Kuba


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Kubai Köztársaság Időzóna: GMT-06:00
Anyanyelven: República De Cuba Autójelzés: C
Államforma: köztársaság Pénznem: kubai konveribilis peso (CUC)
Főváros: Havanna Elektromosság: 110V

Az ország a Karib-tenger legnagyobb és legkevésbé  elkereskedelmesedett szigete. Miközben nem minden rózsás az állandó forradalom kertjében, a politikai elszigeteltség megakadályozta, hogy az ország a turisták tömegének essen áldozatául. A helyiek viszont barátságosak minden látogatóhoz.  Gyönyörű igazi fehér homokos karibi strandok, salsa, a világ legjobb szivarjai, történelem, vidám, barátságos és temperamentumos emberek. Kuba a legromantikusabb pillanatokat biztosítja az idelátogatók számára, legyen az egy pálma árnyékában az azúrkék tengerparton, az egyik bárban egy egzotikus koktél mellett, vagy hajnalig tartó tánc közben. A sziget klímája mindig kellemes, mely miatt annyira szemet gyönyörködtető, hogy az idelátogatók el sem hiszik, amit látnak. Kuba egy igazi álom, melyből nem szívesen ébredünk fel.

Főbb városok

Havanna,   Cayo Largo,   Holguín,   Varadero Tirindat

Utazási információk

Kuba, az Antillák királynője, melynek területe 111.000 km2 és kb. 1250 km hosszú. 1492-ben Kolombusz Kristófot is megtévesztette amikor is azt hitte, hogy új kontinenst fedezett fel. Állítólag így szólalt meg: “Ez a föld a legszebb amit emberi szem eddig láthatott”.  Kuba északi partjaitól csupán 180 km-re találhatóak a floridai partok, és Santiago de Cuba városától 77 km-re fekszik Haiti, 210 km-re Cancún és 146 km-re Jamaika. Lakosainak száma 10,8M fő, a népsűrűség: 97,6 fő/km2.
Klíma: Szubtrópikus, általában igen magas, 70% feletti páratartalommal, az átlaghőmérséklet 25 oC, a tengervíz 22 oC körüli. Az éves napsütéses napok száma 330. Két évszakot különböztetünk meg, a száraz és az esős évszakot. A klímának köszönhetően igen gazdag a növényzet és az állatvilág is. Pálmafák, kókuszpálmák, cukornád, trópusi gyümölcsök a legjellemzőbb növények.

Közbiztonság

A közbiztonság elfogadható, átlagos (sőt karibi viszonylatban kitűnőnek mondható)

A turisták nyugodtan fordulhatnak információért, tanácsért az utca emberéhez, mert a kubai emberek közvetlenek, segítőkészek.

Nyomatékosan javasoljuk, hogy útlevél elvesztése esetén először a magyar nagykövetséggel vegyék fel a kapcsolatot. Célszerűnek tartjuk, ha
rendelkeznek egy fénymásolattal az útlevélről, mert ez esetben az útlevelet a szállodában lehet hagyni biztonságos helyen, míg a másolatot
magunknál tartani.

Egészségügy

Az országba való belépéskor a hatóságok nem kérnek igazolást a biztosítás meglétéről. Mindazonáltal javasoljuk,  kössenek személy és poggyászbiztosítást. A magyar egészségügyi biztosítást nem fogadják el, így a bajba kerülteknek erősen a pénztárcájukba kell nyúlniuk, ha – az egyébként kitűnő – kubai egészségbiztosítási rendszert igénybe óhajtják venni. Havannában a Cira Garcia kórház nyújt a külföldiek részére megfelelő egészségügyi ellátást.

Nemzetközi repülőterek

La Habana, Santiago de Cuba, Camaguey.

Helyi közlekedés

Az ország egész területén gondot okoz a tömegközlekedési eszközök hiánya. Az ország egyik városában sincs metró, villamos, a buszközlekedés városon belül és kívül egyaránt színvonaltalan, nem megbízható. Hivatalos menetrend nincs. A vonatközlekedés is hasonló színvonalú, a sok
áramszünet és a mozdonyok műszaki állapota miatt a menetidő bizonytalan. A távolsági buszközlekedést a Viazul járatok biztosítják, Havannából
indulnak egy-egy nagyobb városba, megyei székhelyre.  A havannai repülőtérről célszerű taxival utazni a szállodába.  Ajánlatos, hogy a látogató
minden esetben ragaszkodjon a taxióra bekapcsolásához, mely 1 CUC-ról indul. A kisebb méretű taxik közül a legolcsóbbak az úgynevezett
“Panataxi”-k illetve a “Turistaxi”-k. Használatosak és közkedveltek a turisták körében még a “bicitaxi”-k és a “cocotaxi”-k. Személygépkocsit a
repülőtéren, illetve a szállodákban is lehet bérelni. A gépkocsik bérlését megelőzően célszerű meggyőződni arról, hogy milyen állapotban
van a gépkocsi, minden tartozéka (pl. pótkerék, emelő, stb.) rendelkezésre áll-e, amit feltüntettek a szerződésen, a benzintartály mennyi benzint tartalmaz.

Havanna – Nagykövetség
Cím: Calle G. No. 458.entre 19. y 21. Vedado, Havanna
Előhívó: (00)-(53)-(7)
Telefon:
833-3365, 833-3346 (magyar nyelvű menü: 2-es gomb, utána konzuli
információk: 1-es gomb, e-mail cím: 2-es gomb, titkárság: 0-ás gomb)
Ügyelet: Mobil: (00)-(53)-(5)-880-21-10
Fax: 833-3286
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Balázs József
E-mail: oficina@embajadadehungria.cu
Honlap: –
Akkreditált országok: Kuba, Panama, Nicaragua, Dominikai Köztársaság (folyamatban)

Havanna – Konzuli hivatal
Cím: Calle G. No. 458.entre 19. y 21. Vedado, Havanna
Előhívó: (00)-(53)-(7)
Telefon:
833-3365, 833-3346 (magyar nyelvű menü: 2-es gomb, utána konzuli
információk: 1-es gomb, e-mail cím: 2-es gomb, titkárság: 0-ás gomb)
Ügyelet: Mobil: (00)-(53)-(5)-880-21-10
Fax: 833-3286
Konzul: dr. Szíjjártó Csaba
E-mail: oficina@embajadadehungria.cu
Ügyfélfogadás: hétfő és csütörtök: 10.00-12.00
Konzuli kerület: Kuba, Panama, Nicaragua, Dominikai Köztársaság (folyamatban) egész területe

Beutazási feltételek, vámszabályok

  1. október 1-jétől magyar állampolgár csak érvényes vízum birtokában utazhat be Kubába.

Kiutazáskor havannai repülőtéri illetéket kell fizetni valamennyi, nemzetközi járatot igénybe vevő utasnak.
(www.embacuba.hu) a Konzulátus, Vízumkérelem, Vízumkérőlap, Turista kártya menüpontok alatt találhat az érdeklődő információkat.

Ünnepnapok

Január 1.: A forradalom győzelmének évfordulója.
Május 1.: A munka ünnepe.
Július 26.: A Nemzeti Felkelés Napja (az 1953. évi Moncada – laktanya elleni támadás évfordulója)
Október 10.: Függetlenségi háborúk kezdetének (1868) évfordulója.

A fenti napokon, mivel ezek munkaszüneti napok, általában minden zárva tart, az éttermek és egyéb turisták által látogatott helyek kivételével,
ezért célszerű érdeklődni a nyitva tartás felől.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 53

Földrajz, gazdaság

Kuba, az Antillák királynője, melynek területe 111.000 km2 és kb. 1250 km hosszú. 1492-ben Kolombusz Kristófot is megtévesztette amikor is azt hitte, hogy új kontinenst fedezett fel. Állítólag így szólalt meg: “Ez a föld a legszebb amit emberi szem eddig láthatott”.

Kubát Kolombusz Kristóf fedezte fel, 1492. Október 27-én az Újvilágba vezető első útja alkalmával. Diego Velasquez 1510-ben Kubába indult, hogy a spanyol korona uralma alá hajtsa a szigetet. 1511 és 1515 között Diego Velasquez vezette a sziget kolonizációját 7 városi kerületre osztva azt: Baracoa, Bayamo, Santiago de Cuba, Santísima Trinidad, Sancti Spíritus, Santa María del Puerto del Príncipe (Camagüey) és San Cristóbal de La Habana (Havana). A spanyol uralom négy évszázadig tartott, mely alatt az őslakos indián törzseket a könyörtelen kizsákmányolás és kegyetlen mészárlások következtében valamint a behurcolt különböző betegségeknek köszönhetően szinte teljesen kiirtották. A hiányzó munkaerő pótlására 1522-től a spanyolok afrikai rabszolgákat kezdtek szállítani Kubába. A törzseket azonban együtt hagyták, így a betelepített rabszolgák meg tudták őrizni törzsi kultúrájuk egy részét. A XVI. század közepétől a XVIII. század derekáig Kuba a gazdag spanyol kereskedők, kalózok és királyok hatalmi harcának középpontja lett. Az európai monarchiák a régió feletti uralomra törtek, a britek 1665-ben elfoglalták Jamaicát, míg a franciák 1697-ben Haitit, így Kubát ettől kezdve az állandó támadás veszélye fenyegette. 1762-ben Kubát el is foglalták a britek, és 11 hónapon keresztül uralták. Ez alatt az idő alatt nyílt kereskedelmet folytattak észak-amerikai gyarmataikkal. Az 1763-mas párizsi békeegyezmény útján került vissza végül Kuba a spanyolok kezébe, akik Floridát adták érte cserébe, viszont jóvátételként megkapták Louisianát is a franciáktól.

Kuba az 1820-as években a világ legnagyobb cukortermelője volt, és az Egyesült Államok beleszeretett. Annyira fontos volt számára a kubai cukor, hogy megakadályozta a Dél-Amerika nagy részét felszabadító Simón Bolívart abban, hogy függetlenné nyilvánítsa a szigetet. 1848 és 1854. között pedig először 100, majd pedig 130 millió USD-t ajánlott fel Spanyolországnak Kubáért cserébe, melyet a Spanyolok visszautasítottak. A spanyolok elleni első függetlenségi háború 1868-ban kezdődött, amikor Carlos Manuel de Céspedes spanyol cukornád-ültetvényes felszabadította rabszolgáit, majd bejelentette a felkelést és a rabszolgaság eltörlését, azonban ez egy csaknem 10 éves háborúskodássá fajult. 1878-ban El Zanjónnál végül sikerült aláírni a békepaktumot, melyben biztosították Kuba függetlenségét, a rabszolgák felszabadítását és amnesztiát adtak a felkelőknek.

