Nigéria

Nigéria

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Nigériai Szövetségi KöztársaságIdőzóna:GMT+00:00
Anyanyelven:Autójelzés:WAN
Államforma:szövetségi köztársaságPénznem:nigériai naira (NGN)
Főváros:AbujaElektromosság:

Nigéria Afrika nyugati részén található. A domborzata nagyon változatos, délkeleten az Obodu hegyektől kezdve a déli partokon át esőerdő burjánzik, a középső és a délnyugati területeken szavanna, északon pedig már a Szahara húzódik.
Úgy tartják, hogy azok a területek, amik Calabar és Cross River State körül vannak, büszkélkedhetnek a legváltozatosabb pillangó világgal.

Nigériát az “Afrikai zene szívé”-nek is hívják a nyugat-afrikai zenei léet fejlődésében részt vett szerepéért. Ősi ritmusok keverednek Kongóból,
Brazíliából és Kubából átvett technikákkal.

Utazási információk

Nemzetközi repülőterek

Lagos, Kano, Port Harcourt, Sokoto, Calabar.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 234

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:88 515 000 fő
Népsűrűség:95.80 fő/km2
Nyelvek:angol, szudáni és bantu nyelvek.
Népcsoportok:hausza (18%), igbo (16%), joruba (15%), fulbe (10%), kanuri (4%), bantu néger (2%), arab (1%), egyéb (34%).
Vallások:mohamedán (50%), keresztény (35%), törzsi vallású (15%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület:923 768.00 km2
Nagyobb települések:Lagos 1 243 000, Ibadan 1 172 000, Ogbomosho 597 000, Kano 552
000, Oshogbo 390 000, Ilorin 389 000, Abuja 379 000, Abeokuta 350 000,
Port Harcourt 336 000, Ilesha 310 000, Zaria 310 000, Onitsha 304 000.
Legmagasabb pontok:Dimlang 2042 m.
Főbb folyók:Niger, Benue.
Főbb tavak:Csád-tó.

Földrajz

Mangrovés, 200-300 km széles parti síkságát és a Niger mocsaras deltáját az ország közepén fekvő fennsík választja el a Csád-tó északon fekvő medencéjének sztyeppés, szavannás síkságaitól.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 320 USD

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) független ország Nyugat-Afrikában, a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány a partmenti Lagosban székelt.

Nigéria többek között az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZNemzetközösségOPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWASAfrikai Unió, NEPAD

Nevét – Nigerhez hasonlóan – a fő folyójáról kapta, melynek alsó folyásán terül el.

A széles parti síkságot a Niger-folyó hatalmas deltája szakítja meg. A Niger és a Benue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A domborzat a tengerpartól távolodva élénkül. Az ország északi részén azonban újból nagy síkságok terülnek el.

A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletre Kamerun felé emelkedő hegyvidék.

Az ország középső és északi részét a Guineai-küszöb foglalja el. Legszélesebb, legtömegesebb tagja a Josi-fennsík (Bauchi-plató). Ez lankásan emelkedik 2010 m magasságig. A folyók minden irányban sugarasan futnak szét róla. A Guineai-küszöb (fennsík) túlnyúlik az ország északi határán is, és elválasztja a Csád-tó 250–300 m-es átlagmagasságú medencéjét a Niger jóval alacsonyabb síkságától. Itt a Guineai-küszöbön már kevesebb a csapadék, és a száraz időszak több hónapig tart. Ezért tipikus szavanna, továbbá fátlan sztyepp borítja

Északra haladva egyre kevesebb az eső. Délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, ahol az erőteljes trópusi monszun 1250-3500 mm évi csapadékkal öntözi a tájat. Itt a száraz évszak augusztusban van, illetve novembertől februárig tart. A sok eső következtében a tengerparton mangrovemocsarakat, a tengertől beljebb esőerdőket találunk – bár ezeket a területeket az irtás jelentősen átalakította. A déli államokban a relatív páratartalom nagyon magas és a hőmérséklet éjjel-nappal egyenletesen 20 és 30 °C között ingadozik. Északabb felé haladva a trópusi erdők átadják a helyüket a nyíltabb fennsíkoknak és a hőmérséklet különbség és ingadozás is megnő. A legmagasabb hőmérséklet 30 és 40 °C, a leghűvösebb pedig 15 és 25 °C között ingadozik. Az északi szavannák évente mintegy 1000 mm csapadékot kapnak két rövidebb esős évszakban. Amikor a hosszú száraz évszakban a Szahara felől a száraz, poros, homokos szél, a harmattán fúj, a fagy sem ismeretlen egyes északi vidékeken.[15] A messze északon egyes tájak az alacsony évi csapadék miatt félsivatagi jellegűek

A tengerpart mentén sós vizű mocsarak alakultak ki: mangroveerdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő, de állománya a fakitermelések miatt gyorsan csökken és helyén kevésbé fajgazdag, másodlagos erdő alakul ki.

Észak felé majomkenyérfa, nyugat-afrikai ébenfa alkot szárazerdőket, illetve nyálkafafajokból álló ligetes foltok váltakoznak füves szavannákkal. Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában.

A „guineai” szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a nagy folyókat galériaerdő kíséri. A „szudáni” szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A „szaheli” szavannán füves részek váltakoznak akáciák és tömjénfák alkotta szúrós, száraz cserjésekkel.

A nigériai konyha legfontosabb eleme a különbözőképpen feldolgozott kecske. Ez lehet leves, főzelék, vagy hasonló, állagában a kettő között lévő eledel. A külföldi turistákat szeretettel fogadják Jollof-rizzsel, ami egy vörös színű, fűszeres, hússzeletekkel ízesített rizs. Az országban vigyázni kell, mert a legkülönfélébb ételek lehetnek romlottak vagy szalmonellásak.

Délen a tengert kilométereken át idilli homokos part szegélyezi, amelyet csak a vízfolyások torkolatánál burjánzó mangroveligetek törnek meg. Az országot a számtalan etnikai csoport kultúrája és a természeti látnivalók (pl. vízesések) teszik színessé. Kiemelkedő turisztikai övezet a Mambilla-fennsík Taraba államban.

A hagyományaikat őrző népcsoportok kultúrája és lakóhelye ugyanúgy a kulturális világörökség része, mint Dél-Nigéria utolsó őserdőmaradványa, Osun pogány isten szent erdeje Osogbo város mellett.

Az erőszakos bűncselekmények Nigériában gyakoriak, s ezeket gyakran rendőri vagy katonai egyenruhát viselő bűnözők követik el. Vidéken az úttorlaszok segítségével történő fegyveres támadás jellemző bűnesetnek számít. A hatóságok fellépése az ilyen esetek ellen meglehetősen körülményes. A külföldiek ellen irányuló tisztességtelen üzleti eljárások sajátos veszélyt jelentenek. A világ egyik legveszélyesebbnek tartott nagyvárosa Lagos. Az ország északi és középső részén állandó probléma a muzulmán és keresztény lakosok közti erőszakos összetűzések.

www.wikipedia.org  

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »