Dánia


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Dán Királyság Időzóna: GMT+01:00
Anyanyelven: Kongeriget Danmark Autójelzés: DK
Államforma: alkotmányos monarchia Pénznem: dán korona (DKK)
Főváros: Koppenhága Elektromosság:

A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

Bornholm, Dánia egyik legnépszerűbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évről évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz. De sokan jönnek a finom füstölt hering miatt is.

Svanekében például, ahol Dániában először kel fel a nap, van egy tipikus füstölő, amely öt kéményéről ismerhető fel. Az ezüstös tengeri heringek itt változnak át ínycsiklandó aranyszínű füstölt heringgé – bücklinggé -, a különleges csemege kellemes zamatát a tengervíz, az égerfa és a bornholmi levegő adja.

A Dueoddenél magasodó 48 méteres világítótoronyból elkalandozhat a tekintet a tenger és a szigetek felett. Bornholmnak szirtes partjával, kilométer-hosszúságú strandjaival – amelyeken azonban ki-ki megtalálja saját dűnéjét – egyedülálló atmoszférája van. Jellegzetesek itt még a középkori körtemplomok, amelyek valaha az erődök szerepét is betöltötték: veszély esetén idemenekültek a helybeliek.

Dánia legismertebb költője Hans Christian Andersen, akinek meséi az egyetemes meseirodalom kincsévé váltak. A mesemondó azonban nem csak humoros és kedves hanem fölöttébb aggályoskodó ember is volt: az odensei Andersen Múzeumban kiállított útipoggyászához egy kötél is tartozott, amit utazásaira mindig magával vitt, hogy egy esetleges szállodatűznél kimenekülhessen szobája fogságából.
Hans Christian Andersen több mint 150 mesét írt. “A császár új ruhája”, “A rendíthetetlen ólomkatona”, “A borsóhercegnő” bizonyosan a legszebbek közé tartoznak.

Annak idején egyetlen dán sem utazott olyan sokat és messzire, mint ez a mesemondó, kinek könyveit kereken 80 nyelvre fordították le. De mindig visszatért hazájába, ahol úgy élt, mint a többi honfitársa. Otthon találta meg mindazt, amit a világban hiányolt: a nyugalmat, a biztonságot és a tágas vidéket.

Dánia Európa északi államai közé tartozik. Területe 43.094 km², ami legnagyobb részt a Jylland-félszigetből, valamint számtalan szigetből áll. Népessége 5.387.300 fő, melyből 1,1 millióan a fővárosban, Koppenhágában élnek. Koppenhága a térség legnagyobb városa, így Észak-Európa központja is egyben. Az ország államformája alkotmányos monarchia, királyság. Közigazgatásilag tovább osztható 14 kerületre (amt) és két városi vonzásterületre (kommune). Több nagyobb város is található az országban: Arhus, Odense, Alborg, Esbjerg, Randers. Hivatalos nyelve a dán. A lakosság 97%-a dán, a fennmaradó 3%-on osztoznak németek, akik elsősorban az ország déli részén, a német határ mentén élnek. Néhány tízezer fővel képviseltetik még magukat svédek, valamint egyéb bevándorlók. Vallási szempontból homogénnek tekinthető a lakosság, 91%-uk evangélikus. A Délnyugat-ázsiai és Észak-afrikai bevándorlók hatására a muzulmánok aránya 2%-os. Fizetőeszközként az országban a dán koronát használják

Dánia történelme

Észak-Európa viszonylag későn népesült be, a Német-Lengyel síkság felől érkeztek germán törzsek. Lassú volt a népességnövekedés, alacsonynak számított a föld eltartóképessége. Elsődleges élelemforrást a tenger jelentette, ennek hatására a letelepedés főleg a partokra korlátozódott. 7. században indultak a viking fosztogatások, ennek következményeképpen Észak- és Északnyugat-Európa kikötői nem voltak biztonságban 300-400 éven keresztül. Krónikák írnak arról, hogy valószínűsíthetően a vikingek voltak Amerika első felfedezői. X-XI. században jöttek létre az első államalakulatok, majd a térség államaiból különböző uniók, perszonáluniók alakultak. Ekkoriban vették fel az északi népek a keresztény vallást is. A térségben az első felemelkedők a dánok voltak, Norvégiával léptek perszonálunióba. 1357- 1524-ig tartott a Kalmari unió, mely Dániát, Svédországot és Norvégiát tömörítette magában. Dánia uralma alá tartozott Izland 1945-ig, valamint Grönland jelenleg is Dánia részét képezi, amit a közös külpolitika is bizonyít.

