„Luca napja” története


Az év vége közeledtével, egyre sűrűsödnek az egyházi és világi ünnepek a világon, melyeknek az egyik legérdekesebb, legellentmondásosabb darabja, az úgynevezett „Luca nap”. De miről is van szó tulajdonképpen?

 

Nagyon érdekes ünnepkör a december 13-ára eső Luca nap ünnepe, mely évszázadokon keresztül igen nagy jelentőséggel bírt, de napjainkra nagyon a feledés homályába merült.

A Gergely naptár bevezetése előtt december 13-ára esett az év leghosszabb éjszakája és ez a tény remek alkalmat adott az ünneplésre egy szakrális világban. Gonoszságokat és boszorkányokat űztek, vigadalmakat tartottak, babonás tevékenységeket végeztek. Aztán az egyház ezen a napon ünnepelte Szent Lúcia vértanú napját, de Skandináviában is a pozitív megítélésé a döntő szerep, a latin „lux”, vagyis a fény szóból eredeztetve, mint fényváró ünnep szerepel a spalettán és hatalmas felvonulásokkal ünneplik.

 

Nem így Magyarországon, ahol a Luca napja egy rontást hozó nőalak köré épült, mely még a pogány időkre vezethető vissza. A monda szerint, a Luca napján elkezdett Luca széket karácsony napjáig kellett befejezni, s aki erre ráállt, az láthatta, hogy ki a boszorkány…

 

Napjainkra sajnos egyre inkább kezd feledésbe merülni ez a régi és szép népi hagyomány, amit bizony annak idején komolyan vettek, és komoly székgyártásban kezdtek főleg a vidéki településeken.

 

Ez egy olyan néphagyomány, ami minden képen megérné, hogy felelevenítsék, no persze nem azért mert tényleg boszorkányokat akarnánk látni, igaz sokak szerint ahhoz  nem is sem szék, és „Luca nap”sem!….