Nagy-Bratania


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Időzóna: GMT+00:00
Anyanyelven: Angol Autójelzés: GB
Államforma: alkotmányos monarchia Pénznem: angol font (GBP)
Főváros: London Elektromosság:  220V

Nagy-Britannia Európa nyugati felén található, több száz szigetből álló ország. Területe 244140 km2, lakosainak száma kb. 61 millió fő, ezzel Európa egyik legnépesebb országainak egyike. Államformája alkotmányos monarchia, királyság. Ez a szövetség Angliát, Skóciát, Walest és Észak-Írországot tömöríti magában. Fővárosa a Temze két oldalán elhelyezkedő London, ami Európa 3. legnagyobb városa. Pénzügyi, divat és kereskedelmi központ. Számos jelentősebb város található még az országban; Glasgow, Birmingham, Liverpool, Edinburgh, Leeds, Manchester…stb. Hivatalos nyelve az angol, ezenkívül még számos nyelv használatban van, egyrészt a szövetségi államok sajátjai, másrészt a bevándorlóké. Fizetőeszközként a fontot, használják. Ez a valuta jóval erősebb az euronál, ezért is maradtak saját pénznemüknél a többi eurot bevezetett országgal szemben. Vallási összetételében kiemelkedik az anglikánok tábora (57%), de még nagy számban képviseltetik magukat a protestánsok (15%) és a katolikusok (13%). Egyre nő a mohamedánok száma (2%) a bevándorlók hatására.

A szigetek már a Bronzkorban benépesültek a kelták által. Időszámítás kezdetekor a Római birodalom részét képezte a terület egy része. Az 5. századtól különböző germán népek (yütök, szászok, angolok) telepedtek le itt, de tartós államot nem hoztak létre. Az első igazi államalapítók a Normannok voltak, akik a 7-8. században jelentek meg a szigeteken. 1022-ben a Hastings-i csatában győztesen kikerült I. Hódító Vilmos egyesítette a szász törzseket normann vezetés alatt és létrehozta az első királyságot. A következő jelentősebb esemény a Magna Charta, melyet 1215-ben Földnélküli János adott ki. Ebben biztosította a nemesség és a városok jogait. 1282-ben II. Edward az országához csatolta Wales-t is. Jelentős eseménynek számít a 100 éves háború, melyet az angolok a franciák ellen vívtak. Ezt követte a Rózsák háborúja, melyet a Lancaster és York dinasztia vívott egymással a hatalom megszerzéséért. Végül a Tudor-ház kezébe került a hatalom, közülük is a legismertebb VIII. Henrik, aki abszolút uralkodóként gyakorolt hatalmat az ország felett. 1492-től, a nagy földrajzi felfedezésektől kezdve a „Ködös Albion” centrummá nőtt. Elkezdődött a gyarmatosítás, és a területszerző háborúk sorozata. Megindult a nagy flottaépítés, valamint Nagy-Britannia gazdasági növekedése. 1588-ban a nagy Spanyol Armada legyőzésével a világ katonai hatalmává is vált. 1642-ben kitört az Angol polgári forradalom, majd 1682-ben az államforma alkotmányos monarchia lett, és ekkor alakult ki a parlament is. 1707-ben kebelezte be Skóciát, majd 1801-ben csatolta Írországot, és ezzel létrejött Nagy-Britannia. 1837-től 1901-ig tartott a Viktoriánus-kor, mely az ország fénykorának számított. Az 1800-as évek végére lelassult a fejlődés, más országok (USA, Németország, Japán) beérték, és megelőzték mind gazdaságilag, mind katonailag. A két világháborúból ugyan győztesen került ki, de gazdaságilag teljesen megrokkant, gyarmatait folyamatosan elvesztette. 1945-től a Marshall-segélyt hasznosítva és integrációs törekvések (1949-NATO, 1960-EFTA, 1973-EK) kapcsán sikerült lábra állnia. Az Európai Unió elődjébe, az EK-be való bejutása nehézkes volt, két francia vétó után sikerült csak az integráció részévé válni. A ’70-es évek sztrájkokkal teltek, ennek oka az ipar folyamatos leépítése és átalakítása. Sokan váltak munkanélkülivé (bányászok, textilipari dolgozók), viszont ekkoriban fedezik fel, növelik a tengeri kőolaj és földgáz kitermelést. 1979-90 Techerizmus korszaka, Margaret Thatcher („Vaslady”) politikájának köszönhetően Nagy-Britannia ismét a fejlődés útjára lépett. Privatizálta az állami vállalatokat (BP, British Gas, British Steel, British Aerospace, Rolls Royce, Jaguar), átalakította az ország társadalmi és gazdasági struktúráját. 1982-ben Argentínával vívott háborút a Falkland-szigetekért. A ’90-es évektől szerkezetváltás volt a jellemző, majd a XXI. századtól a High-tech egyik központjává válik.

Nagy-Britannia földrajza

Az ország területe igen változatos felszínformáit tekintve. A két fő sziget valaha Európa szerves részét képezte az utolsó jégkorszakig, mikor is a kontinensről. Több, mint 1000 sziget tartozik az országhoz, sok öböl tarkítja a partokat, elsősorban ezeknek köszönhető, hogy a partvidék erősen tagoltnak mondható. Magasföldek, hegységek, alföldek teszik színessé a tájat. A jégkorszakok nyomait őrzik a hegységek formái, sokuk (Cumbrian – hegység = „Angol Svájc”, Skót-magasföld = „Skót Svájc”) az Alpokra emlékeztetheti az embert. A Pennine-hegység szeli ketté az Angol-szigetet, ez volt a hajdanán virágzó bányászati központ körzete is (Black Country), mely mára már leépült. Alföldjein növénytermesztés, míg a magasabb területeken az állattenyésztés, legeltetés lesz a jellemző. Az ország szigetekre épülve sokszor előnyt, sokszor hátrányt élvezett a többi kontinensen lévő országhoz képest. Halászat, kereskedelem szempontjából kedvező helyzetben van, ugyanakkor a két Világháború bebizonyította, hogy az országot el lehet zárni a világtól, ki lehet éheztetni.

Éghajlata óceáni, melynek következtében rengeteg a csapadék. Az ország lakói mindig hordanak magukkal esernyőt, mivel az időjárás igen bizonytalan, bármikor előfordulhat egy-egy zápor, zivatar. Európa egyik legcsapadékosabb pontja a Skót-felföld (3000mm). A klímának köszönhetően igen kiegyensúlyozott a hőmérséklet, kicsi a hő ingás. Az évi középhőmérséklet 9-10 fok. Nagy szerepe van az óceánnak az éghajlat formálásában, mely hűtő-fűtő hatást gyakorol a szigetekre, valamint a meleg Észak-Atlanti tengeráramlás is befolyásoló tényezőként hat. Északi területei csapadékosabbak, itt a zöld legelők a jellemzők. Délebbi részek „szárazabbak” itt lesz jellemzőbb a növénytermesztés. Az óceáni klíma hatására a hó inkább csak a magasabb területeken lesz jellemző csapadék. A napsütéses órák száma igen alacsony, főleg az északi részeken (900 óra). Az ország területén igen gyakori a köd, ebből fakad a „Ködös Albion” elnevezés. Az országban csak rövid folyókkal találkozhatunk, közülük a leghosszabb a Severn és a legismertebb a Temze. Ezek a folyók tölcsértorkolattal rendelkeznek, melyek megkönnyítik a hajózást. Az ország területén sok tó található, legnagyobb a Loch Neagh, és a legismertebb, „szörnyről” híres Loch Ness.

