Észtország


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Észt Köztársaság Időzóna: GMT+02:00
Anyanyelven: Eesti Vabariik Autójelzés: EST
Államforma: köztársaság Pénznem: euro (EUR)
Főváros: Tallinn Elektromosság: 220V

Valamivel több, mint 45 000 km2-es területével Észtország nagyobb, mint Szlovénia, Hollandia, Dánia vagy Svájc, nagysága közel azonos a
Dunántúléval. Nyugatról keletre legnagyobb távolsága 350 km, északról délre pedig 240 km. Területének tizedét szigetek, huszadát pedig tavak
alkotják.

Észtország fővárosa a középkori városmaggal büszkélkedő Tallinn, ahol az ország lakosságának közel harmada él. A fővároson kívül nagyobb város még Tartu, az egyetemváros, Narva, a határmenti iparváros és a nyári főváros, a kedvező időjárás esetén csaknem mediterrán hangulatú Pärnu.

Mint az északi országokban általában, Észtországban is nagy az évszakok közötti különbség. A leghosszabb nyári nap közel 19 órás, a legrövidebb téli nap alig 6 órán keresztül tart. A fehér éjszakák időszaka május elejétől július végéig tart.

Az észteket a 9. századtól több nemzet is uralma alá vonta, mint pl. a vikingek, a dánok, a svédek vagy az oroszok, azonban a 13. századra ezeket a fenyegetéseket elhárították. Az észt történelmet alapvetően hat szakaszra különíthetjük el. Ebből az első az észt középkor, ami a 13. század elejétől 1558-ig tart. Ebben az időszakban az ország északi része és szigetei a Német Lovagrend kezébe kerültek, ez azonban az 1500-as évek közepén felbomlott, így az ország északi része Svédország uralma alá került, és ezzel kezdetét vette a második szakasz –Észtország a svédek uralma alatt -, ami 1558-től 1710-ig tartott. A következő szakasz 1850-ig tartott, és ekkor Észtország a Balti Nemzetállam lett, hiszen Nagy Péter cár 1700-ban elindította a Nagy Északi Háborút, hogy területeket szerezhessen. Ennek következtében 1721-től az észt terület orosz tartomány lett. Ez az orosz hatás több mint 100 éven át tartott, és az eloroszosítás jellemezte az országot, így különböző nemzeti mozgalmak indultak. Így 1850-1918 a „Nemzeti ébredés” időszaka volt. Ezek a mozgalmak a Tartui Egyetemből indultak ki, 1869-ben itt rendezték az első dalfesztivált, továbbá a nemzeti lobogó is ekkor keletkezett. Az első világháború kirobbanásakor még az orosz birodalomhoz tartozott az ország, azonban 1917-ben országgyűlést választottak, a Maapäev-et, és 1918. 02. 24-én Tallinban kikiáltották a függetlenségi nyilatkozatot, és 1920-ban Észtország független állammá vált. Az Észt Köztársaság korszaka 1918-tól 1940-ig tartott. 1934-től Päts diktatórikusan irányította az országot, illetve az 1939-es Molotov-Ribbentropp-paktum eldöntötte Észtország sorsát. Deportálások kezdődtek, 1941-ben Németország szállta meg az országot. Az észt történelem mostanáig utolsó szakasza 1940-1992 között volt, amikor is szovjet megszállás volt az országon, majd helyreállították függetlenségüket. 1944-ben a vörös hadsereg megszállta Narva városát, és elsőként ezt hódította vissza. Megkezdődött az eloroszosítás, a mezőgazdaságot kollektivizálták, az orosz nyelvet tették meg hivatalos nyelvvé, folytatták a deportálásokat. Végül 1990-ben kikiáltották függetlenségüket, ezt azonban a szovjet állam nem ismerte el, így népszavazás döntött az elszakadásról. 1991-ben a moszkvai vezetés végül elismerte Észtország függetlenségét.

Így létrejött a mostani Észt Köztársaság, melynek hivatalos nyelve az észt, hivatalos pénzneme az észt korona, bár 2004 óta tagja az ország az Európai Uniónak. Az ország területe 45.226 km2, lakossága 1.332.893. fő, melynek csak kb. 70 %-a észt, jelentős része (kb. 25%) orosz. Vallási összetétele is változatos a lakosságnak, hiszen evangélikusok, görögkeleti, orosz ortodox, baptista, adventista, metodista és római katolikus vallásúak is élnek az országban.

Észtország földrajza

Észtország Európa északkeleti részén fekszik, közvetlenül két ország, Oroszország és Lettország határolja Az orosz-észt határ nagy részén a Csúd-tó terül el. Nyugati és északi határként a Balti-tenger és a Finn-öböl mossa partjait, így a szárazföldi kiterjedésén kívül több sziget is tartozik az országhoz. Domborzat szempontjából változatos ország, rengeteg tó, folyó, erdő található az ország különböző területein, szárazföldjének 20%-a mocsárvidék. Az ország déli részén morénagátak alakultak ki a régebbi korokban a jégtakaró hatására. Éghajlata mérsékelten kontinentális.

Észtország turizmusa

Ha Észtországba utazunk, rengetek gyönyörű helyre látogathatunk el a természetben, hiszen rendkívül gazdag élővilággal és természeti adottságokkal rendelkezik az ország. A Karula,- a Lahemaa, – és a Soomaa Nemzeti Park-ba látogatók megtekinthetik az ország növény- és állatvilágának jellegzetességeit. A nemzeti parkokon kívül több rezervátum is található az országban: a Matsalu, – a Nigula, – a Puhtu Rezervátum, illetve a botanikus kertek is csodálatos látványt nyújtanak: a Tallini és a Tartui Botanikus Kert. Az ország természetvédelmi területe az Endla természetvédelmi terület.

