Noszvaj


 Észak-magyarországi RMI

Cím: 3300, Eger,

Bajcsy-Zs. u. 1. Pf. 77.
Telefon: 06-36-512-440
Fax: 06-36-512-446
E-mail: rmieger@itthon.hu
Honlap:www.eszakmagyarorszag.hu

Az Eged-hegy déli oldalában feltárt és gazdag leletanyagot adó szkíta  temető is bizonyság arra, hogy Noszvaj és környéke már a távoli múltban is különböző népek települése volt. A honfoglalás idején ezen a környéken szláv települési foltok voltak, a falu neve Neznay, Noznay is szláv személynévvel azonosítható. A legkorábbi írásos emlék a faluról egy 1248-ból származó oklevél, ami a települést villa episcopalisként (püspöki falu) említi. Noszvaj királyi birtok lehetett, majd azt   követően adományozás folytán a püspöké lett. Bár közigazgatásilag 1948-ig Borsod megye része volt, egészen a XVI. század második feléig – a török hódoltság kezdetéig – az egri püspökséghez, majd a felsőtárkányi karthauzi szerzetesekhez tartozott. Az 1552-es, egri vár elleni ostromot megelőzően a török a város környéki falvakat, köztük Noszvajt is feldúlta és felégette. Az egri vár hősies megvédése és a török elvonulása után I. Ferdinánd a várvédő Füghedy János birtokába adta Noszvajt. A Füghedyek nemcsak birtokosai a területnek, hanem itt is laktak. Egyes feltételezések szerint a mai kastély területén a Füghedyek létesítettek először kúriát, amelyet élő sövénnyel vettek körül. Az 1680-as években egy gazdag török borkereskedő fia a szultáni kincstártól örökáron megvette Almagyart és Noszvajt. Eger megvívása után a városban maradt, megkeresztelkedett, és felvette a Noszvaji Ferenc nevet. Utód nélküli halálával az egri házát és vagyonát a minorita rendre hagyományozta.
Az 1700-as évek elején már Bossányi Krisztina és első férje, Szemere György Noszvaj birtokosai. A XVIII. század derekán bekövetkezett birtokosztás mindenféle tekintetben hátrányos és káros volt a község és lakosai számára. A falunak sok gazdája volt, a valóságban egy sem. 1782-ben gróf de la Motte Antal császári ezredes lett felesége révén a falu legnagyobb birtokosa.
A település az egri történelmi borvidék szerves része, ehhez minden szükséges feltétel adott: szőlőtermő dűlők, pincék, megfelelő természeti adottságok.
A községtőlészakra található Síkfőkút, a Kánya-patak festői szépségű, völgyében helyezkedik el. Kedvelt kiránduló- és üdülőhely, az 1930-asévekben alakult ki, ekkor épült turistaháza is, amelyet az 1980-as években átépítettek, most vendégfogadóként működik. Itt található a Szent Imre-forrás és a két mesterségesen kialakított tó, ahol kellemes kikapcsolódást adhat a csónakázás, vízibiciklizés, horgászás. Nevének eredete nem tisztázott, talán egy forrásról kapta.

Noszvaj község Heves megyében Eger várostól 10 km-re, a Bükki Nemzeti Park déli határán helyezkedik el. Hegyvidéki üdülőfalu, kristálytiszta levegővel. Az 1800 lakosú település, máig őrzi megragadó táji panorámáját, a hagyományos népi építészeti értékét felvonultató vonzó faluképét.
A település üdülőterülete Síkfőkút, a természetet járó turisták hétvégi negyede csónakázó tóval, az erdőkbe nyíló hegyi ösvényekkel, erdei utakkal.
A település az országban elsőként kapcsolódott be a Virágos Magyarországért versenybe, melyen a 2006. évben falu kategóriában első helyezést ért el.
Noszvaj országosan ismert műemléke a de la Motte kastély. A kastély múzeumi nyitvatartási időben látogatható, egyes részei viszont szállodaként működnek. Érdemes egy nagyot sétálni a hozzá tartozó parkban, ahol növényritkaságokat is felfedezhetünk.
A településtől elválaszthatatlanok a kisebb-nagyobb pincesorok, a tufába vájt pincék. Közöttük is egyedülálló a Thummerer család birtokában lévő 4000 m²-es pincerendszer.
A faluhoz tartozik a Farkas-kövek térsége, az ún. Pocem, ahol a domb gerincébe faragva átriumokat, ajtókkal, ablakokkal ellátott barlanglakásokat találhat a kíváncsiskodó.
Egész évben változatos borászati-, gasztronómia- és folklór programokat kínálnak az ide érkezőknek, ezek középpontjában a helyi paraszti étkezési, ünneplési szokások felelevenítése áll, különös figyelmet szentelnek a kemencében készíthető ételek készítésére.

A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszitését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái.
A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi.

Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége az eredeti Síkfőkút. A környék turisztikai- és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki, az egri turistaegyesület kezdeményezésére, akik nagy gonddal és buzgalommal alakították ki a Kánya patak valamennyi forrását és környékét majd névvel látták el őket. Ilyen például a Síkfőkút közelében fekvő, Attila-forrás, melynek környékét erdei pihenőhellyé alakították ki.

Síkfőkút és környéke az 1930-as évektől Eger város kedvelt kirándulóhelye volt, ebben az időben épült a turistaház is, melyet azóta már többször átépítettek, és ekkor alakították ki a felső tó jelenlegi formáját is.

Napjainkban Noszvaj és Síkfőkút összeépült, több száz hétvégi és víkendház, valamint vállalati üdülők létesültek ezen a területen.

A felső tó nyaranta csónakázásra, vízibiciklizésre, az alsó tó horgászásra, a tórét pedig piknikezésre csábítja az ideérkezőket. Kutatási eredmények is alátámasztják, hogy Noszvaj – Síkfőkút az ország egyik legtisztább levegőjű települése.

Noszvaj és környéke kiváló lehetőséget nyújt mind a könnyed kirándulásra, mind a nehezebb túrákra vágyóknak. A túrázás közben megfáradt természetjárókat pihenő- és piknikezésre alkalmas helyek is várják.

Ajánlott túraútvonalak Noszvaj környékén:
Síkfőkút – Novaji kunyhó – Várhegy – Attila kút – Síkfőkút
Síkfőkút – Imány-tető – Kerek domb – Patkó hegy – Síkfőkút
Síkfőkút – Attila forrás – Várkút

A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a „Pocem”-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópálya felől Eger városán át, vagy pedig Mezőkövesd felől.

További információk:

www.noszvaj.hu