Az ország igen gazdag volt erdőkben, de az ipar igényeinek kielégítése érdekében, és a hajóépítés miatt alaposan lecsökkent a mértéke (9%). A rókavadászatnak nagy hagyományai vannak Angliában, erre az alkalomra tenyésztik is őket. Az állatvédőkből ez heves tiltakozást vált ki.

Nagy-Britannia nevezetességei

Nagy-Britannia rengeteg látnivalót kínál. A turisták első számú célpontja London, ami az egyik leglátogatottabb város a világon. A városmagban találjuk a Tower Bridge-et, a híres hidat, mely London egyik szimbólumává vált. A Tower of Londonban találjuk a koronaékszereket. Ez a régi (1078) építmény sok funkciót betöltött már a történelem során, volt fegyverraktár, börtön, erődítmény és palota is. Megcsodálható itt még fegyvergyűjtemény és római falmaradvány is. Londonban találjuk meg a Föld egyik legnagyobb parlamentjét, a Westminster-palotát. Az épületegyüttes részét képezi a híres óratorony, a Big Ben, mely London másik jelképe.

A Buckingham palota is igen népszerű, aki Londonba látogat biztosan felkeresi. Ez a hatalmas épület ad otthont a brit királyi családnak. A világ egyik leghíresebb múzeuma a British Múzeum. Az egyik legtöbb kiállítási tárggyal büszkélkedhet. Ide mindenképpen érdemes ellátogatni, hisz a belépés ingyenes, ugyanakkor, ha valaki körbe szeretné járni a múzeumot, annak 1 napot szánnia kell erre, mivel hatalmas épületről van szó. Londonban találjuk a Föld egyik legnagyobb óriáskerekét is, a London Eye-t. 135 méter magasságával lenyűgöző látványt nyújt a városra. Ezeken kívül még számos látnivalót kínál ez a hatalmas város az idelátogatóknak.

Sok brit keresi fel nyaranta az Angol-riviérát, mely az Angol-sziget déli partján találhatunk. Másik fő célpont a Skóciában található Loch Ness, sokan jönnek ide abban reménykedve, hogy látni vélik a tóban élő szörnyet. Skóciában nagyon szép kastélyokat láthatunk, melyek a lovagkorról tudnak nekünk képet adni. Rengeteg szép tájat találunk az ország területén, melyeket érdemes felkeresni.

Nagy-Britannia gasztronómiája

Az angolok étkezési szokásaira, leginkább a fiatalabb korosztályra egyre jellemzőbb a gyorséttermi és a már előre elkészített ételek fogyasztása. A legkedveltebb ilyesféle étel a fish and chips. Hasonlóan az USA-hoz itt is rengeteg túlsúlyos emberrel találkozhatunk ezek következményeképpen. Az angol konyha leginkább bárányt és marhát dolgoz fel. Sütésnél az “angolosan” átsült húsok a jellemzőek, mely nem éppen megszokottak a számunkra. Ilyen például a beef steak, ami egy vastag marhahús szelet, ami igen gyakori vasárnapi ebéd Nagy-Britanniában. A húsételekhez leginkább burgonyát fogyasztanak. Igen sok halétellel találkozhatunk az éttermek étlapjain. Sokban gazdagodott az angol konyha az utóbbi évtizedekben a bevándorlóknak köszönhetően. Rengeteg új íz és étel jelent meg, valamint megnőtt a rizsfogyasztás mértéke is.

Nagyon fontos megemlíteni a briteknél az italfogyasztást. A klasszikus délutáni teázás egyre inkább megy ki a divatból, és inkább csak az elitebb réteg folytatja ezt a hagyományt. A britek igen jelentős sörfogyasztók, a leghíresebb söröket Észak-Írországban állítják elő. Ezek leginkább barna sörök, amik igen ízletesek. Skóciában elsősorban Glasgowban állítanak elő sört. A harmadik fontos ital a whisky. Invernessben és Glasgowban készítik a legjobb italokat, melyek az Ír whiskykkel vetélkednek.

