Hivatalos adatok
| Hivatalos név: | Indonéz Köztársaság | Időzóna: | GMT+06:00 |
| Anyanyelven: | Republik Indonesia | Autójelzés: | RI |
| Államforma: | köztársaság | Pénznem: | indonéz rúpia (IDR) |
| Főváros: | Jakarta | Elektromosság: | – |
A majdnem 3700 szigetből álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik
legjellemzőbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon.
Jakarta, Bali
Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésű tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fővárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentős a vulkanikus működés. A hegyvonulatokat változó szélességű parti síkságok övezik. A part menti sávokban mocsaras erdőkkel, beljebb tipikus trópusi esőerdőkkel találkozhatunk, melyek roppant fajgazdagságuknál fogva is igen értékes természetes élőhelyeket képeznek. A terület időjárásában egyenlítői fekvésénél fogva a trópusi monszun a meghatározó: a hőmérséklet az év egészében magas, és sok a csapadék.
Az Indonéz-szigetvilág az ember által legkorábban benépesített területek egyike. Az indonéz nép őseinek többsége Ázsia felől érkezett az i. e. 1. évezred elején, majd India irányából érkeztek jelentősebb csoportok. A hinduizmus behatását az i. sz. 7. századtól a buddhizmus térhódítása követte. A kereskedelmi szempontból közvetítő szerepet játszó térségben számos állam született az ezt követő időszakban. A 16. századtól jelentek meg a nyugat-európai gyarmatosítók: előbb portugál, később holland befolyás alakult ki. A holland terjeszkedés csak a 20. század elejére érte el csúcspontját, azonban ekkorra már feléledt az indonéz függetlenségi mozgalom is. 1942-ben japán megszállás alá került a terület, majd a fegyverletétel után az indonéz nacionalista erők kikiáltották Indonézia függetlenségét, amelyet Hollandia is kénytelen volt elismerni. Az önállóság megszerzése után azonban diktatórikus államirányítás lépett fel, a tekintélyelvűség és a korrupció térnyerésével csökkent a belpolitikai stabilitás, továbbá gazdaságilag is erősen megromlott az ország helyzete, mindez többször is belvillongásokhoz vezetett. Az 1980-as évektől ugyanakkor lassú liberalizáció indult meg, amely gazdasági modernizációval és élénkülő külpolitikai aktivitással társult.
Az ország gazdasági életét a mezőgazdaság dominanciája jellemzi, legalábbis a foglalkoztatottak arányát illetően – a legfontosabb termény a rizs; exportra előállítanak még teát, kávét, fűszernövényeket. Jelentős a térség ásványkincskészlete is: az ón-, a réz-, a mangánérc, a bauxit, valamint a szénhidrogének bányászata a legmeghatározóbb. Az ipart leginkább a mezőgazdasági és ásványi termékek feldolgozása képviseli.A majdnem 3700 szigetből álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzőbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon.
Nemzetközi repülőterek
Jakarta, Medan, Balikpapan, Denpasar, Jayapura, Pekanbaru, Pontianak.
| Ország előhívó: 62 |
Népességi adatok
| Lakosság: | 189 136 000 fő |
| Népsűrűség: | 98.50 fő/km2 |
| Nyelvek: | indonéz (Bahasa Indonesia), jávai, szundai, madurai, maláj, bali, batak, bugisz, acsin, bandzsar, szaszak, lampung, makassari, redzsang. |
| Népcsoportok: | indonéz (maláj), jávai, kínai. |
| Vallások: | mohamedán (90%), keresztény (5%), hindu, buddhista (3%), egyéb (2%). |
Földrajz, természeti adottságok
| Terület: | 1 919 317.00 km2 |
| Nagyobb települések: | Jakarta 8 223 000, Surabaya 2 443 000, Bandung 2 057 000, Medan 1 730 000, Semarang 1 249 000, Palembang 1 141 000. |
| Legmagasabb pontok: | Puncak Jaya 5030 m (Új-Guinea szigetén). |
| Főbb folyók: | Kapuas, Digul, Mamberamo. |
| Főbb tavak: | Toba-tó, Towuti-tó. |
Földrajz
Földünk legnagyobb szigetvilágának 7 nagy és 3000-nél több kis szigetét elfoglaló ország területén trópusi őserdővel borított alföldek és hegységek váltják egymást. Jellemzője a rövid, de sűrű folyóhálózat, gyakori a földrengés és az élénk vulkáni tevékenység.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 670 USD
agrár-ipari ország.
Egyéb
Nemzeti ünnep: augusztus 17.
Januári középhőmérséklet: 26º C
Júliusi középhőmérséklet: 27º C
Jakarta távolsága Budapesttől a földgömbön mérve: 10450 km
Születéskor várható élettartam: férfiak 68 év, nők 61 év