Ócsa


Tourinform Iroda:

Ócsa, Bajcsy Zsilinszky utca 2

Telefon: +36 (29) 578750,

fax: +36 (29) 578751

  1. ocsa@tourinform.hu

Ócsa város a Duna-Tisza közében, Pest megyében, a fővárostól délre 30 km-re fekszik. Különleges, Európában egyedülálló értékét természeti kincsei adják. Már ősidők óta lakott település, bizonyítják ezt a Nemzeti Múzeumban lévő tárgyi emlékek.

Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az árpád házi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg.Lakossága a XVI. század végén, a XVII. század elején református hitre tért, s birtokba vette a premontreiek XIII. században épület késő román stílusú templomát.

A falu tradicionális paraszti rétegei a református Alszeg lakói voltak, akik vagyoni differenciálódásuk ellenére sokáig kedvezőbb anyagi helyzetben éltek, mint a XVIII. században épült templom köré települt katolikusok. Számuk növekedése a csűrkerti részek XIX. század végi kiparcellázása, a földesúri (Ócsai Balogh, Beleznay, később gr. Teleki, Tihanyi, Dedinszky, majd Farkas, Madas, br. Zeyk, gr. Bethlen és gr. Károlyi, stb.) majorságok, azaz a csatolt babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével függ össze.

Később evangélikus, 1887-ből baptista gyülekezet alakult a faluban, s századunk közepére a katolikus-protestáns arány lényegében kiegyenlítődött. A XIX. században a környék legnagyobb települése lett, egy ideig járási központként is működött. Az 1950-es évektől a lakosság jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkássá vált, a vasúton túl kiparcellázott területeken pedig nagymérvű beköltözés történt. Ócsa ezek ellenére az elmúlt 40 évben is megőrizte tradícióit és értékeit.

Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg.A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve.

Az egyház legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én pünkösd napján felszentelték az elkészült templomot.1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztította a tetőzetet, 1890-ben a mennyezet a templom belsőterébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók.

1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek. 1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás. Új tetőszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelő várfalat és kialakították a belső parkot is. 1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. Az ősi falak között pedig felzengett újra a Református Egyház himnusza a 90. zsoltár:“Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak!”

1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemléktemplomát, a pontos és körültekintő helyreállításért.

A román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása.

Ócsa legidősebb része, az Öregfalu, közepén a XIII század elején épült román bazilikával, igazi néprajzi csemege. 1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A templomot körülölelő kicsi telkeken álló parasztházak legöregebbjei a XVIII sz. végén épültek.

A településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólas telkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei és itt tartották az egész állatállományt. Mivel a férfiak igen sokszor éjszakára is kint maradtak, a szállástelkes ragadványnév is ismert erre a településszerkezetre.A védelemnek köszönhetően ma hat egyedi műemléki védelem alatt álló ház van az öreg faluban, megőrizve a kor magyar-alföldi építészetének sajátosságait.

Az OTK létrejöttekor megvásárolt első, közvetlen a templom mellett álló épület és porta ad otthont a néprajzi gyűjtemény nagy részének. Ezt az épületet irodának vásárolták, de gyorsan kiderült, hogy a kulturális értékek, mint a kétbeltelkes településszerkezet, népi építészetünk magyaralföldi háztípusának épen megmaradt házai, a pincesor nem üres csigaházhoz hasonlóan, elhagyatottan maradt fenn, hanem azt gazdag élet tölti meg. A 20-30-as években született nemzedékből élnek még, akik eredeti népviseletüket használják, nem vetkőztek ki. A pincesoron 300 éve minden évben megtöltik a hordókat. Tárgyi emlékeiket, eszközeiket és szerszámaikat megőrizték, sokat azok közül még használnak is. Minden arra sarkallta az akkori vezetőt, hogy összegyűjtse, megmentse mindezt az utókor számára. Megszületett az elhatározás, elkezdődött a gyűjtés. A gyűjtemény 80-90 százalékát szeretettel, segíteni akarással ajándékozták oda a lakosok. 1980-ban falra került a működési engedély és megnyílt a látogatók előtt az Ócsai Tájház.

