Litvánia


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Litván köztársaság Időzóna: GMT+02:00
Anyanyelven: Lietuvas Respublika Autójelzés: LT
Államforma: köztársaság Pénznem: litván litas (LTL)
Főváros: Vilnius Elektromosság: 220V

A Litván Köztársaság állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján. Litvánia a legnagyobb és legnépesebb balti állam, a Balti-alföld déli részén terül el Legnagyobb része hullámos alföld, 100 méternél alacsonyabban fekvő terület. Az ország legmagasabb pontja 292 méteres.
Néhány tudós szerint a litván főváros, Vilnius mindössze néhány kilométerre délre van Európa földrajzi középpontjától.

A növényvilágot tekintve Litvánia gazdag borostyánlelőhelyekben. Litvánia kb. 100 km hosszú partvonallal rendelkezik, amelyből csak 38 km-nek van közvetlen kijárata a Balti-tengerre.

Litvánia történelme

A litván nép kialakulása kb. az 5-6. századra tehető, hiszen ekkor szakadt ketté a kelet-balti egység, a lett és a litván népcsoportra. A litván államot feltehetőleg Mindaugas fejedelem alapította, aki 1251-ben megkeresztelkedett, így 1253-ban a pápa megkoronázta. A 14. század elejére, Gediminas uralkodásakor a népcsoport erős nagyfejedelemséggé nőtte ki magát, majd az uralkodó halála után fiai vették kézbe a kormányzást. Egyikük Litvániában uralkodott, a másik pedig hódításokba kezdett, így orosz és tatár területeket szerzett a Balti-, és Fekete-tenger közelében. Így a 15. századra már nem csak nagyfejedelemség, hanem európai nagyhatalom lett a litván népcsoport. 1386-ban II. Jagelló Ulászló lett a lengyel király, és így egyben a litván nagyherceg is. Az uralkodása alatt elterjesztette a kereszténységet, így megvédte a litván államot a német keresztes lovagrendtől. 1385-ben a lengyelekkel megkötötték a „krevói unió”-t, mely azt segítette elő, hogy a két ország perszonálunióban egyesüljön. 1410-ben újabb egyesülés történt a kér ország között, ezúttal a grünwaldi csatában egyesítették hadseregeiket, és így végleges vereséget mértek a Német Lovagrendre. 1558-83 között zajlott a livónai háború, mely során orosz-litván ellentét alakult ki, így a lengyelek előnybe kerültek, hiszen segítségnyújtásukért cserébe a két ország egyesítését akarták. II. Zsigmond Ágost litván nagyfejedelem az ország egyharmadát Lengyelországhoz csatolta, így a litvánok szorult helyzetbe kerültek, és kénytelenek voltak elfogadni a lublini uniót 1569-ben. Ezzel a Nagyfejedelemség elvesztette nagyhatalmi pozícióját, sőt elkezdte elveszíteni önálló államiságát. Ennek következtében egyre nagyobb lengyel hatás érte az országot, így történelme csaknem összefonódik a lengyel történelemmel. Ráadásul az ország területén folyamatos háborúk dúltak, járványok, éhínség sújtotta a népességet, így 1648-67 között a csaknem a népesség fele kihalt. A 18. századra mindezek következtében rohamos vándorlás indult meg a falvakból a városba. A 20. században Litvánia a Szovjetunió tagköztársasága volt, míg 1990.-ben elszakadt tőle, így létrejött a mai független Litván Köztársaság.

A Litván Köztársaság így demokratikus köztársaság, melyben a hivatalos nyelv a litván, hivatalos pénzneme a litas, 65,200 km2-en terül el, és népessége kb. 3,596,617 fő. A lakosság 81%-a litván, több, mint 8%-a orosz, kb. 7%-a lengyel, ezenkívül fehéroroszok és ukránok élnek jelentősebb százalékban az országban. A népesség jelentős hányada római katolikus, de ortodox, evangélikus, muzulmán, zsidó vallásúak is élnek az országban.

