Hivatalos adatok
Hivatalos név: | Nigeri Köztársaság | Időzóna: | GMT+00:00 |
Anyanyelven: | République Du Niger | Autójelzés: | RN |
Államforma: | köztársaság | Pénznem: | CFA frank BCEAO (XOF) |
Főváros: | Niamey | Elektromosság: | – |
Niger szubtrópusi éghajlatú, főleg forró és száraz, nagy, sivatagos területekkel. A Niger folyó medencéjénél trópusi éghajlat uralkodik. A felszínt leginkább sivatag és homokbuckák tarkítják, délen dimbes-dombos szavanna, északon pedig hegyek színesítik a tájat.
Főbb városok
Niamey
Utazási információk
Nemzetközi repülőterek
Niamey, Agadéz.
Fontosabb telefonszámok
Ország előhívó: 227 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
Lakosság: | 7 252 000 fő |
Népsűrűség: | 6.50 fő/km2 |
Nyelvek: | francia, hausza, szongai, ful, arab, tuareg. |
Népcsoportok: | hausza (50%), dzsermaszongai (21%), tuareg (12%), fulbe (10%), egyéb (7%). |
Vallások: | mohamedán (85%), törzsi vallású (12%), keresztény (3%). |
Földrajz, természeti adottságok
Terület: | 1 267 000.00 km2 |
Nagyobb települések: | Niamey 399 000, Zinder 121 000, Maradi 113 000. |
Legmagasabb pontok: | Mt. Gréboun 2310 m. |
Főbb folyók: | Niger. |
Főbb tavak: | Csád-tó. |
Földrajz
Kétharmada a Szaharához tartozó és az Air hegység által két részre osztott sivatag, amely dél felé a sztyepp-, majd szavannaövezetbe megy át.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 300 USD
Niger ország Nyugat-Afrikában. Legnagyobb része sivatag (homok- és kősivatag) Bár a mai Niger területe a legutóbbi kétezer évben a lakhatatlan Szahara része, a régió valamikor fás, 5-6 ezer éve pedig termékeny füves puszta volt.[5] Állattenyésztő lakói sziklarajzokat hagytak hátra, ezek tanúsága szerint változatos állatvilág, háziasított állatok éltek itt; összetett kultúra alakult ki legkésőbb i. e. 10 000 körül.
Feltételezések alapján i. e. 3000 körül néhány száz év alatt száradt ki a Szahara déli területe.[6]
A Szaharán átvezető ősi útvonalakon a római katonai expedíciók is eljutottak a mai Niger középső részéig. A karavánkereskedelem révén a területről sót, aranyat, elefántcsontot és rabszolgákat vittek a Mediterráneumba.
Szárazföldekkel teljesen körülzárt ország, tengeri kapcsolattal nem rendelkezik. Határainak teljes hossza: 5834 km. Ebből az egyes országokkal az alábbi hosszúságban határos: Algéria 951 km, Benin 277 km, Burkina Faso 622 km, Csád 1196 km, Líbia 342 km, Mali 838 km, Nigéria 1608 km.
Északkeleten a Dzsádói-fennsík emelkedik, tőle délre-délnyugatra a Tenere található, majd tovább DNy felé az Aïr-masszívum hegyei magasodnak. Az ország területének nagyjából 80%-a homok- és kősivatag, délen azonban a Niger folyó és a Csád-tó mentén termékenyek a talajok. Az ország legmagasabb pontja a Bagzane (Mont Idoukal-n-Taghès, 2022 m) az Aïr-hegységben.
Északi, nagyobb részén trópusi sivatagi, déli részén száraz szavanna éghajlat uralkodik. [7]
Dél-Nigerben júniustól októberig tart az esős évszak, az éves csapadék mennyisége csak délen éri el az 500 mm-t, észak felé fokozaton 50 mm alá csökken, sok helyen évente mindössze 20 mm csapadék hullik. Az Aïr évi 50–200 mm csapadékot kap.[7]
Az év nagy részében – a száraz évszakban – a forró, száraz ÉK-i passzát (harmattan) az uralkodó szél. [7]
Az évi középhőmérséklet (25-28 °C) csekély évi és észak felé növekvő napi ingást mutat. A sivatagban télen ritkán hajnali fagy is előfordul. A legmelegebb hónapok az esős évszak előtt és után vannak 37-42 °C közepes napi csúcsértékkel, 20-23 °C körüli hajnali minimummal. [7] Niamey-ben a januári középhőmérséklet 24 °C, a júliusi 34 °C.