Ma már öt porta épületegyüttesének összefoglaló neve a Tájház. A telkek egy kivételével átjárhatók, az udvaron padokat helyeztek el, hogy ebben a régmúltat idéző, békés környezetben mindenki kedvére megpihenhessen. Az épületeknek külön nevük van. A Tájházban és az udvarán lévő istállóban van a néprajzi gyűjtemény. A szomszédos telken egy annál szerényebb, kéthelyiséges zsellérház áll, ezt Melegedőnek nevezik. Ezt az épületet “belakták” és igyekeznek élettel megtölteni. Működik a kemence, a csikótűzhely.

Az Ágasház portájára jelenleg még nincs átjárás, oda az utcáról lehet bemenni. Nevét a jól látható, a falon kívül futó ágasfáról kapta, ami a szelemengerendát tartja. Ez a három épület egyedi védelem alatt áll.

Időben a következő ház, ami az együtteshez “csatlakozott” a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság irodája.

Végül 2002-ben adták át a Turján házat. Minden igényt kielégítő oktatóház. Az udvarok, átjárók pedig még több helyszint biztosítanak a pihenni vagy nosztalgiázni vágyóknak.

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK

– Néprajzi gyűjtemény
– Népviseleti gyűjtemény

A Tájháztól 4 km-re, a hajdani Ős-Duna partján, a löszös, agyagos magaslaton található az Öreg-hegyi pincesor. A közel 200 földbe vájt pincéből álló pincesort 2004-ben műemlék jelentőségű területté nyilvánították. A hagyományos ollóágas, nyeregtetős, nádfedeles borospincék között találunk 300 éveset is.

A hagyomány szerint Ócsán a XIII. század elején Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek honosították meg, s ezzel együtt megjelentek a feldolgozás és tárolás épületei is. Az Öreghegy ma már megritkult szőlőinek környezetében szokatlan szerkezetű építményeket látunk. Mint hosszában megnyúlt szalmakalapok, nádtetők sűrű sora guggol egymás mellett. Közelebbről megnézve a tetők földbe vájt pincéket takarnak, melyek hazánkban egyedülálló mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak.

A pincegádorokat egységesen nádborítású, általában nyugat felől nyitott, hátul lekerekítetten kontyolt, a föld felszínén álló nyeregtetők takarják. A gádorokkal szemben az anyapince, két oldalt a fiók-, vagy oldalpincék találhatók. Minden pince magántulajdon, ma is az eredeti hagyománynak megfelelően a családok szükségletét kielégítő mennyiségű bor tárolására használják.

Az Öreghegyen eltöltött órák, a beszélgetések szerves részét képezték ennek a falusi kultúrának. Az Öreghegyi Pincesor Egyesület lehetőség biztosít szervezett pincelátogatásra. Bejelentkezés és információ a Tájház elérhetőségein.

Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál, az Ócsa-Dabas-Inárcs települések által közrefogott terület 1975 óta az Ócsai Tájvédelmi Körzet nevet viseli. Ez a védett terület a mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag vidék növény- és állatvilágát, tájképét és kultúrtörténeti értékeit hivatott őrizni.

Az Ócsa környéki lápmedencéket az Ős-Duna hozta létre sok ezer évvel ezelőtt. Az egykori Duna-meder kavicstakarója képezi az altalajt, melyen a vízi szervezetek és élőlények maradványaiból vizet alig áteresztő málladék jött létre, szigetelve a mélyedéseket.A Gödöllői-dombvidék és a Duna-Tisza közi hátság talajvize a föld alatt 10-15 m mélyen, délnyugati irányba lassan a Duna-meder felé szivárog és ahol a hátság dombjai véget érnek és találkoznak a Duna sík árterével, Ócsa alatt ez a talajvíz a felszín közelébe, néhol egyenesen a felszínre jut. Így a szigetelt mélyedésekben, a vízborítottság szinte mindig állandó. Ilyen helyeken alakultak ki a lápok, vagy ha a vizesedés egész régiót érintett, a lápvidékek.A lápokon az elhalt növényekből származó szerves anyag egész évben oxigéntől elzárva víz alatt van, nem bomlik el, hanem egy sötét színű, nedvszívó, rostos szerkezetű anyaggá, tőzeggé alakul.

A tőzegen speciális igényű növények – “lápi ritkaságok” – telepedtek meg. A láp nehezen átmelegedő, vizes, hideg talaján ezek túlélték a jégkort követő felmelegedést, vagyis a lápi növényfajok egy része hazánkban jégkori maradványnövény. A jégkorszakot követő idők képe, a változatos növényzethez és mikroklímához kötődő állatvilág is megmaradt, mely fajban és egyedszámban is igen gazdag. Különösen az Alföld lecsapolt mocsárvilágával eltűnő halfajok, kétéltűek, hüllők, rovarok, madarak nagy fajszáma jellemző. A talajban élő ízeltlábúak egy négyzetméterre eső példányszáma az országban itt a legmagasabb.

A területen megszokott látvány a mocsári teknős, de él még itt a lápvilág igen ritka halfaja a lápi póc, és a szintén reliktum elevenszülő gyík. Értékes madárfaunájának legbecsesebb tagjai a hamvas rétihéja, a nagy póling, a haris, a szalakóta, a réti tücsökmadár, a kék vércse, a kabasólyom, és a bölömbika.

Az elmúlt évszázadban az ócsai tájat és élővilágot nagyon sok negatív hatás érte. Az Öregturján legszebb lápjait “felélte” a tőzegbányászat. Aztán a terület mellett kavicsbányát nyitottak, elvitték a legszebb homoki gyepeket. Utat építettek, az úton most nagy forgalom zavarja az élővilágot. A legnagyobb károsítás azonban a terület vízrendezés címen végrehajtott lecsapolása jelentette. A Tájvédelmi Körzet megalakulása óta végzett vízvisszatartó rekonstrukciós munkálatok eredményeképpen az Öreg- és Nagyturján állapota ismét közelít a természetes viszonyokhoz. Ezt jól jelzi a lápi (Kijevi) csalán ismételt területfoglalása is.

Bár mindez sok kárt okozott, Ócsa mégis túlélte, és ma is az ország egyik legfontosabb, Európa-hírű természetvédelmi területe.

SELYEM-RÉTI TANÖSVÉNY

Az 1200 m hosszú, láperdő élővilágát bemutató tanösvény az ócsai Nagy-erdőn keresztülvezet. A szabadon látogatható tanösvény 1 óra kényelmes sétával bejárható. A tanösvényvégén, a Selyemréten padok, WC, játszótér várja azokat, akik még kicsit elidőznének a természetben. Térkép, a tanösvényhez vezető füzet, túravezető igénylése a Tájházban.

TANÖSVÉNY A TURJÁNBAN

Az ócsai lápvidék e fokozottan védett területe csak szakvezetővel látogatható. A túra a Tájháztól indul és a Madárvártán ér véget, melynek során többek között megismerjük a kiszáradó láprétek, a magaskórós és zsombékos területek, valamint a nyílt vizű Turján élővilágát. Túravezető igénylése a Tájház elérhetőségein.

Ajánlott minden túrát a tájvédelmi körzet fogadóházánál kezdeni, a túraútvonalakkal kapcsolatban felvilágosítást kérni.

A tanösvény csak száraz időben járható.

Elérhető:

Tömegközlekedés: Vonattal Kőbánya-Kispesttől a lajosmizsei vonattal kell utaznunk Ócsáig.
Útvonal: Budapestről az M5-ös, vagy az 5-ös úton érhető el Ócsa. Kb. 3 km-re van a tanösvény.
Parkolás: A tanösvénynél kialakított parkolóban kb. 10 autó vagy egy busz parkolhat.

 TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:  www.ocsa.hu