Litvánia földrajza

Litvánia Európa északkeleti részén található, négy ország (Lettország, Belorusszia, Oroszország, Lengyelország) és a Balti-tenger határolja. Domborzatát síkságok és morénából álló dombságok alkotják. Keleti és délkeleti részein a Balti-hátság tavai jellemzőek. Alapvetően az ország öt tájegységre osztható fel: az első Alsó-Litvánia, amelyre elsősorban az jellemző, hogy morénák alkotják területét. A második Felső-Litvánia, ahol az ország legmagasabb pontja található, de ez is mindösszesen 294 méter magas (Juozapinés-hegy). A harmadik a Balti tenger által határolt partszakasz, melyből csaknem 50 km a Kur-földnyelv, amely elválasztja a Kur-öblöt és a nyílt tengert. Jellegzetessége az ún. vándordűne. A negyedik a már említett keleti és délkeleti részeken található Balti-hátság tavaival és dombvidékével. Az ötödik tájegység pedig az országban található völgyek, melyek közül a legnagyobb a Nemunas-völgy. Litvánia éghajlata mérsékelt övi nedves kontinentális, a Balti-tengertől keletre erősödő kontinentális hatás érzékelhető.

Litvánia látványosságai

A természetbe vágyók rengeteg csodálatos helyre látogathatnak el Litvániában, hiszen az ország területének egynegyede erdőség. Az országban több nemzeti park és rezervátum is megőrzi a természet érintetlen csodáit. Ilyen az Aukstaitija,- a Dzukija,- a Kursiu Nerija,- a Trakai Historic,- és a Zemaitija Nemzeti Park, valamint a Cepkeliai,- a Kamanos,- a Viesvile,- a Zuvintas,- és a Kernave Rezervátum.

Az ország jellegzetességei közé tartoznak még a regionális parkok, melyekből az országban harminc található. Az ide látogatók a területeken folyó mezőgazdasági termelés termését élvezhetik, télen síelési lehetőséget nyújtanak, valamint jég alatti halászatra, és vadászatra is lehetőség nyílik. Az összes regionális parkban idegenvezető segítségét kérhetjük a látványosságok megismerésének céljából.

A Keresztek Hegye nem csak a vallásos embereknek zarándokhelye, hanem csodálatos látványt nyújt az utazóknak is. Siauliatól nem messze található a hegy, melyen csaknem 55.000. kereszt található. Ezek rendkívül változatosak, néhány csak lécekből van összerakva, azonban nem egyet találhatunk, mely már műalkotásnak tekinthető.

Palanga az ország nyugati részén található város, mely csodálatos homokos tengerparttal rendelkezik, éppen ezért közkedvelt nyaralóhely. Az itt nyaralók csodálatos környezetben kapcsolódhatnak ki, valamint megtekinthetik többek között a Borostyán Múzeumot.

A Balti tenger partszakaszán csatlakozik az országhoz a Curonian Spit, amely egy 98 km hosszú homokzátony. Az ide látogatók élvezhetik a csodálatos környezet nyújtotta lehetőségeket.

Litvánia fővárosa Vilnius. Európa legnagyobb barokk városának is tekintik, különlegessége, hogy az európai és az orosz kultúra egyaránt hozzájárul a város képének kialakulásához. Katedrálisa, a Bernhardiner kolostor,- és templom és a Szent Anna-templom egyaránt csodálatos látnivaló, ezeken kívül azonban számos látványosságot tekinthetünk meg, ha idelátogatunk, többek között híres egyetemét. Történelmi belvárosa a világörökség része.

Ahogy Litvánia tájegységekre különül el, úgy változik tájanként a népviselet jellegzetessége is. Az országban több helyen is a kockás szoknya, és a tájanként változó mintájú kötény volt a parasztasszonyok általános viselete. Alapvetően négy nagy népviselet csoportot tudunk elkülöníteni. A Žemaičiai, mely a nyugati területeken jellemző, a Aukštaičiai, mely az ország központi és keleti részén általános, a Suvalkiečiai, mely a délnyugati területeken és a Dzūkai, amely a délkeleti területeken meghatározó.

