épületek közül kiemelkedik az Operaház és a Balettintézet, a régi Zeneakadémia és a Kodály körönd sgrafittos sarokházai.
A Hősök tere félköríves kolonnádjának szobrai a magyar történelem kiemelkedő uralkodóit és vezetőit örökítik meg. A tér két oldalán, egymással szemben áll a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A sugárút alatt húzódik a kontinens első földalatti vasútja.

Gazdag díszítés hangsúlyozza az épület reprezentatív funkcióját: a márványból készült előcsarnok és lépcsőház, a márványlapokkal burkolt falak, a szalonok intarziás padlója, a selyemtapéták, a nézőtér arany vörös ragyogása, a mennyezeteket és oldalfalakat díszítő művészi falfestések és freskók. A patkó alakú, háromemeletes nézőtér lélegzetelállító térélményt ad. A káprázatos vörös arany színvilág, a nyugodt, harmonikus kompozíció a fölötte lebegő mennyezetfreskóval és a pompás bronzcsillárral az épület legtökéletesebb együttese. Minden emeletsor más-más kiképzésű, a látvány mégis páratlanul egységes.

Megnyitását követően az Operaház lett a magyar balettművészet központja. A Magyar Állami Operaház balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett ma is az ország első számú együttese.

 

Az Andrássy út az egyik legismertebb magyar szoborcsoport, a millenniumi emlékmű főalakjával szemben fut ki a Hősök terére. Az emlékművet 1896-ban kezdték építeni. Központjában a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal 5 méteres szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító magyar király álmában megjelent.

Egy különleges ünnep, a magyar honfoglalás ezeréves jubileumára szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi földalatti, Országház, minisztériumok, bíróságok, szállodák, színházak, vásárcsarnokok, sportlétesítmények egész sora) mintegy megkoronázására épült.

A szoborcsoport részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. A bronzszobrokat Zala György tervezte és többségében kivitelezte, közülük Gábriel arkangyal szobra elnyerte az 1900-as Párizsi Világkiállítás nagydíját is (Grand Prix). Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezérének lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak bronzalakjai állnak (7-7).

A pantheonok szobrai balról jobbra haladva:

Bal oszlopcsarnok: Szent István király, Szent László király, Könyves Kálmán király, II. András király, IV. Béla király, Károly Róbert király, Nagy Lajos király.

Jobb oszlopcsarnok: Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos.

A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Bár a világháború veszteségei ihlették, mégsem katonasír, ugyanakkor nem is világháborús emlékmű. Az eredeti kő a II. világháborúban megsérült, majd az utána következő kommunista fordulat során (a Millenniumi emlékmű Habsburg uralkodóházból származó királyok szobraival együtt) a pártvezetés megsemmisítette. Bár a szobrokat hamar visszarakták (a Habsburg királyok szobrai helyére a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjai kerültek), a hősök emlékköve csak 1956 tavaszán került vissza eredeti helyére. A Gebhardt Béla tervei nyomán készült 2,4 méter széles, 4,5 méter hosszú és 0,5 méter magas monolit kőtömb 1956. április 3-án, katonai tiszteletadás keretében zajlott.

A teljes Millenniumi emlékmű a Hősök emlékkövével együtt 2000-2001-ben teljes rekonstrukción esett át, és 2001. augusztus 18-án ismét felavatták, egyúttal a Hősök emlékkövét az Országgyűlés 2001-ben (2001. évi LXIII. törvény) nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került az oldalára a következő felirat: Hőseink emlékére.

 

 

Amikor 1896-ban átadták a forgalomnak, a kontinens első földalattija volt és a második a londoni után. Alig tíz perc alatt vittel el utasait a Belvárosból a Városligetbe.

1896. május 2-án, szombaton délután elindult Európa – rekordidő alatt épült – első motorkocsis üzemű földalatti vasútja (a londoni eredetileg gőzhajtású volt). Reggel 6 és este 11 között 4 percenként követték egymást a szerelvények. Ferenc József 1896. május 8-án utazott a földalatti vasúton, melynek emlékére az üzemeltető cég felvehette a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elrendezéssel építették ki (ezért voltak a lejáratok sokáig „fordítva”). Az eredeti állomások:

* Gizella tér (ma Vörösmarty tér)
* Deák Ferenc tér
* Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út)
* Opera
* Oktogon
* Vörösmarty utca
* Körönd (ma Kodály körönd)
* Bajza utca
* Aréna út (ma Hősök tere)
* Állatkert (felszíni állomás, megszűnt)
* Artézi fürdő (felszíni állomás, ma Széchenyi fürdő)

A földalatti eredeti végállomása a 463,20 méter hosszú felszíni szakasz végén, a Széchenyi fürdőnél volt. A Városligetben ma is látható egy alacsony híd, ami alatt a hajdani Földalatti áthaladt. Ez Magyarország első vasbeton hídja.

1955-ben a Kelet-nyugati metróvonal építése miatt a Deák Ferenc téri állomást átépítették: áthelyezték a szomszédos Engels térre. Az így feleslegessé vált alagútszakaszban létesült 1975-ben a Földalatti Vasút Múzeum, mely a Közlekedési Múzeum kisföldalattival és a metró üzemével foglalkozó állandó kiállítóhelye.

