Mátraháza

Mátraháza

Mátraháza közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik, ahonnan a 24-es számú főúton a központja 15 km-re található. Az egyik legjobb túra-kiindulópont a Kékes és a Mátra belső része felé.
Keletkezése 1930-ra nyúlik vissza, ekkor emelték első állandó épületét, amelyet a Mátra Egylet közakadozásból épített az eredetileg Rózsa-dombnak nevezett határrészen 1927 és 1930 között, amelynek pagodára emlékeztető épülete ma is látható (és szállodaként üzemel). Az akkor menedékháznak szánt épület neve a “Mátra Egylet menedékháza” nevet kapta. Ennek rövidítéséből kapta a Mátraháza nevet.

A templom durván faragott fekete mátrai cserkőből épült. Tíz lépcső vezet fel az örökzöldekkel és virágokkal szegélyezett templomtérre. A templom kapuját Szent Ferenc életének 16 fából faragott jelenete díszíti. Hegedűs István gyöngyösi szobrász munkája.
A bejárat fölött hamulilás gyöngyössolymosi kőből készült nagy kereszt jel áll. A homlokzat háromszög alakú. A kaputól balra, a homlokzat szerves folytatásaként kisméretű nyitott harangtorony áll, benne haranggal. A templomba fából készült szélvédőn keresztül lépünk be. Ezt Krakóczky János asztalos készítette, akit 1944 őszén a házára esett szovjet bomba családjával együtt elpusztított.
Ha beléptünk, balra egy nagy fakereszt emlékeztet megváltásunk szent titkára ezzel a felirattal: “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta oda”. A kereszt lába előtt a fekete gránit lap a magyarországi elhunyt ferencesek jelképes síremléke. Posta Benjamin állíttatta jelezve, hogy a szentély a magyar ferencesek lelki központja.

Elindította a Magyar Alverna megvalósítható gondolatát. A kórus mellvédjén a Ferences Rend nagy címere található. A kápolna belseje 12 m hosszú két oldalt 10 – 10 paddal, melyet a pécsi ferences asztalos testvérek készítettek, most már elektromos padfűtéssel.
A szentélyt 1977-ben átalakította Vénusz Gyula kőfaragó mester az új liturgia szabályainak megfelelően.Az oltár fölött P. Kákonyi Asztrik ólomüveg képe Krisztus kettősségét, a Keresztre feszített és föltámadott képét ábrázolja.
Jobboldalt a szentségház ajtaján az utolsó vacsora jelképes ábrázolása látható. Baloldalt pedig a templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya szobor, karján a kis Jézussal Morcsa- Morhadt szobrász alkotása. A pécsi asztalos testvérek aranyozták.
Az oltár gyertyatartóit evangéliumi feliratokkal a pécsi lakatosmester, Magyar István vasból készítette. A kápolna jobb és baloldalán a ferences szentek szobrai. Balról: Assisi Szent Ferenc, Szent Klára, Kapisztrán Szent János. Jobbról: Páduai Szent Antal, Árpádházi Szent Erzsébet. Szienai Szent Bernardin.
Hat üvegablakon P. Kákonyi Asztrik nonfiguratív és figuratív képei láthatók a Naphimnuszról.

A Naphimnusz Parkban Assisi szent Ferenc himnuszának tíz versszakát jeleníti meg Várkonyi Maréza, mátrafüredi keramikus színezett kerámia domborműben.

A Parkba Fenyvesi László, mátrafüredi fafaragó díszes kapuján lépünk be. Az Út követi a vers vonalvezetését. Az égieket a dombon szemlélhetjük, a földiekhez le kell ereszkednünk, a halál testvérhez azonban nem lejjebb, hanem ellenkezőleg hét lépcsőn felfelé kell emelkednünk Eddig a háttér az erdő volt, itt a háttér – szinte jelképszerűen – az Ég. Végül ismét egy kapun keresztül hagyjuk el a cserjékkel szegélyezett, virágokkal díszített parkot.

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »