Lyon


További információk: www.franciaorszag.lap.hu

www.rendezvoussenfrance.com

info.hu@atout-france.fr

Szarvasgomba és tinóru, fácánok és tyúkok mellett, szőlő és dió osztrigák és csukák társaságában, főzelékfélék, gyümölcsök és illatos kenyér – a Lyonnal való ismerkedésre nincs jobb hely, mint a Saint-Antoine piac vasárnap reggel. A lyoniak ezrével sétálnak el a bőségtől szinte túlcsorduló árusítóhelyek előtt, szagolgatva, tapogatva és ízlelgetve azt, ami majd étel formájában délben az asztalra kerül. A vendéglők séfjei vagy bevásárlói is úton vannak, mert csak a friss áru nyeri el a mindenható konyhafőnök kegyét.
Lyon az élvezetek fellegvára és a grande nation “kulináris központja”, nem meglepő tehát, hogy itt székel az asztali örömök fejedelme. Paul Bocuse Lyon egyik külvárosában találta fel a “könnyű konyhát”, mely olyan diadalt aratott, hogy a maître-nek ma már nincs más dolga, mint a pénzét számolni, amit bízvást meg is tehet, tekintettel híres vendéglőire és számos bisztrójára. De vajon hogyan jut egy város efféle hírnévhez?
Kétségtelenül fontos szerepe van ebben Lyon fekvésének, mert Franciaország második legnagyobb városa (1,3 millió lakosával) mindig hasznot húzott a Selyemúton érkező kereskedők jelenlétéből és változatos igényeiből éppúgy, mint Provence zöldségeskertjeinek vagy az Alpoknak a közelségéből. Ráadásul szinte egy lépésnyire innen tenyésztik a  legendás bresse-i szárnyasokat, és világhírű vörösbort adó szőlő terem a Beaujolais lankáin.

A selyemből gazdagodtak meg
A rómaiak Kr. e. 43-ban Lugdunum néven kolóniát alapítottak a Saoˆne folyó jobb partján, mely hamarosan Gallia fővárosává, és Róma után a birodalom második legnagyobb városává emelkedett. 100 000 ember élt itt, amikor 197-ben Septimus Severus az ellene lázadt várost felgyújtatta, keresztény lakóit megölette.
Ezután az egykori főváros hosszú időre a jelentéktelenség homályába süllyedt. Az 5. században népesült be a Saone és a Rhone közötti földnyelv, a mai Lyon középpontja, s lett a burgundi királyság székhelye. 1032-ben a német császár birtokába került, de az igazi uralmat az érsek gyakorolta a város fölött. A 15. században vásártartási jogot kapott, s ezzel új korszak kezdődött Lyon életében. A 16. században iparosok, kereskedők telepedtek le a városban, mely a középkor végére a posztó- és selyemszövés központjává fejlődött. Az iparűzés és az évenkénti négy vásár olyan jövedelmező volt, hogy egész városnegyedek épültek ki egységes reneszánsz stílusban. A lyoni selyem a 18. századra már világhírűvé vált, ám a 19. századi iparosítás, a gépi szövőszék kiszorította a manufaktúrákat.
A fellendülés és korszakalkotó találmány ellenére – itt találták fel a kinematográfot, azaz a mozit – Lyon a 20. század nyolcvanas éveiig afféle Hamupipőke volt a francia városok között, csak az idegenforgalom megindulása hozott kedvező fordulatot: a gasztronómia hathatós vendégcsalogatónak bizonyult. 1998-ban az UNESCO is hozzájárult ehhez, amikor is az egész óvárost (mintegy 500 hektárnyi területet) védelem alá helyezte. Késő éjszakáig több mint 200 műemlék építményt világítanak meg – feledhetetlen élmény a sötétség beállta után a városban sétálni!

Lyoni jellegzetesség: a traboule
Lyonban barangolni nagy élvezet és egyúttal kalandos vállalkozás is, mert az óváros jellegzetességei, a részben fedett átjárók (traboules) sötét és titokzatos utcácskákba, belső udvarokba vagy meglepetésszerűen elegáns kapuzat elé kalauzolják a látogatót. Kis utcák százai vezetnek az előkelő villáktól a Croix Rousse munkásnegyed egyszerű utcáihoz, s az utcák e szövevényében még sok olyan kisvendéglőt (bouchon) találunk, amelyekben eredeti, kiadós, változatos lyoni kosztot tálalnak fel a vendégnek, a belsőségektől a szarvasgombával töltött galambig…
Régebben a selyemszövők feleségei főztek itt, az úgynevezett anyák (mères), akik a Fourvière dombján álló, a Madonnának szentelt fogadalmi templom építését is támogatták. A templom, akárcsak az operaház, a Saint-Jean-katedrális, a városháza vagy az Hoˆtel-Dieu (a 17-18. századból fennmaradt kórház) Lyon legfőbb látnivalói közé tartoznak. A városban sok szépen kialakított tér van, így például a Bellecour tér, amely alig valamivel kisebb a párizsi Concorde-nál, de fél évszázaddal régebbi, vagy a Place des Terreaux, a városházával és a Szépművészeti Múzeummal, Franciaország egyik leggazdagabb gyűjteményével.
S amikor a turista végül fáradtan leroskad valamelyik bouchon súrolt faasztala mellé, a vendéglős a vörösborhoz egy helyi mondással is szolgál: “Lyon városán három folyó folyik keresztül, a Rhoˆne, a Saoˆne és a beaujolais.”

Ajándék: Selyem, szövet, régiség, befőtt, csemegék, édesség (Bernachon).

Ételkülönlegességek: Csukagombóc, kolbászfélék, vaddisznó szarvasgombával, nyúl mustármártással, Cervelle de Canut.

Ünnepi alkalmak: Szabadtéri fesztivál a római színházakban (június-szeptember), Fényfesztivál (december 8. környékén).