A közel százéves vasút rekonstrukcióját 1995 márciusában kezdték el. Felújították a pályát (a Széchenyi fürdő és a Mexikói út közötti új építésű szakasz kivételével), a zúzottkő ágyazatos, talpfás síneket korszerű hegesztett, hézag nélküli betonágyazatos sínekkel váltották fel. A nagykörúti főgyűjtő vezetékből is hasítottak egy darabot, így az alagút magassága 13 centiméterrel, 2,78 méterre nőtt. Ekkor egy kitérőt is elhelyeztek az Oktogon megállónál (ezt megelőzően üzemzavar esetén a teljes vonalon leállt a forgalom. Így viszont az érintetlen szakaszfélen továbbra is járhat a Kisföldalatti). A födémszigetelés is folytatódott a Kodály körönd – Bajcsy-Zsilinszky út között, mellyel párhuzamosan az Andrássy út is megújult. Az állomásokat és a járműveket is felújították, így 1995 novemberére gyakorlatilag egy új Millenniumi Földalatti Vasút indulhatott útjára.

A járműpark a vonal elindításakor 10 faburkolatú, barna, és 10 sárgára festett acélburkolatú motorkocsiból állt, melyeket a Schlick gyár készített, és alig hasonlítottak az eredeti terveken szereplő szerelvényekre. Az 1972-73-as felújítás keretében új járműveket szereztek be. A 23 darab három részes csuklós járművet a Ganz–MÁVAG és Ganz Villamossági Művek gyártotta. Alapvetően ezek a járművek láthatóak ma is a Földalatti vonalán.

A hat méter széles alagutat szegecselt vasoszlopok osztják ketté, a korhűen felújított állomások, a fa pénztárfülkék és kerámiatéglával kirakott falak most is a századforduló hangulatát idézik. A több mint nyolcvan évet szolgáló régi kocsik azonban már csak a múzeumban láthatók. Amikor megépült a metró is Budapesten, a földalattit ami alig néhány méterre az utcaszint alatt közlekedik az egész város elkezdte kisföldalattinak becézni.

A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

 

A krónikák szerint a Városliget volt a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja. 1808-ban császári rendeletre kezdték kialakítani Magyarország nemzeti kertjét hétezer fa ültetésével. A mutatványosok már a 19. század közepén tanyát vertek a Ligetben, s a külföldi vándorcirkuszosok is mind itt léptek fel. A Fővárosi Nagycirkusz állandó épülete 1891-ben épült fel.

Mellette ott a Vidám Park, a múlt és a jelen technikájának találkozása, ahol több, bátorságot próbára tevő, gyors, pörgő, száguldó szerkezetet, óriáskereket lehet kipróbálni. A múltat idézi a 100 éves, Europa Nostra-díjjal kitüntetett körhinta, és az 1922-ben épült favázas, egy kilométer hosszú, kilenc hullámon átbukó műemlék hullámvasút. Indítóházában a Vidám Park történetét bemutató kiállítás látható.

Az egy négyzetkilométeres Városligetben kellemes program megnézni az 1866-ban épített az utóbbi évtizedben megújult Állatkertet. Némely épülete és díszítése a magyar szecesszió szép alkotása. A kertben ötszázféle állat és négyezer különböző növény él.

A Ligetben ma játszóterek, sportpályák, séta- és kerékpárutak vannak. Lehet úszni, vagy gyógyvizes kádfürdőt venni az 1900-as évek elején épült Széchenyi fürdőben amely Pest első gyógyfürdője volt. Különleges mozdonymodelleket nézni a Közlekedési Múzeumban.

A Városligeti-tó partján áll a Vajdahunyad vára, amely eredetileg fából készült a millenniumra azzal a céllal, hogy az országban található jellegzetes történelmi épületek egy-egy elemét bemutassa. Az óriás makett olyan sikert aratott, hogy később kőből is megépítették. Itt kapott helyet a Mezőgazdasági Múzeum, ahol a világ egyik leggazdagabb trófeagyűjteménye látható. A Városligeti-tavon lehet csónakázni, vagy télen korcsolyázni Közép-Európa legnagyobb műjégpályáján.

A ligetben álló Petőfi Csarnok, rockkoncertek, különféle zenés, táncos rendezvényes színhelye. Az épület mellett hétvégén a város egyik legérdekesebb bolhapiaca működik, ahol a könyvektől kezdve az antik festett tányérokon át a régi játékokig rengeteg értékes vagy csak érdekes holmi kapható.

A Széchenyi Fürdő Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Pest első gyógyfürdője. Létét Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti. Kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol később, 1881-ben már “Artézi fürdő” működött, azonban az ideiglenes jellegű fürdő egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek. Így épült fel 1913-ban Czigler Győző tervei alapján a Széchenyi Gyógyfürdő. A fürdő 1927-ben férfi és női népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült. Az 1960-as évek közepén további átalakításokra került sor, társas fürdőruhás termál osztály, valamint nappali kórház (komplex fizioterápiás osztály) létesült.