Az ország fővárosa Tallin, melynek szinte teljes egészében megtalálható a középkori óvárosa, így remek látványt nyújt az egész város, a középkori és a modern épületekkel, melyek rendkívüli módon megférnek egymás mellett. A legtöbb látnivaló tehát ebben a középkori óvárosban található, de természetesen ezen kívül is találunk nevezetességeket.

Pärnu a Balti-tenger vonalán, az ország délnyugati részén a Pärnu-öbölben található, mely az ország legkedveltebb nyaralóhelye, hiszen csodálatos homokos tengerparttal rendelkezik. Azok, akik nem csak kikapcsolódni utaznak ide, a városban több múzeumot, galériát találhatnak.

Tartu az ország első egyetemvárosa, így bár kis városról van szó, rendkívül nagy szellemi élet jellemzi. A városban rengetek park található, melyek rendkívül jó kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak

Észtország kultúrája

Az ész nép kultúráját meghatározza, hogy alapvetően két fő nyelvjárást beszélnek: a többség az északit (ebből alakult ki az irodalmi nyelv), a lakosság kisebbik része a délit. Észtország délkeleti részében élnek a szetuk, az őáltaluk beszélt nyelv még jobban eltér az irodalmi normától, azonban ez a vidék a népköltészet kincsesháza, több népi együttesük is tevékenykedik itt. A népi zene mellett a másik meghatározó dolog az észt kultúrában a népmesék világa, hiszen úgy tartották, hogy a meséléstől híznak a jószágok. A mesék negatív szereplői általában az ördög és a sárkánykígyó voltak, hősei szerepében pedig sokszor a medvét találhatjuk, ami az északi népek medvekultuszára vezethető vissza. A népköltészetre továbbá jellemző, hogy az epikus és lírai művek középpontjában a nők állnak. A népmesékben sok nemzetközi motívumot találhatunk, hiszen ezek német és skandináv hatást mutatnak valamelyest.

A többi európai nép által is ünnepelt ünnepeken – pl. a karácsony – kívül az észtek nemzeti ünnepe a Függetlenség napja, amit február 24-én ünnepelnek, A győzelem napja – jún. 23.-, de több jellegzetes ünnep is megtalálható az észteknél.

Észtország gasztronómiája

Az észt konyha alapvető alapanyaga a tej és a burgonya, csaknem az összes előforduló élelmiszerükkel társítani tudják ezeket, így sok más nép számára furcsa ételt készítenek. A tej és a burgonya mellett a leggyakrabban használt alapanyagok még a tejföl, tejszín, melyekből gyakran készítenek öntetet, továbbá a sovány sertéshús, belsőségek, a zöldségek közül pedig a káposzta és a karórépa. Nem fűszereznek erősen, sőt alapvetően fűszereket sem gyakran használnak.

A különböző halakat, sokféle módon készítik el, ezeket felhasználás előtt gyakran füstölik, aszalják vagy szárítják, hogy a jellegzetes halszagot semlegesítsék. A legismertebb nemzeti ételei az észt konyhának a szeppik, azaz a szürke kenyér, a tejfölös-burgonyás hering, a füstölt szaláka hering, a szjult, azaz a kocsonya, a lejvavatszk, ami egy kenderolajjal készült, rozsos-burgonyás tekercs. A többi európai vagy akár más kontinensen élő nép számára furcsák lehetnek még az észt konyha levesei, hiszen nagyon sokféle és egymástól alapvetően elütő alapanyagot használnak fel leveseikben. Így megtalálhatóak pl. tejes-tésztás, tejes-darás, tejes-sörös és tejes-egyéb tejtermékből készült levesek is az észt gasztronómiában.

Főbb városok:
Tallin

Utazási információk

Egészségügy

A közegészségügyi ellátás jó színvonalú. Fontos megjegyezni, hogy Észtországban az egyik legmagasabb a HIV fertőzöttek aránya. Az orvosi szolgáltatásért minden esetben fizetni kell, ami független az E111-es kártya meglététől.

Nemzetközi repülőterek

Tallinn.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 372
Központi segélyhívó: 112

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság: 1 526 000 fő
Népsűrűség: 33.70 fő/km2
Nyelvek: észt.
Népcsoportok: észt (61,5%), orosz (30,3%), ukrán (3,1%), fehérorosz (1,8%), finn (1,1%), egyéb (2,2%).
Vallások: evangélikus (61 %), ortodox (35%), egyéb (4%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 45 227.00 km2
Nagyobb települések: Tallinn 482 000 (503 000), Tartu 113 000, Narva 74 000, Kohtla-Járve 73 000, Párnu 49 000.
Legmagasabb pontok: Suur Munamági 318 m.
Főbb folyók: Emajögi.
Főbb tavak: Csúd (Peipsi)-tó, Vőrts-tó.

Földrajz

Felszínét a jégkori eljegesedések alakították ki. Az ország nyugati és keleti része 100 méternél alacsonyabb, kissé hullámos felületű alföld. A két lapos táj közötti hátság morénafelhalmozódás, amely déli irányban fokozatosan emelkedik: A mindenfelé előforduló kisebb nagyobb mélyedések – egykori sekély tavak – nagy része feltöltődött, elláposodott. Tengerpartja tagolt. A Rigai-öböl bejáratát elzáró két nagy sziget (Hiiumaa, Saaremaa) fűvel borított, helyenként bozótos mészkőfennsík.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 2 750 USD