Főbb városok:

London. Belfast, Edinghburgh, Liverpool, Manchester,  Bristol, Birmingham, Leeds, Glasgow

Utazási információk

Nemzetközi repülőterek

London,
Glasgow, Manchester, Liverpool, Birmingham, Bristol, Newcastle upon
Tyne, Southend-on-Sea, Norwich, Belfast, Tees-Side (Darlington),
Edinburgh, Leeds, Aberdeen, Prestwick, Cardiff, Southampton, Plymouth,
Blackpool, East Midlands (Derby), Exeter.

Külképviseletek

London, Nagykövetség Konzuli Osztálya
Cím: 35/B. Eaton Place London SW1X 8BY
Előhívó: +44 (20)
Telefon: 7235-26-64
Ügyelet: 7235-52-18
Fax: 7235-86-30
E-mail: consulate@huemblon.org.uk

Beutazási feltételek, vámszabályok


Magyar állampolgárok érvényes útiokmány (személyi igazolvány, útlevél) birtokában vízummentesen utazhatnak az Egyesült Királyságba.

Bejelentkezési kötelesség nincs, a tartózkodási napok száma korlátlan, amennyiben a magyar állampolgár munkaviszonyban áll, vagy megélhetését önerőből finanszírozza.
– A munkavállalás szabad, a munkába állást követő 30 nap alatti utólagos regisztrációs kötelezettséggel.

A magyar állampolgárok a magyarországi lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított E111-es számú nyomtatvány alapján részesülhetnek egészségügyi ellátásban. Javasoljuk, hogy kössön megfelelő utazási biztosítást annak érdekében, hogy betegség, vagy baleset esetén szélesebb körben részesülhessen ellátásban, illetőleg kártérítésben.

Ünnepnapok

Anglia és Wales területén (Észak Írországban és Skóciában ettől eltérhetnek)
– Újév
– Nagypéntek, Húsvét hétfő
– Karácsony
– Egyéb szünnapok: május első és utolsó vasárnapját követő hétfő; augusztus utolsó vasárnapját követő hétfő.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 44
Rendőrség: 999   Tűzoltóság: 999   Mentők: 999

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság: 57 998 000 fő
Népsűrűség: 239.90 fő/km2
Nyelvek: angol, kelta nyelvek (walesi, skót, cornwalli).
Népcsoportok: angol (85%), skót (10%), ír és walesi (2%), egyéb (3%).
Vallások: protestáns (anglikán, presbiteriánus) (88,5%), római katolikus (10%), zsidó, mohamedán (1,5%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 241 752.00 km2
Nagyobb települések: London 4 300 000 (6 905 000), Birmingham 1 009 000 (2 667
000), Leeds 721 000 (2 063 000), Glasgow 684 000 (1 698 000), Sheffield
531 000 (1 313 000), Liverpool 479 000 (1 511 000), Bradford 477 000,
Edinburgh 440 000, Manchester 435 000 (2 578 000), Bristol 397 000,
Wakefield 317 000, Wigan 312 000, Dudley 311 000, Barnet 310 000,
Coventry 305 000, Sunderland 297 000, Cardiff 396 000, Sefton 295 000,
Sandwell 294 000, Doncaster 293 000, Belfast 289 000 (549 000),
Stockport 289 000.
Legmagasabb pontok: Ben Nevis 1343 m.
Főbb folyók: Temze (Thames), Severn, Humber, Clyde, Tweed.
Főbb tavak: Lough Neagh (Észak-Írországban).

Földrajz

A gazdagon tagolt partvidékű sziget gerincét az észak-déli irányú Pennine-hegység alkotja, amelyhez északról Skócia magasföldje és hegyvidékei, nyugatról a Cumbrian-hegység és Wales hegyei, délről és keletről pedig Közép- és Dél-Anglia síkságai csatlakoznak. A Cornwall-félsziget alacsony röghegység, Észak-Írországot a Lough Neagh tavat övező dombok jellemzik.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 17 760 USD