A fürdő vízellátását az 1938-ban átadott II. számú Szent István-kút biztosítja. Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévíz, melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős.

Az ivókút vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos, alkáliákat és jelentős mennyiségű fluoridot tartalmazó gyógyvíz. Az uszoda medencéinek rekonstrukciójára, szűrőforgató-berendezéssel történő ellátására 1999-ben került sor. Az ún. élménymedencében megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás.

Medencék száma: 18

Javallatok:
– Kopásos jellegű ízületi és gerinc betegségek (pl.: csípő- és térdízület)
– Krónikus ízületi gyulladások
– Ortopédiai műtétek és balesetek utáni rehabilitáció
– Gerincbántalmak (deformitás, porckorong betegségek, lumbago, Bechterew-kór)
– Krónikus ízületi gyulladások inaktív stádiumai
– Idegfájdalmak
– Csontrendszer mészhiánya

Ivókúra formájában
– Idült gyomorhurut, gyomorfekély, bélhurut
– Gyomorsav-túltengés
– A vesemedence és a húgyutak idült gyulladásai
– A vesekőbetegségek egyes formái
– A légzőszervek idült hurutai
– A csontrendszer mészhiánnyal járó állapotainak megelőzése, kezelése
– A köszvényes anyagcserezavar befolyásolása
– Az epehólyag és epeutak egyes megbetegedései esetén az epeürülés elősegítésére

Medencék:
Úszómedence szűrőforgató-berendezéssel
– vízmélység 0,80-1,70 m
– vízfelszín 26 °C
Élménymedence
– vízmélység 0,80 m
– vízfelszín 32-34 °C
– Termál ülőmedence vízhőfok 38 °C
Termálfürdők élménymedencével
– vízhőfok 20-38 °C

Termálfürdők:
Társas, fürdőruhás
– vízhőfok 20-38 °C
Társas, kötényes
– vízhőfok 30-36 °C

 

A Cirkusz eredeti épületegyüttese az évtizedek alatt elhasználódott, ezért 1968-ban úgy döntöttek, hogy felújítják. Az, hogy végül a cirkusz az eredeti helyszínen maradhatott és felújítás helyett egy új épületet kapott, az erős szakmai összefogásnak köszönhető. Így a cirkusz megmaradhatott a Városliget szórakoztató centrumában. A Fővárosi Nagycirkusz új épületét 1971-ben örömmel vette birtokba a budapesti közönség.

40 éves a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi épülete és ennek alkalmából egy nosztalgikus műsorral kívánják ünnepelni az elmúlt évek sikereit. Elefánt, tigris, párduc és lovak kíséretében világhírű komikusok és bohócok is szerepelnek a cirkuszi hagyományt és évszázados tradíciót tükröző műsorban.

 

A Cirkusz eredeti épületegyüttese az évtizedek alatt elhasználódott, ezért 1968-ban úgy döntöttek, hogy felújítják. Az, hogy végül a cirkusz az eredeti helyszínen maradhatott és felújítás helyett egy új épületet kapott, az erős szakmai összefogásnak köszönhető. Így a cirkusz megmaradhatott a Városliget szórakoztató centrumában. A Fővárosi Nagycirkusz új épületét 1971-ben örömmel vette birtokba a budapesti közönség.

40 éves a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi épülete és ennek alkalmából egy nosztalgikus műsorral kívánják ünnepelni az elmúlt évek sikereit. Elefánt, tigris, párduc és lovak kíséretében világhírű komikusok és bohócok is szerepelnek a cirkuszi hagyományt és évszázados tradíciót tükröző műsorban.

 

Belváros A belvárosi plébániatemplom a Március 15. téren a város első temploma. Egyedülálló érdekessége, hogy belsejében a romántól a klasszicizmusig valamennyi építészeti stílus emlékei megtalálhatók.

A Dohány utcai Zsinagóga (Dohány u. 2.) közelmúltban felújított épülete Európa legnagyobb zsinagógája, kitűnő akusztikája alkalmassá teszi hangversenyek megrendezésére is. Udvarában alakították ki a Zsidó Múzeumot, melyben Közép-Európa egyik páratlan judaika gyűjteménye jött létre, s a múzeum egyben a zsidó kultúra központja is. A Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.) a magyar klasszicista építészet legszebbike, 1846 óta az ország legfontosabb közgyűjteménye őrzi a magyar nép történetét bemutató emlékeket az őskortól napjainkig.

A Zsinagóga a neológ zsidóság temploma, az egykori budapesti zsidónegyedben épült a Dohány utcában, ahol ma is sok zsidó vallású ember él. Az épület helyén állt Herlz Tivadar (1860-1904) cionista mozgalom megalapítójának szülőháza.

A háromhajós csarnoktemplomban több mint háromezer ülőhely található. Az építmény romantikus stílus bizánci-mór elemekkel keveredik, és sajátos keleties hangulata van a kerámiadíszítésű, kettős kupolájú épületnek.

A frigyszekrény tetején egy díszes kupola látható – ez is Feszl Frigyes nevéhez fűződik, akárcsak a szentélyben található berendezési tárgyak, a frigyszekrény előtt álló két nagy, 12 ágú kandeláber és az egész templom kifestése is. A frigyszekrényhez, amely előtt mindig örökmécses ég, lépcsőkön juthatunk fel – az ősi Szentély oltárához 15 darab lépcsőn vonultak fel a papok és a léviták kórusa.
Az erőteljes keleties jelleg, a sokszínű nyerstégla, a belső tér öntöttvas szerkezete újdonságnak számított a zsinagóga építésekor.
A zsinagóga homlokzatának mindenképpen keletre, Jeruzsálem felé kell néznie, ez ősi szabály: ezért egy kisebb törésvonal keletkezett a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. Belül, a keleti főfalon elhelyezkedő frigyszekrényben őrzik az ősi Tóra-tekercseket. A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja el, melyen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók, mint a menóra (hétágú lámpás), Dávid-csillag, a kettős oszlop, az oroszlán és a korona (a Tóra vagy a tudás koronája).

A hagyományos zsidó templomokban a Tórát szombat délelőttönként a középen elhelyezett emelvényről olvassák, ám több zsinagógában, így a Dohány utcában is a keleti fal közelében, az oltárrészben található.

Néhány szót kell ejteni a Hősök zsinagógájáról is, hiszen az ma már elválaszthatatlan része az épületegyüttesnek.
A Hősök Zsinagógája annak a 10.000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az I. világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. Számukat onnan tudjuk, hogy az Egység, az akkori zsidó újság az egész háború alatt pontos statisztikát vezetett a zsidó katonák haláláról.
A modern, de mégis meghitt hangulatú, 120 ülőhelyes épület belső falán, a bejárat felett héber szövegből formált hatalmas Dávid-csillag van. A díszítőelem különlegessége, hogy a következő bibliai idézetek betűiből alakul ki a csillag: ” Éch noflu gibajrim…” „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban….”

Kitűnik építészeti megoldásaival a Vásárcsarnok (Vámház krt. 1-3.). A magyar szecesszió legszebb alkotásai az Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.) gazdag gyűjteménnyel, a Szervita tér lakóépületei (pesti Belváros) és a volt Posta-takarékpénztár (Hold u. 4.).

A főváros legnagyobb fedett piaca. A pesti Duna-part két jellegzetes épülete az 1870-es években épült egykori Vámház, a mai közgazdasági egyetem, s mögötte a főváros legnagyobb fedett piaca. Amikor az 1800-as évek végén megépült, az áruval megrakott uszályok föld alatti csatornákon egyenesen a piactér alá úsztak be.

Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement, 1994-re azonban felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.

A Nagycsarnok többször szerepelt a világhíradókban, hisz sok magas rangú külföldi vendég, híres művész vásárolt itt fokhagymát vagy pirospaprikát a hírprogramok kameráinak kíséretében. A főváros legszebb, legnagyobb és leggazdagabb áruválasztékot kínáló csarnokában a friss zöldségtől kezdve a húson át a fűszerekig minden kapható.

A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága 2005-ben egy rendezvénysorozatot indított el, melynek célja a Nagycsarnok, mint központi piac és idegenforgalmi látványosság népszerűsítése. A marketing kampány keretében helyszínt biztosítanak idegenforgalmi látványosságot nyújtó nagyszabású rendezvényeknek, országbemutatóknak.

Az Országház (Kossuth Lajos tér) az ország legnagyobb és legdíszesebb épülete. Steindl Imre 1885 és 1902 között építette a 96 méter magas, 118 méter széles remekművet, 10 udvarral, 29 lépcsőházzal, 27 kapuval, Európa első távfűtési rendszerével. A magyar Országgyűlés és kormányhivatalok székhelyén őrzik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Helyi vezetővel csoportosan tekinthető meg.

Kedvelték a pompát és a gazdag díszítést a 19. század második felének városrendezői, építtetői. Bizonyíték erre Európa egyik legszebb parlamentje a pesti Duna-parton.

Az eklektikus épület a kor sajátos művészeti gyűjteménye gótikus tornyaival, kőcsipkéivel, a külsejét díszítő 88 szoborral, barokk térhatású díszlépcsőházával, freskóival, mozaikablakaival, gobelinjeivel, festményeivel.

1885. október 12-én vágott bele az első kapa a Lipótvároshoz tartozó rakparti Tömő-tér laza talajába, és tizenhét éven át, átlag ezer ember dolgozott a mű elkészültén. A kor leghatalmasabb beruházása volt ez, s mivel lehetőség szerint minden részletét magyar anyagból, magyar technikával, magyar mesterekkel akarták elkészíttetni, egész iparágakat lendített fel (pl. a márványbányászatot, izzó gyártást) a gigantikus összegbe – a tervezett 9 millió forint (18,5 millió korona) helyett 38 millió aranykoronába – kerülő vállalkozás. Mintegy 176 000 köbméter földtömeget mozgattak meg, 40 millió téglát húztak fel, fél milliónál több díszkövet faragtak a falak díszítésére. (A puha sóskúti mészkövet sajnos hamar kikezdte az idő s az időjárás; folyamatosan cserélik ki a jóval keményebb süttőire.) A 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, a kupola tornyával 96 méter magasra emelkedő épület közel 18 000 m2-t foglal el és 473 000 köbméter térfogatú.