Az Európában általánosan ünnepelt ünnepeken kívül Litvániában több az országra jellemző ünnep alakult ki, amit még a mai napig megünnepelnek az ott élő emberek. Ilyen a Szent Iván éji ünnepségek, melyek a nyári napfordulóval veszik kezdetüket. Az emberek vidékre utaznak, különleges söröket, pástétomokat, sajtokat csinálnak, a házakat pedig koszorúkkal és virágokkal díszítik, hiszen a hagyomány alapján ez szerencsét hoz. A másik ünnep, amely a nyári napfordulóhoz kapcsolódik a Rasos, amelyet az ország egyik északnyugati tartományában ünnepelnek a vizek megkoszorúzásával, tűzugrással, táncolással, meséléssel. Az év elején január 13-án ünneplik a Szabadság Védelmezőinek napját, február 16-án a Függetlenség napját, március 11-én Litvánia államiságának visszaállítását, szeptember 8-án a Nemzet napját.

Litvánia gasztronómiája

A litván konyha alapvetően két irányzatból táplálkozott. Az egyik a 14-18. században élő kiváltásos rétegek konyhája (ólitván konyha), a másik pedig a 19. század végén fellelhető paraszti konyha, amely a baltikum konyháival mutat kapcsolatot. Az ólitván konyha jellegzetes étele a litván borscs, a pelmenyi, a különböző libák, a vaddisznó sonka és a különböző méhészeti termékek. Az újlitván konyhára a burgonyás-húsos, burgonyás-tejes, burgonyás-tojásos ételek jellemzőek. A desszerteknél egyértelmű német hatás mutatkozik a litván konyhában.

A Litvániába látogatók rendkívül sokoldalú nemzettel találkozhatnak, és egy rendkívül érdekes kultúrát ismerhetnek meg.

Főbb városok:

Vilnius

Utazási információk

Nemzetközi repülőterek

Vilnius.

Helyi közlekedés

Vasutak hossza: 2002 km, ebből 122 km villamosított.
Közutak hossza: 44 515 km, ebből 35 800 km burkolt.
Legfontosabb kikötő: Klaipéda.

Ünnepnapok

Január 1. – Újév (Naujieji metai)
Február 16. – Az állam helyreállításának napja (Lietuvos Valstybės atkūrimo diena)
Március 11. – 1991, Litván függetlenség napja (Lietuvos nepriklausomybės atkūrimo diena)
Húsvét (Šv. Velykos)
Május 1. – Nemzetközi munkanap (Tarptautinė darbo diena)
Anyák napja (Motinos diena)
Június 24. – “Rasa” napja (Rasos ir Joninių diena)
Július 6. – Államalapítás napja (Lietuvos karaliaus Mindaugo karūnavimo diena)
Augusztus 15. – Vallási ünnep (Žoline)
November 1. – Mindenszentek napja (Visų Šventųjų diena)
December 25-26 – Karácsony (Šv. Kalėdos)

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 370
Rendőrség: 002   Tűzoltóság: 001   Mentők: 003

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság: 3 724 000 fő
Népsűrűség: 57.00 fő/km2
Nyelvek: litván.
Népcsoportok: litván (81,1%), orosz (8,5%), lengyel (7,0%), fehérorosz (1,5%), ukrán (1,0%), egyéb (0,9%).
Vallások: római katolikus (90%), ortodox (9%), egyéb (1%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 65 300.00 km2
Nagyobb települések: Vilnius 590 000, Kaunas 429 000, Klaipéda 206 000, Siauliai 148 000, Panevézys 132 000.
Legmagasabb pontok: Jouzapines kalnas 292 m.
Főbb folyók: Nemunas, Neris.

Földrajz

Területének túlnyomó része nem haladja meg a 100 méteres magasságot. A felszín formálásában az eljegesedések játszották a fő szerepet. A
hullámos térszín fölé szigetszerűen kisebb-nagyobb morénahátságok magasodnak, közülük csak néhány emelkedik az alföldi magasság
határértékét jelentő 200 méter fölé. A Nemunas deltájában széles tengerparti síkság terül el.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 1 310 USD

agrár-ipari ország.
Földterületének nagy része mars- és tóvidék. Sok a rét, a terület 19%-át erdő borítja.
Legfontosabb termesztett növények: rozs, zab, burgonya, rostlen, cukorrépa, zöldtakarmány.
Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, baromfi.