Déli részén az eredetileg elterjedt szárazerdők kipusztultak az égetések és a legeltetés miatt. Helyettük füves területek váltakoznak akáciák és majomkenyérfák alkotta facsoportokkal. Az ország területének zöme félsivatag, sivatag. [7]
Állatvilágában a főemlősök közül megtalálható a törpe fülesmaki, a barkós cerkóf és a nyílt szavannákon jellegzetes huszármajom. A ragadozókat a sivatagi és homoki róka, a hiénakutya, a gepárd, a párduc képviseli. A madarakból előfordul a strucc, a rózsaszínhátú gödény, az afrikai fakókeselyű és a szürke vércse. Jellemző növényevői az afrikai elefánt, a zsiráf, az óriás lantszarvú antilop és a sörényes kecske.[7]
Nigerben a természetvédelmi területek bonyolult hálózata alakult ki. A legrégebbieket még a francia gyarmati uralom idején jelölték ki. Mindkét nemzeti parkja egyúttal része a természeti világörökségnek.
Az elsivatagosodás Niger legnagyobb környezeti problémája, ami elsősorban a túllegeltetés és az erdőirtás következménye. A problémákhoz hozzáadódik a kvarcban gazdag homok, amely alkalmatlan a magas hozamú növények termesztésére és ami megakadályozza a talaj felső rétegének rögzítését, ezzel fokozza az eróziót.
Az északi öntözési projektek visszahozták az életet a korábban kopár talajba; Azad falu ma már a gyümölcs szállítmányozók között van, amivel Agadezt látja el.
Természeti világörökségei
- Aïr és Ténéré Természeti Rezervátumok. Az Aïr egy hegység a Szaharában, a ténéré közszóként pedig különlegesen kopár sivatagot jelent.
- W Nemzeti Park, kiterjedt szavanna a Niger folyó vidékén, az ország DNy-i csücskén, amely a Beninnel és Burkina Fasóval közösen üzemeltetett W Regionális Park része.
Niger hagyományos ételei nem nagyon izgalmasak. A datolya, a joghurt, a rizs és a birka a szokásos északi ételek a tuaregek körében, míg a rizs mártással a leggyakoribb déli étel. Az éttermek standard fogása a grillezett hal vagy csirke hasábburgonyával, marhahúsleves és rizs. A kuszkusz és a ragu szintén népszerű. Niamey Niger legjobb éttermeivel büszkélkedhet kínai, francia, olasz és japán ételekkel.
Egy muszlim országban a legszokatlanabb tárgyak a stilizált ezüst keresztek, mindegyik bonyolult filigrán mintázattal, amelyek olyan városokat és régiókat jelképeznek, amelyek jelentős tuareg népességgel rendelkeznek. A leghíresebb kereszt a Croix d’Agadez. A tuaregek számára a keresztek erős talizmánok, amelyek védenek a szerencsétlenség és a gonosz szem ellen.
A kézművesek Zinderben található bőrművei szintén különös figyelmet érdemelnek. Hagyományos tárgyakat állítanak elő, például nyergeket, párnákat és rojtos tasakokat (amelyek a férfiak nyakán lógnak, dohányt vagy pénzt hordnak), valamint modern tárgyakat is, például szandált, hátizsákot és táskát vagy pénztárcát.
Nigerben is egyedinek számítanak a gyönyörű dzserma takarók (a kountasok), amin a mintákat élénk, világos pamut csíkok alkotják.
Az országba való beutazáshoz külföldieknek vízum szükséges (kivételnek számítanak Nyugat-Afrika lakosai).
Decembertől februárig van egy hűvösebb és szárazabb időszak, ekkor érdemes az országba látogatni. Hátrány az ugyanekkor jelentkező sivatagi szél, a harmattan, ami csökkenti a látótávolságot. Márciustól júniusig az északi területeken akár 45°C is lehet a hőmérséklet, ami lehetetlenné teszi a sivatagi kirándulásokat.
A csapvíz teljesen biztonságosan fogyasztható, hasonlóképpen az általában gyerekek által árusított hűtött, palackos víz is.
Mint a legtöbb nagyvárosban, itt is kerülendő az esti, magányos séta az elhagyatott, sötét utcákon, illetve az értékes tárgyak nyilvános viselése.
Mivel muszlim országról van szó, női turisták számára nem tanácsos rövid nadrág és trikó viselése, mert ez érzéketlenséget fejez ki.
Főbb látnivalók
- W Nemzeti Park
- Niamey: a Grand Marché
- Zinder piacnapokon
- Agadez agyagmecsete, kilátással a Szahara felé és a Vieux Quartier
- A Gerewol ceremónia Agadez régiójában
- Aïr-hegység
- Ayorou: piac és hajókirándulás
- Kouré: zsiráfpopuláció
- Plateau du Djado: citadella