1527-ben, az Odense-i országgyűléskor államvallássá nyilvánították a lutheránus vallást. A középkorban Dánia nem tartozott a Európa centrumországai közé, fejlett területei a partokon és közelükben voltak találhatóak, melyek részesültek a Hanza-kereskedelemből. Az 1536-os koppenhágai országgyűlés alkalmával az egyházat megfosztották világi hatalmától, és az egyházi javakat a nemesség és a király szerezte meg. Az 1500-as évek második felében kezdet felemelkedni a Birodalmi Tanács, mely a király hű nemességéből állt. Ekkoriban belső gondokkal küszködött az ország, melyeket sikerült is megoldani, ugyanakkor külpolitikájával sorozatos kudarcokban részesült. 1660-ra ismét megerősödött az egyház, és a polgársággal szövetségre lépve a kudarcokat szerző nemességet elüldözte, és a királyra korlátlan és örökös hatalmat ruházott. 1665-ös 4. törvény (lex Regia) pedig megszabta, hogy az uralkodónak evangélikus vallásúnak kell lennie. A Birodalmi Tanácsot végleg eltörölték, és törvénybe iktatták, hogy az örökösödés női ágon is folytatódhat. 1702-ben megindult a jobbágyság felszabadítása, a postát nemzeti intézménnyé tették. Az Északi háborúban a svédek ellen szált harcba, mely során győztesként került ki, így az ország visszaszerezte korábban elvesztett területeinek egy részét. Ahogy a nagy földrajzi felfedezéseknek köszönhetően Nyugat-Európa, úgy Észak-Európa is folyamatos fejlődésnek indult. Megalakultak a Nagy Falusi Bizottságok (később ebből nő ki a szövetkezeti mozgalom), népfőiskolákat alapítottak, a mezőgazdasági művelést magas színvonalon tanították, nagy hagyományokkal rendelkezett. A 18. század igen viharosan telt, több csatát, jelentős területeket és flottáját is elvesztette Dánia. A helyzetet végül a Bécsi kongresszus rendezte.1870-ben az olcsó és jó minőségű amerikai gabona tönkreteszi a dán termelőket, akik kénytelenek jelzáloghiteleket felvenni. Az ipari forradalom Dániát is elérte, amely elsősorban a mezőgazdaságban mutatkozott meg. Kialakul a tőkés bérleti rendszer, farmgazdaságokat alapítanak. 1887-ben volt a Szövetkezeti mozgalom, azóta is szövetkezeti rendszer jellemzi a dán mezőgazdaságot. 1914-ben kitört az első Világháború, Dánia semlegességi nyilatkozatot tett közzé. 1918-ban Izland kikiáltotta függetlenségét, de továbbra is a perszonálunió tagja maradt. A második Világháborúban is kikiáltotta semlegességét, de a szomszédos növekvő német birodalommal szemben engedelmesen viselkedett. 1940 április 9-én a német csapatok elfoglalták Norvégiával együtt. A parlament és a király beszüntette működését, A királyt a palotában tartották „fogságban”. A II. Világháborúból Dánia a győztes államok oldalán került ki, a háborút követően folyamatosan lépett be különböző integrációkba; 1960 EFTA, 1973 EK. A XX. és XXI. században Dánia már az északi, jóléti államok részeként tartják számon.

Dánia földrajzi elhelyezkedése

Az ország Észak- és Közép-Európa határán helyezkedik el, az Északi- és Balti-tengert választja el egymástól. Szárazföldön csak egyetlen szomszédja van (Németország), a Svédországtól és Norvégiától tengerszorosok választják el. Dánia rengeteg szigetből (Legnagyobb szigetei: Sjaland 7016 km², Fyn 2976 km², Lolland 1241 km², Bornholm 587 km², Falster 514 km²) és a Jylland-félszigetből áll, felszíne egyhangú, legmagasabb pontja se emelkedik 200m fölé (legmagasabb pontja: Yding Skovhøj 173 m), így tehát éghajlatát nem befolyásolja a domborzat. Éghajlata óceáni, némi kontinentális hatással. A csapadék mértéke 550-800 mm között mozog. A legutóbbi jégkorszakok rajtahagyták nyomukat Dánián is. A hatalmas gleccserek fenékmorénáiból, valamint a tengerelöntés üledékeiből jött létre itt viszonylag jó minőségű talaj. Ezek, valamint a szakképzett munkaerő hatására lehet a mezőgazdaság magas színvonalú és igen termelékeny. Dánia folyói rövidek és kis esésűek. Dánia délnyugati partjaira is jellemző a Hollandiánál is jellemző süllyedés. Itt találjuk az Északi-Fríz-szigeteket is, mely a Watt-tenger előtt sorakozik. Míg a délnyugati részekre süllyedés, addig az északiakra a folyamatos emelkedés a jellemző. Mivel az ország bővelkedik tengerpartban, így magától értetődő, hogy a Dánia a Föld egyik legnagyobb halásznemzete. A halászaton túl fuvarozásból és kereskedelemből származnak nagy bevételek.