Az 1880-as években a cukormalmok és az ültetvények fejlődésének hatására fellendült a vasútépítés, de a túl nagyra nőtt ültetvények csődbe mentek, és az amerikai befektetők fillérekért megszerezték őket. 1890-ben az Egyesült Államok és Kuba között szinte valamennyi kereskedelmi ágazatban eltörölték a vámtarifákat, mely ugyan jólétet teremtett, de teljesen kiszolgáltatta az országot a cukornak és az Egyesült Államoknak. Az egyetlen mezőgazdasági termékre alapozott kubai gazdaság az Egyesült Államok monopóliuma lett és egyes földbirtokosok már a csatlakozást is felajánlották a kapcsolat védelme érdekében. Ekkor lépett színre, az akkor már 14 éve száműzetésben élő író, költő és forradalmár, José Márti, aki megalapította 1892-ben a Kubai Forradalmi Pártot. Azonban 1895-ben a rendkívül feltűnő fehér lován Kuba keleti részén partra szállva lelőtték. A hősi halált halt José Márti Kuba nemzeti hőse lett, így mártírként mutatva példát kubaiak generációinak mind a mai napig. 1896-ban António Maceo vezetésével újabb függetlenségi harcok kezdődtek, azonban ezt a spanyolok egy éven belül leverték, de addigra már az egész országban teljes volt a zűrzavar. Mindeközben az Egyesült Államok ugrásra készen állt. Majd 1898. február 15-én a “Maine” nevű amerikai hadihajót Havannába küldték az “amerikai állampolgárok védelme érdekében”. A Main azonban a havannai kikötőben váratlanul felrobbant és 266 amerikai tengerész meghalt. Ez az eset jó ürügyet szolgáltatott az Egyesült Államoknak a beavatkozásra. 300 USD-t ajánlottak Spanyolországnak Kubáért, majd amikor ezt elutasították a spanyolok, akkor kivonulásra szólították fel őket. Ekkor az amerikaiak megtámadták a spanyolokat, akik 1898. július 17-én megadták magukat. Kuba amerikai katonai elnyomás alá került.

Batista második puccsát követően Havannában forradalmi kör alakult, melynek többek közt már Fidel Castro is tagja volt. 1953. július 26-án Castro 119 lázadóval együtt megtámadta Santiago de Cuba-ban a stratégiai fontosságú Moncada laktanyát, amely azonban meghiúsult. A támadók egy részét elfogták, ki is végezték azonban Castronak és egy maroknyi emberének sikerült a hegyekbe menekülniük. Később azonban őket is elfogták, Castro-t 15 évnyi börtönre ítélték. Batista az 1955 februárjában csalással megnyert elnökválasztást követően több elítéltnek, köztük Castro-nak is kegyelmet adott, aki Mexikóba távozott, majd forradalmi csapatot szervezett és 1956. decdember 2-án 81 társával Orientében a Granma nevű hajó fedélzetéről partra szállt. A csoportot három nappal később Batista hadserege megsemmisítette, azonban Castro és 11 társa, köztük Ernesto Che Guevara, Fidel öccse Raúl és a két jövendő comandante Camilo Cienfuegos és Juan Almeida a Sierra Maestra erdeibe menekült. A gerillák tovább folytatták küzdelmüket, sorozatos támadásokat hajtottak végre a Batista uralom megdöntésére, és mindeközben egyre több követőjük akadt. Végül 1958 december 31-én Batista csapatai megadták magukat. Batista a Dominikai Köztársaságba menekült, de magával vitte az államkincstár mintegy 40 millió USD-os vagyonát. Kényelmesen élt Spanyolországban egészen 1973-ban bekövetkezett haláláig.

Fidel Castro-t 1959. január 16-án nevezték ki miniszterelnöknek. Forradalmi kormány alakult, mely első intézkedései között csökkentette a lakbér és villanyáram árakat, majd a 400 hektárnál nagyobb földterületeket államosította, magára haragítva az egyesült államokbeli társaságokat. Ezt követően tisztogatás történt a hivatalokban, melynek következtében sok bíró, ügyvéd, majd pedig szakemberek, vezetők és műszakiak hagyták el az országot, akik nem osztották Castro véleményét. 1959 és 1970 között fél millió kubai hagyta el az országot. Időközben az ország gazdasági helyzete egyre romlott. Az Egyesült Államok csökkentette a cukorimportot, azonban a Szovjetunió felajánlotta hogy megvásárolja a fennmaradó mennyiséget. Mindeközben Kuba államosította az amerikai tulajdonban lévő cukorgyárakat, telefon- és elektromos társaságokat a bankok többségét és diplomáciai kapcsolatot teremtett Kínával. Az Egyesült Államok 1961-ben teljes kereskedelmi embargót vezetett be, majd megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával és megtiltotta állampolgárainak, hogy Kubába utazzanak.

KULTÚRA

A nemzeti identitás tekintetében az afro-kubai kultúra meghatározó. A történelem során Kubában a gyarmatosító spanyolok majd később a britek élénk rabszolga kereskedelmet folytattak. Egész törzseket hoztak át Afrikából, melyeket azonban nem választottak szét. Az együtt maradt törzsek így megtarthatták kultúrájukat, szokásaikat, melynek nyomait máig fellelhetjük a santeria hagyományoktól kezdve a mai szlengig. (Sokszor hallhatjuk a csak Kubára jellemző üdvözlést: “Qué bolá asere” – Mi van, haver?). Becslések szerint a lakosság 11%-ka fekete, 37%-ka fehér és 51%-ka mulatt, a társadalom azonban ennek ellenére meghökkentően egységes.

A kubai kormány kiemelt figyelmet szentel a művészetek és a kultúra támogatására. A forradalom után rengeteg múzeum és színház nyílt, tánctársulatokat alapítottak, művészeti iskolákat nyitottak. Ezen kívül több száz kultúrházat (Casa de la Cultura) építettek országszerte, melyekbe általában ingyenes a belépés. Így nem csoda, hogy a nemzetközi kulturális élet jelentős személyiségei közül is nagyon sok a kubai származású. A kiváló művészek a legkülönfélébb művészeti ágakban tevékenykednek, melyek közül a képzőművészet, film-, és táncművészet legyen szó modern táncról vagy balettról, illetve a szinművészet emelhető ki. Kubában a tradicionális zenére is nagy hangsúlyt fektetnek, igy sokunk örömére felélesztették az olyan tradicionális zenei műfajokat mint a danzón, son, bolero, mambo és a cha-cha-cha.

VALLÁS

A vallás a kubai kultúra egyik legellentmondásosabb és egyben legösszetettebb eleme. A forradalom előtt a kubaiak 85%-ka névleg római katolikus volt, noha csak 10%-kuk járt rendszeresen templomba. A forradalom győzelme után 140 katolikus papot utasítottak ki az országból reakciós politikai tevékenysége miatt, és további 400 önként hagyta el Kubát, míg a protestánsok többsége, akik a szegényebb néprétegeket képviselték maradtak, mivel kevesebb vesztenivalójuk volt. A kormány marxista-leninistának nyilvánította magát, ami egyet jelentett az ateizmussal. Az istentiszteletet sosem tiltották be és a vallásszabadságot sem töröltek el, a keresztény hívőkre azonban katonai munkatáborok vártak, hogy kigyógyuljanak vallásos meggyőződésükből. A hívők számára még nagyobb megpróbáltatást jelentettek a keményvonalas 1970-es, 1980-as szovjet évek, amikor tilos volt belépniük a kommunista pártba, nem kaphattak politikai hivatalt, és a hagyományos értelmiségi pályák is zárva voltak előttük.

A helyzet 1992-ben normalizálódott, amikor módosították az alkotmányt, törölték a marxista-leninista hivatkozásokat és a kormány világi természetére fektették a hangsúlyt. Ez megnyitotta az utat a vallásos emberek és vezetők előtt. II. János Pál pápa 1998-as látogatása alkalmával a kubai katolicizmus is megkapta a pápai áldást, így azóta egyre többen járnak templomba.

A Kubába hurcolt afrikai rabszolgák eredeti vallásos hiedelmeit átszínezték a katolikus tanok és ikonográfia. Az eredeti pogány isteneiket megtartották és áttranszformálták keresztény szentekké, ezzel végső soron új vallási hit rendszert hozva létre. Legelterjedtebb közülük a “santeria”, akik követőivel mindenhol találkozhatunk Kuba utcáin, a beavatottakat könnyű megismerni hófehér ruhájukról.

Ételek és éttermek

A kubai konyhát számos nemzet, köztük a spanyol, amerikai és indián kultúrák ízei befolyásolták.

Kuba nemzeti eledele az Ajíaco, vagy szárazleves. Zöldségekből készül, és gyakorlatilag lémentes, innen kapta beszédes nevét is. Nincs olyan háztartás, ahol ne lenne egy tányérral valamelyik változatából.

A hagyományos fogások közt mindig számíthatunk congrira, azaz babosrizsre, amit köretként fogyasztanak, sült banánra azaz tostonéra (amely zöldségbanán és kisütve, sósan fogyasztják) valamint salátára.

A saláta egy gyűjtőnév Kubában, és a nyersen fogyasztandó, felaprított zöldségek összességét hívják így. Öntettre, mártásra ne számítsunk, kizárólag borecettel és oliva olajjal leöntve fogyasztják.

A kubai konyha erőteljesen húsalapú, a hús pedig a legtöbb esetben sertéshúst jelent. Csirkét is viszonylag gyakran fogyasztanak, azonban jellemzően combot, csirke mellet csak a jobb szállodákban és éttermekben szolgálnak fel. Az ízletes krokodilhús és az afrodiziákumként is számon tartott cápahús gyakorlatilag minden étterem étlapján kitüntetett helyen szerepel. ezeket a csúcsragadozókat egyes farmokon gyakorlatilag háziállatként tenyésztik, értékes húsukat, illetve bőrüket értékesítik.

A turista központokban, szállodák éttermeiben megtalálhatók a nemzetközi konyha népszerű fogásai, azonban a frissensültek fűszerezése általában csak a sóra és borsra korlátozódik, az előzetes pácolásról ne is álmodjunk. Viszont a pizzát még a kevésbé nívós helyeken is egészen jól csinálják, abban nem lehet nagyot csalódni.

Kevesen tudják, hogy a barbecue szokása is a kubaiaktól ered, és hogy már Kolumbusz is közösen grillezett az indiánokkal. Érdemes megkóstolni a barbecue hazájában valamilyen különlegességet: a rácsra kerülhet bármi, a tenger gyümölcsein át a zöldségekig, biztosan ízleni fog!

A szállodákból kikerülve azonban nincs túl könnyű dolga az utazónak. Érdemes kipróbálni a kis házi éttermeket, úgynevezett paladarokat, aki azonban csak az utcán kíván valami gyors ételt elfogyasztani, az könnyen lehet, hogy éhen marad, mivel kevés a jó minőségű ételt kínáló kifőzde vagy büfé.

A kubai konyha hiányosságait azonban hamar feledteti a nemzetközi szinten is ismert és méltán elismert kubai rum és az abból készült kitűnő koktélok.

A rum alapanyaga a cukornád, vagy a cukorgyártás során visszamaradt melasz. Számos fajtája létezik: az arany és a fehér érlelés nélkül készülő, könnyedebb italok. A sötét színűek hosszas érlelés során válnak telt aromájúvá. A fehér rum (Carta Blanca, Carta Plata) a koktélok kiváló alapanyaga.

A világ több kiváló koktélja kubai eredetü, a leghíresebbek a Mojito és a Daiquiri, mely élvezetének Hemmingway is hódolt, valamint a Cuba Libre, Cubata, Cubanito és a Saoco. Érdemes valamennyit kipróbálni, ha Kubában járunk.

Kuba nem tartozik a nagy kávétermelők közé, de a helyiek mindennapjaihoz elválaszthatatlanul hozzátartozik a „fekete” fogyasztása. Saját termesztésű testesre pörkölt kávéikat gyakran gazdagítják rummal, ami viszont már „helyi specialitás”.

Talán nem kellene az ételek kategóriában emlegetni, de bizonyos szempontból ide kívánkozik, hiszen elszívni egy jó szivart mégiscsak az élvezetek egyik forrása, akár a jófajta ételek fogyasztása.

A világhírű kubai szivart pedig valóban kár lenne kihagyni! A szivarozás kezdetleges formáját a hódítók az őslakó indiánoktól lesték el, és ők indították a füstölgő rudat világhódító útjára. A legjobb dohányt ma a Pinar del RioVuleta Abajo tartományban termesztik, és a legjobb szivarokat a mai napig kézzel sodorják. Alapvetően 3 kubai szivarfajtát különböztetünk meg: a premium hosszú levelekből készül, a super premium hosszabb érlelésű időt jelez, és a luxus kategóriájú vintage is kikerült ma már a piacra, de ezt inkább csak a gyűjtőknek ajánlható igen borsos ára miatt.

Népességi adatok

Lakosság: 10 822 000 fő
Népsűrűség: 97.60 fő/km2
Nyelvek: spanyol.
Népcsoportok: európai (70%), mulatt (15%), néger (12%), kínai, egyéb (3%).
Vallások: római katolikus.

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 110 860.00 km2
Nagyobb települések: La Habana (Havanna) 2 119 000, Santiago de Cuba 435 000,
Camagüey 286 000, Holguín 237 000, Guantánamo 216 000, Santa Clara 204
000, Bayamo 139 000, Cienfuegos 136 000, Pinar del Río 136 000, Las
Tunas 127 000, Matanzas 120 000.
Legmagasabb pontok: Turquino 1971 m.
Főbb folyók: Cauto, Sagua la Grande.

Földrajz

A fősziget partvidéke főleg délen mangrovéval borított ingovány, területének túlnyomó része síkság és alacsony dombvidék, magas hegyek csak a keleti országrészben találhatók. A többi sziget Pinos kivételével apró korallszirt.

Klíma

Két évszak váltakozik az országban, a tél és a nyár, tavaszi illetőleg őszi átmenet nélkül. A kubai nyár, mely az esős évszak, májustól októberig tart. A középhőmérséklet ilyenkor 27,7 C fok, a júliusi és augusztusi napokban azonban a 40 C fokot is megközelítheti. Az év másik felében télen, mely a száraz évszak, novembertől áprilisig tart, ekkor alacsonyabb az átlaghőmérséklet. A december és január ez a két hónap, amikor nagyobb az esély a hidegebb időszakokra. A középhőmérséklet ebben az évszakban átlag 21 C fok. Éjszaka néha lehűlhet a levegő 15 C fokra is. A nyári időszakban bőséges a csapadék, az esős időszakban gyakori a trópusi vihar. A hurrikánok jellemzően júniustól novemberig terjedő időszakban alakulnak ki. Kiutazás előtt célszerű érdeklődni a természeti katasztrófák kialakulásának lehetőségéről. A kubai meteorológiai előrejelző szolgálat megbízható
információkat közöl. A levegő páratartalma igen magas, 80% körül mozog. Az öltözéket az évszaknak megfelelően célszerű megválasztani, nyáron a könnyű, lehetőleg természetes alapanyagú nyári ruhák, télen esetleg pulóver, kiskabát elegendő. Az erős napsugárzás miatt fontos, hogy
napszemüveget, fejfedőt, fényvédő krémet vigyenek magukkal a kirándulások idejére. A nagy hőség miatt a megfelelő mennyiségű folyadékot biztosítani kell a szervezet számára. Esetenként a szúnyogok, rovarok miatt javasoljuk a rovarriasztó használatát, bár rendszeresen végeznek szúnyogirtást.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 958 USD

ipari-agrár ország.

Egyéb

Természeti katasztrófák:
Ebben a térségben igen gyakori a hurrikánok keletkezése, az esős évszakban (májustól-októberig) alakulnak ki. Június és szeptember a
legveszélyeztetettebb hónapok. Ezek a természeti jelenségek igen veszélyesek, ezért a kubai szakemberek nagyon komolyan felkészülnek
ezekre az időszakokra. Az előrejelző szolgálatuk időben és körültekintően tájékoztat! A katasztrófa elhárító szolgálatuk a szükséges intézkedéseket minden esetben megteszik, az evakuálásokat megszervezik, a lakosságot, beleértve a turistákat is biztonságos helyekre szállítják, biztosítva az ellátásukat is.

A hurrikános időszakban az itt tartózkodó turisták kérhetik a nagykövetségtől, hogy regisztrálja elérhetőségüket.