A díszítéseknél alkalmazott 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség van. Az Országház méreteiről fogalmat adhat a következő becslés: mintegy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében! Esztétikailag a Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik.

A hármas osztású, hatalmas főbejárathoz vezető széles lépcső két oldalán oroszlánszobrok fogadják a látogatókat – Markup Béla, illetve a háborúban elpusztultat újraformáló Somogyi József alkotásai. De a turistacsoportok nem ezen az úton, hanem a XII. kapun keresztül, a főhomlokzattal párhuzamos belső folyosón érkeznek a díszlépcsőhöz, parlamenti sétájuk kezdetéhez.

A főbejárattól egyetlen lendülettel a kupolateremhez vezető díszlépcső-csarnok Steindl mester egyik legragyogóbb építőművészi alkotása. Különösen impozáns az a megoldás, hogy a pihenőtől a kupola felé immár a belső tér majd teljes szélességében vezet tovább a főlépcső! Méltán kapott éppen itt, a bal oldali márványfalon helyet 1904-ben a művész bronz mellszobra, Stróbl Alajos munkája.

A kupolacsarnok belső csillagmennyezete természetesen jóval alacsonyabb a külső kupolánál, de a leleményes szerkesztés folytán 27 méteres magasságát a körterem 20 méteres átmérőjéhez képest így is imponálóan magasnak érezzük. A pompás csarnok – az épület szerkezeti és gondolati középpontja – egykor az országgyűlés mindkét háza együttes üléseinek adott otthont. A főbejárati fronttal együtt egyébként ez volt az Országház legkorábban elkészült része, mivel már 1896-ban itt tartották a parlament millenniumi ünnepi ülését. A kupolacsarnokban körbepillantva tizenhat uralkodó szobra és címerpajzsa ad rövid történelmi leckét – mind ezeréves históriánkból, mind a dualizmus korának történelemszemléletéből – a pillérkötegekben gyönyörködőknek.

Az 1800-as évek végén egyedülálló volt az Országház hűtőrendszere. Az épület előtti téren két szökőkút működött, ide rejtették a légcserét biztosító alagutak bevezető nyílásait, s így vízzel hűsített levegő jutott be az üléstermekbe. A hűtő alagutakat később befalazták, de néhány régi légcsatorna még ma is használható. Ha kánikulában nagy mennyiségű jeget hordanak ide, ezzel hűthető a levegő.

Látogatás csak vezetővel.

A Szent István Bazilika (Bajcsy-Zsilinszky út), a basilica minor rangjára emelt neoreneszánsz templom a főváros első, az ország második legnagyobb temploma, harangjánál nincs sehol nagyobb hazánkban. A Szent Jobb-kápolna féltett kincse első királyunk, Szent István (1000-1038) ereklyéje, 1000 éve épen maradt jobb kézfeje. A kincstárban egyháztörténeti emlékek láthatók, a toronyerkélyről pompás körpanoráma nyílik a városra.

A Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk.
A főhomlokzatával a Dunára néző, méltóságteljes épület alá a folyó közelsége miatt majdnem akkora alapot háromszintes pincét kellett kiépíteni, mint amekkora maga a templom. A görög kereszt alaprajzú baziliká 1905-ben szentelték fel. A jobb oldali tornyában az ország legnagyobb, kilenctonnás harangja szól.

A szentély mögötti kápolnában őrzik a magyar kereszténység legfontosabb ereklyéjét, az állam- és egyházalapító király, Szent István mumifikálódott jobb kezét.

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész, az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. Ő a munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervezői művezetését a kor elismert mesterére, számos fovárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta,.

Ő új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-től. 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok. Halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültek el 1905-re, a felszentelésre.

 

A Váci utca a város leghosszabb sétálóutcája, és bevásárlóövezete. A Nagycsarnoktól végigsétálhatunk a Belváros legnépszerűbb korzóján, ami csak számos mellékutcájával együtt csak a gyalogosoké. Az utca a Vörösmarty térre fut be, ahol Pest egyik legpatinásabb kávéháza, a Gerbeaud található.

Már a 18. században a jómódúak kedvelt sétaútvonala volt, ezért egyre drágább boltok telepedtek ide, s ez mit sem változott. Szinte minden kozmetikai, ruha- és cipővilágmárka megtalálható a 19-20. században épült házak földszintjén.

Az 1700-as évek közepén Lipót utcának hívták. Az 1803-as címjegyzék szerint az utca három részből állt: az északi részét Váci utcának hívták, a régi városháza épülete keleti oldala mentén Városháza utca volt a neve és ettől délre maradt Lipót utca. 1899-ben kapta mai nevét.

 

A körút egyik legszebb épülete az 1846-ban elkészült, klasszicista Magyar Nemzeti Múzeum. Gazdag kiállítási anyagával az államalapítástól kezdve mutatja be Magyarország történetét. Itt látható a római, középkori és újkori kőtár is. Az épület a nemzeti függetlenség egyik szimbóluma, fontos helyszíne volt az 1848. március 15-én kirobbant forradalomnak. A jeles nap ma nemzeti ünnep, a múzeum pedig minden évben a megemlékezések egyik színhelye.

A múzeum alapítása

1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez.

Az önálló épület

A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832-36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

Az 1848-as forradalom

A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti Dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. (Később, a mai parlament megépüléséig a felsőház végig itt is működött.) Ettől kezdve a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem a nemzeti szabadság jelképe is. Ezt a jelképiséget fejezi ki, hogy nemzeti ünnepünkön a központi állami megemlékezést évről évre a múzeum előtt tartjuk.

A múzeum története napjainkig

A XIX. század második felében olyan kiváló tudósok fejtették ki e falak között tevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé – a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával – 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, a Szépművészeti Múzeum. 1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ekkor sikerült Lechner Jenő tervei alapján az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így a raktározási gondok egy időre megoldódtak.

Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és a Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányítása alá került, mint az intézmény vidéki filiáléja, ezzel mintegy országos jelentőségüket hangsúlyozva: a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.

A múzeumkert

A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt. A múzeumkertben az elmúlt másfél  száz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd egy évvel rá Kazinczy Ferencé. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, az alapító gróf Széchényi Ferenc, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Jozef Wysocky, valamint Giuseppe Garibaldi szobra. A legjelentősebb emlékművet, Arany János ülőszobrát Stróbl Alajos alkotta, mely 1893 óta díszíti a múzeumkertet. Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanum-ról származik. A kert ma is aktív színtere a város kulturális életének, itt kerül megrendezésre minden évben a “Múzeumok Majálisa”.

Állandó kiállítások

– Magyarország története az államalapítástól 1990-ig – Középkor
– Magyarország története az államalapítástól 1990-ig – Újkor, legújabb kor
– Tudós magyarok, akik a XX. századot csinálták
– Kelet és Nyugat határán – A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 – Kr .u. 804-ig
– A Koronázási Palást
– Középkori és kora újkori kőtár
– Lapidárium – Római kőtár

 

Madách Színház néven több színházi vállalkozás is létrejött századunkban Budapesten. 1919-ben a Zeneakadémia kistermében Madách Színház néven kísérletezett egy társulat, mely zömmel a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből alakult. Alig több mint egy évig működtek, új típusú programmal indultak, legnagyobb sikerük a százas szériát futó Holnap reggel című Karinthy Frigyes dráma előadása. A kísérletezés elvérzett, a társulatot 1920-ban kilakoltatták a Zeneakadémiáról.

A következő Madách Színház 1940-ben nyílt meg az eredetileg mozinak épült, Madách tér 6. szám alatti épületben. Gerlóczy Gedeon tervezte, és gróf Károlyi István vállalkozásában kezdte meg működését a mai Madách Kamara őshelyiségében az akkor 600 személyes színház. Azóta jó néhány átépítést ért meg, és minden átépítéssel csökkent a férőhelyek száma. Az első igazgató Földessy Géza, őt követte 1941-ben Pünkösti Andor. A társulat olyan tagokból állt, mint Dajka Margit, Várkonyi Zoltán, Sulyok Mária, Gábor Miklós, Greguss Zoltán. Pünkösti antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Színházi könyvsorozatával elméletileg is megalapozta színháza programját. Várkonyi Zoltán IV. Henrik-je, Hamlet-je, a Képzelt beteg beli alakítása máig ható színházi legenda.

1944. március 19-én a német megszállással meghalt az éltető szellem. A színházat bezárták, Pünkösti öngyilkos lett. A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren. 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színművészeti Főiskolának (akkor Színiakadémiának hívták) ítélték a Madáchot. 1947-ben a magyar színházak közül elsőnek államosították, Állami Madách Színház néven.

1949-ben érdekes fordulat következett. Miközben abban az évben az összes magyar színházat államosították, a Madách címtáblájáról levették az “Állami” jelzőt, és a Főiskola hatásköréből kiválva, Madách Színház néven működhetett, természetesen továbbra is állami tulajdonban.

1951-ben óriási változás történt a Madách életében. Az addigi kamara jellegű szervezet immár nagyszínházi körülmények közé került. Az akkori Izabella (ma Hevesi Sándor) téri Magyar Színház épületébe költözött, újjászervezett társulattal, új vezetéssel, Horvai István igazgatásával. A Madách téri helyiséget a Faluszínház kapta.

1954-ben született meg a ma is működő konstrukció.

 

A hétpilléres Margit-híd, Budapest második állandó hídja francia tervek alapján, 1876-ra épült fel. Középső pillérénél leágazik a Margitszigetre. Ez a főváros legszebb parkja. A tatárjárás után több szerzetesrend költözött a védett területnek számító Nyulak szigetére, amely IV. Béla király lánya, Margit után kapta a most is használatos nevét. A szent életű királylány 1252-ben domonkos rendi apácákkal érkezett az akkor felépült kolostorba, és itt élt haláláig. A Margitsziget volt királyi vadászterület, majd a 19. századtól a főváros legnagyobb szabadtéri strandját, szabadtéri színpadot, gyógyszállót rejt.

Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet és sportlétesítményt leszámítva épület nincs rajta, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. A gépjárműforgalom – az autóbusz és a taxik kivételével – tilos, várakozásra az Árpád hídról megközelíthető parkoló szolgál.

A szigeten -amely kishajóval is elérhető- bérelhetők családi kerékpárok, a népszerű bringó hintók. A Margit sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár. Északon az Árpád-híd köti össze Pesttel és Óbudával.

A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek. A sziget parkosítását József nádor megbízásából Tost Károly végezte. A nádor mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezte a Margit-szigeten, és alcsúti kastélyának parkjában egyaránt, így például ők telepítették először az azóta általánosan elterjedt díszfát, a platánt.

1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló.

A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.

A szigeten számos védett növény- és állatfaj talált menedéket. A pihenő, sétáló emberek gyakran láthatnak itt feketerigót, harkályféléket (például nagy fakopáncs), mókusokat. A ritka növények közül érdemes megemlíteni a páfrányfenyőket.

Fontosabb létesítmények a szigeten
– Domonkos rendi kolostor romok, Szent Margit sírja. Minden év január 18-hoz közel eső vasárnapon szabadtéri ünnepi szentmise helyszíne.
– Palatinus Strandfürdő. 1921-ben nyílt meg, 1937-ben megnagyobbították. Tervezője Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt.
– Nemzeti Sportuszoda. 1930-ban nyílt meg a Hajós Alfréd tervei alapján felépült létesítmény. 1937-ben készült el nyitott vízipóló-medencéje.
– Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint.
– Zenélő kút. A sziget Árpád híd felőli végén helyezkedik el (1935-36). A kútban hangszórók vannak elrejtve, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene hallható.
– Thermal Hotel Margitsziget
– Grand Hotel Margitsziget

A páratlan adottságokkal rendelkező színpadon kezdetek óta nagyoperettek, klasszikus balettek és operák, valamint az utóbbi évtizedekben rockoperák és musicalek kerülnek bemutatásra. A hazai neves énekesek és zenészek mellett minden évben számos világhírű együttes és előadóművész is fellép itt.

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését.

A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet.

Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.

Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot “U” alakban szegélyező üzemi szárny. A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt 20 844 négyzetméter.
A Nagyszínház 619 férőhelyes, lényegében kétszintes, a lépcsősen emelkedő “földszinti” nézőtér kétszekciós kialakítású. A második emeleti bejáratok három páholyt fognak közre a nézőtér hátfala mögött – középen a díszpáhollyal. A harmadik emelet a karzat szintje, ahol a bejáratok között a technikai szobák kaptak helyet. A nézőtér mennyezetét egy ovális kupola zárja. A nézőtér alapvetően a hagyományos keretes színpadi tér jól működő tradícióit őrzi, de kiegészül és összeépül a kor elvárásai szerinti kialakításokkal.
A stúdiószínház, a Gobbi Hilda Színpad, a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, mely a korszerűség követelményének megfelelően tetszőlegesen variálható. A nézők számára itt kb. 150-200, áthelyezhető férőhelyet terveztek.

A színdarabok előkészítését a színpadon kívül három próbaterem is szolgálja, a második, a negyedik és az ötödik emeleten. Ezek közül a negyedik emeleti próbaterem játszóhelyként is funkcionál, 2008. márciusa óta Kaszás Attila Terem néven, kb. 100 férőhellyel.

Európa egyik legnagyobb fedett vízi témaparkja egész éven át felejthetetlen szórakozást kínál minden korosztálynak.

A vízi élményközpontot 72 méter átmérőjű, 5 emelet magasságú óriáskupola fedi. Ez a kupola olyan széles, hogy egy egész kékbálna-család is kényelmesen elférne alatta!

Lélegzetelállító látványosság a függőhidakkal, tornyokkal és medencékkel körülölelt Angkor-romtemplom. A mosolygó szobrok birodalma harmonikusan illeszkedik az Aquaworld-koncepcióhoz, melynek célja egyedi építészeti és műszaki megoldásokkal összetett élményeket kínálni a fürdőkultúra szentélyét felkereső vendégeknek.

Az élményfürdő Budapest északi részén, az M0-ás Megyeri-híd pesti hídfője mellett található, zöld környezetben, mégis közel a városközponthoz. A komplexum több mint 1000 férőhelyes parkolója könnyen megközelíthető az M0-ás körgyűrű Aquaworld kijáratán át.

Fürdőzés télen-nyáron
Az egyedülálló szolgáltatásokat felvonultató fürdő 17 medencéje közül 15 egész évben üzemel.
Az óriás élménymedence fekvő és ülő masszázzsal, nyakzuhannyal és sodrófolyóval kényezteti a vendégeket.
A belső medencéből eljuthat a télen is működő szabadtéri melegvizes medencébe.
A hullámmedence és a Magyarországon egyedülálló szörfmedence a tengerparti üdülések hangulatát idézi fel.
A szörfmedence versenyek megrendezésére is alkalmas, és nemcsak speciális, fedett használatra kifejlesztett deszkákkal, hanem saját szörfdeszkával is használható.
Az úszni és ugrani vágyókat 25 méteres úszómedence illetve 3 méter magas ugrótorony várja.
A változó mélységű fedett gyermekmedence számos meglepetést, többek között saját csúszdát is tartogat a legfiatalabbaknak.