Dánia látnivalói

Országszerte számos látnivaló kínálkozik, amiből rengeteget találunk a fővárosban. A város modernnek mondható, történelmi épületek kis területen koncentrálódnak, ugyanakkor számos parkkal, térrel és szökőkúttal találkozhatunk. A város főtere a Radhuspladsen, ahol a központi pályaudvar is található.

Itt láthatjuk még a reneszánsz stílusban épült városházát is, melynek egyik látványossága Jens Olsens Világórája, mely 300 évenként csupán csak fél másodpercet késik. Az épület tornya 105 m magas, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a síkon elhelyezkedő városra. A városban találjuk Európa egyik leghíresebb vidámparkját a Tivoli-t és szórakoztatóparkját a Dyrehavsbakken-t. Itt találjuk a világ leghosszabb (1800 m) bevásárlóutcáját is a Stroget-et, ahol rengeteg üzletbe megfordulhatunk.Az Amalienborg Palotában él a királyi család, a palota 4 hasonló rokokó épületből áll, amelyek egy nyolcszögletű teret fognak körbe. Díszes őrségváltás is megfigyelhető a palota előtt. A város másik híres épülete a parlament, a Christianborg.

Mivel Dánia első számú sertéstenyésztő ország, ezért a parlament előtt is egy sertésszobor található, mint egyfajta jelkép. Híres épületegyüttest alkot a Kikötői Királyi Könyvtár, a Hadtörténeti Múzeum, a Történelmi Levéltár és a Tengerhajózási Levéltár. Itt található az ország legnagyobb múzeuma a Nemzeti Múzeum. Ezeken kívül még rengeteg látnivalót (Thordvaldsen Múzeum, Tőzsde épület, Márvány- tempom, Vor Frue Kirke, Vor Freslers Kirke, Glyptothek, Új királyi piac, Charlottenborg palota, Rosenborg kastély, Thorvaldsen Múzeum…stb.) A fővároson kívül is számos látnivalóval találkozhatunk. Odenseben született Andersen, akinek szülőházában ma múzeum működik. Ebben a városban még számos régi épülettel találkozhatunk. Arhus és Alborg két fontos egyetemvárosa az országnak. Alborgban sok szeszfőzdével találkozhatunk, a dánok híresek is söreikről, Arhus pedig a zenei fesztiváloknak ad otthont. Roskilde-ben találhatjuk az ország egyik legrégebbi templomát, melyet 1080-ban építettek. Itt található még egy viking múzeum is, mely a vikingkort mutatja be az idelátogatóknak. A lego hazájában található a Legoland. Billund városától nem messze, 10 hektáron terül el, itt rengeteg „műalkotás” és épületmásolat figyelhető meg. A sportokat kedvelőknek is számos lehetőség kínálkozik. 3500 km hosszú bicikliút áll rendelkezésre, a kerékpártúrázók számára. Természeti adottságainak köszönhetően száznál is több golfklub található az országban. Hosszas tengerpartjának (7300 km) köszönhetően számos vízisport (vitorlázás, búvárkodás, szörfözés, horgászat…stb.) is kipróbálható.

Dánia gasztronómiája

A dánok egyik kedvenc eledele, nassolnivalója a smorrebrod (vajas kenyér), melyet sokféle képpen készítenek, és fogyasztanak. Rengeteg kenyérféle és péksüteményféle létezik, így ez megnehezíti a választást. Reggelire általában kávét, teát, zsömlét, sajtot, tojást vagy müzlit fogyasztanak. A dán ételek fő alapanyaga a hal, a különböző húsok és a burgonya. Hagyományos ételeik; a flaskesteg, ami a ropogósra sült bõrös malac, a gravad laks, ami füstölt vagy sózott lazac kapros pácban és édesmustárból készült szósszal, és a hvid labskovs, ami kockára vágott marhahúsból készült pörkölt, fűszeres krumplival. Az éttermekben jellemzőek még a különböző vegyes hidegtálak, amelyek előételként szolgálnak. Jellegzetes leveseik a sörleves, a káposztaleves és a különféle hallevesek. Ezenkívül még rengeteg ízletes étellel találkozhatunk az étlapokon és az utcai árusoknál.

Főbb városok:
Koppenhága

Utazási információk

Nemzetközi repülőterek

Kobenhavn (Koppenhága), AIborg, Arhus.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 45

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság: 5 181 000 fő
Népsűrűség: 120.20 fő/km2
Nyelvek: dán.
Népcsoportok: dán (96,5%), német (1,7%), svéd (0,4%).
Vallások: protestáns (97%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 43 094.00 km2
Nagyobb települések: Kobenhavn (Koppenhága) 469 000 (1 343 000), Árhus 271 000, Odense 181 000, Alborg 157 000.
Legmagasabb pontok: Yding Skovhoj 173 m.
Főbb folyók: Gudená.

Földrajz

Az országot az enyhén hullámos alföld jellegű Jylland félsziget és 490 sziget alkotja.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 25 930 USD