Testet-lelket nyugtató élmények
A hegyi folyó alatt kialakított keleti hangulatú és belsőépítészetében is harmóniára törekvő térben helyezkedik el a szaunavilág, amely egyszerre több mint 200 fő befogadására alkalmas.
A szobahőmérsékletű, fűtött ágyakkal felszerelt tepidárium, valamint a gőzkabinok és az aromakabinok illatos gőzei nemcsak az orrot kényeztetik, hanem átjárják a vendég minden egyes pórusát.
A magas hőmérsékletű finn szaunát hókamra egészíti ki, ahol jégkása és jeges víz segíti a fokozatos lehűlést. A sokak által kedvelt infraszauna mellett bioszauna illetve egyedi kialakítású Kristály, valamint Orosz szauna is szerepel a kínálatban.
A Kneipp-medencében végezhető fürdőkúra a hideg és a meleg víz váltakozása által előidézett enyhe ingerek elvén alapul; serkenti az anyagcserét és élénkíti a vérkeringést.

Élmény az egész családnak
A gigantikus létesítményben olyan gyermekbarát tereket és vízi élményeket is kialakítanak, ahol az apróságok is jól érezhetik magukat, és a szüleik is biztonságban tudhatják őket.
A kupolatértől elkülönített épületrészben változó vízmélységű, élményelemekkel és gyermekcsúszdákkal felszerelt medence, valamint játszóház és gyermekpelenkázó várja a kisgyermekes családokat.
A gyermekek bankett-terme tökéletes helyszín gyerekzsúrok, születésnapi ünnepségek és egyéb rendezvények számára.
Nyáron az Aquaworld parkjában további gyerekmedencét, játszóteret és játszóházat vehetnek birtokukba a kicsik, ráadásul a kerti tó fölött átívelő hídról és az oda vezető sétányról a vízparti élővilágot is megcsodálhatják.

Nyári vízivilág
A fedett élményfürdő nyáron gazdagon parkosított stranddal bővül, amely további vízi élményeket és sportolási lehetőségeket kínál.
A gyermekek pancsolhatnak a gyermekmedencében vagy homokvárat építhetnek a játszótéren, miközben a felnőttek a pihenő- és napozóágyakról figyelhetik őket.
Az úszás szerelmesei élvezhetik a feszített víztükrű medencét. Röplabdapálya és szabadtéri fitneszrészleg várja az egyéni és a csoportos mozgás kedvelőit. A vendégek a Magyarországon ritkaságszámba menő rönkszaunában pihenhetik ki a kalandpark páratlan izgalmait, és a kerti grillpavilonban csillapíthatják éhüket-szomjukat.

Ne csak a neten szörfölj!
Tanulj meg szörfözni az Aquaworld ? Vízibirodalomban! 30 perces foglalkozásokon sajátíthatók el ennek a nagyszerű sportnak az alapjai. A hely különleges adottságai, a speciális felszerelések és szakképzett oktatóink garantálják a gyors sikerélményt.

Búvároktatás
Minden kedden, csütörtökön és szombaton alámerülhetnek az érdeklődők az Aquaworld Vízibirodalomban szakképzett, tapasztalt oktatókkal.

Élménytábor az Aquaworldben!
Napközis nyári tábor 9 turnusban, ahol együtt van sport és szórakozás. Szakképzett felügyelet 8.00-18.00 óráig, napi 3 étkezéssel és ingyenes buszjárattal a Hősök terétől.

Szülinapi zsúrok.
A kicsiknek berendezett bankett teremben és a speciálisan gyermekeknek kialakított gyermek világ medencéjében és játszóházában álomba illő születésnapokat tarthatnak az apróságok és vendégeik.”

A Ramada Resort Aquaworld Budapest komplexum Budapest északi részén, az M0-ás Megyeri-híd pesti hídfője mellett zöld környezetben, de mégis közel a város központjához található. Könnyen és gyorsan elérhető mind az autóval, busszal, valamint repülővel érkezők számára.

Ingyenes buszjárat:
Az Aquaworld és a Ramada szálloda vendégei a Hősök teréről induló, óránként közlekedő ingyenes buszjáratot vehetnek igénybe egész éven át 8 óra és 18 óra között. Az ingyenes járat a Hősök terétől, a Műcsarnok elől indul és minden fél órában az Aquaworld elől, a Hősök teréről indul vissza. Leszállás a Szépművészeti Múzeum előtt.

Autóval érkezőknek:
Az M0-ás körgyűrű Dunakeszi-Dél Káposztásmegyer kijárat, utána a körforgalomban Dunakeszi- Dél Káposztásmegyer tábla irányába, majd az első lehetséges lehajtónál – az Aquaworld tábla szerint – lehajtani (Budáról érkezőknek jobbra, Pestről érkezőknek balra).

Tömegközlekedéssel:
30-as busszal Újpest Központtól Homoktövis iskola megállóhelyig. Az iskolát balról megkerülve a Tófalva utcán végigsétálva az Íves útig. Az utazási idő kb. 40 perc.