Olaszország gasztronómiája

Olaszország gasztronómiája

ENIT Olasz

Idegenforgalmi Hivatal

1056 Budapest

Váci u. 81

T.: 06 1 328 0831

F.: 06 1 266 5261

info@enit.it

www.enit.it

További információk:  www.olaszorszag.lap.hu

Az olasz konyha világszerte ismert és kedvelt ételekkel büszkélkedhet, elég csak a pizzára gondolni. Az olasz előételek (antipasti) közül a legismertebbek talán a mozzarella paradicsomszeletekkel, vagy a pármai sonka dinnyével tálalva. Az olasz zöldségleves, a minestrone, illetve a tésztaételek (pasta) mindig bevezetőételnek számítanak. Azt mondják, hogy annyiféle tésztafajta van Olaszországban, mint sajt Franciaországban, és hasonlóan sok a mártások száma is. A tészta vetélytársa a risotto, a közkedvelt rizsétel. Főételnek kedvelt a borjúhús. Sajtok közül a parmezán a leghíresebb. Olaszország legfinomabb desszertjei kétség kívül a fagylaltok (gelati), de ide sorolható a tiramisu is. Ezenkívül minden tájegységnek megvan a maga specialitása.

A mai olasz konyha eredetét keresve egészen az ókorig, a Római Birodalom idejéig kell visszatekintenünk. Az itáliai Pompei városában, melyet i.sz. 79-ben a Vezúv elpusztított, a XVIII. században megkezdett ásatások során több száz személyes étkezőhelyet és konyhát, valamint beépített italpultokat is feltártak. Ezen ásatások és a fennmaradt írások is azt bizonyítják, hogy a mai Itália ízei Róma hagyományait követik.

Az étkezési szokások kialakulásában a gazdasági, a földrajzi és egyéb tényezők mellett kétség kívül szerepet játszott az olasz “életfilozófia” is. Az olaszok szeretnek enni, kedvelik a jó ételeket, ami nem feltétlenül drágát, különlegeset jelent. A legegyszerűbb ételt is olyan odaadással, mondhatni szenvedéllyel készítik, fogyasztják és vitatják meg, mint a drága vendéglők luxus fogásait.

Az olasz konyhát rendkívüli választékosság és könnyedség jellemzi. Ételeik készítéséhez leggyakrabban olívaolajat használnak, de más növényi zsiradékok is kedveltek. Az országot határoló tengerek bőségesen ellátják az olaszokat halakkal és rákokkal, ezen kívül állattenyésztésük nagy mennyiségben biztosít konyháikra szarvasmarhát, bárányt, kecskét, baromfit. A vadételek is nagy népszerűségnek örvendenek, legfinomabb csemegéik a vadszárnyasok és nyulak.

A leveseik közül a legismertebbek a minesztra (minestrone) és a húsleves (brodo). Az előző sűrű és igen tartalmas zöldségleves, az utóbbit marhahúsból, kolbászból és sonkából készítik. Leveseik elmaradhatatlan kísérője a reszelt parmezán sajt.

Előételeik közül a tésztafélék, közismerten igen kiváltságos helyet foglalnak el. A makarónit és a spagettit mindig frissen főzik, és oliva olajjal keverik össze. A tésztákra általában kevés öntetet tesznek, melyben a főszerepet legtöbb esetben a paradicsom játsza. Ezen kívül számos töltött tésztaféléjük van, amelyeket darált hússal, különféle ragukkal, vagy reszelt sajttal meghintve csőben sütve tálalnak. Zöldségekből is számos előételt készítenek. A nálunk is ismert kelbimbó, padlizsán és gombafélék mellett igen kedvelt az articsóka is. Ezeket köretként is tálalják. A különböző rizottókat és tojásételeket meleg előételként is készítik.

Az olasz konyha a tengeri halak, rákok, osztrigák és csigák számos fajtáját használja fel. A homár, a languszta és a szkampi (kicsi rákok) meleg és hideg változata is fellelhető étlapjaikon. Halaikat roston vagy rántva, mártással és vajjal főzve készítik.

A húsféléket sütéssel, főzéssel, párolással, nyárson sütéssel készítik. Marha-, borjú-, bárány- és szárnyasételeiket számos változatban különféle ragukkal és zöldségkörettel tálalják. Félangolos húsféléket éppúgy készítenek, mint párolt vagy vajban pirítottakat. Előszeretettel fogyasztják a házi nyulat, amelyet sütve vagy párolva készítenek. Az olasz húskészítmények közül a leghíresebbek speciálisan készített felvágottakat (mortadella) és a különlegesen füstölt sonkák.

A húsételekhez zöldség- és burgonyaköretet tálalnak. A zöldfőzelékek készítési módja a francia és angol konyháéval megegyezik. Egyszerűen sós vízben főzik meg az alapanyagokat, majd nyers vagy olvasztott vajjal, fűszerezve tálalják.

A salátaféléknek nagy kultusza van az olasz konyhában. Az év minden szakában található náluk friss zöldsaláta, készítésüknél szűz olivaolajat használnak, de egyéb dresszingeket (önteteket) is készítenek, melyeket leginkább citromlével ízesítenek.

Az olasz konyha, pirospaprikán kívül, valamennyi, nálunk is ismert fűszerfélét alkalmaz. Az ízesítésnél előszeretettel használják a rozmaringot és az oreganot is. A különböző ételekhez készített mártásoknál törekednek a szép színekre, ezért nem sajnálják a pénzt az egyik legdrágább fűszerre, a sáfrányra sem. Étkeik ízesítéséhez, akárcsak a magyarok az olaszok is gyakran használnak borokat.

Az étkezések – a franciákhoz hasonlóan – szinte elképzelhetetlenek sajtok nélkül. Sajtjaikhoz kísérőként gyümölcsöt, hagymát vagy retekfélét tálalnak. Déligyümölcseik szinte minden étkezés alkalmával felbukkannak.

Az étkezéseket, az egész világon ismert méreg erős presszókávéval zárják. Boraik minőségével a franciák utáni, előkelő második helyet szerezték meg a világpiacon. (Az olasz borok – leginkább a Chianti borok – különlegessége a fonott üveg, mely egykor az üvegek sérülését volt hivatott megakadályozni.) Aperitifként kedvelt a cinzano, az étkezés záróakkordjaként pedig egyes területeken előszeretettel fogyasztanak grappa-t.

Rómában térjenek be egy “trattoria”-ba, ami egy házias kisvendéglőt jelent, ahol megkóstolhatják az olasz konyha remekeit, rizottókat, pizzákat, tésztákat. Ebédelhetnek akár egy bárban is, ahol egy tálételeket és egyénileg összeállítható bőségtálakat kóstolhatunk. A központban külön üzleteket találunk a különlegesebbnél különlegesebb tésztafélék megszámlálhatatlan variációival – ízek, formák, színek szerint válogatva. Ha egy kicsit is merészebbek vagyunk, érdemes minél többfélét megkóstolni, pennét, spagettit, bucattinit, hiszen hol lehetne a tészta igazi ízét érezni, ha nem Olaszországban. Éttermekben általában
felszámolják a borravalót (10%), a számlán ez úgy jelenik meg, coperto.

Bibioneben az éjszaka kezdete a Happy Hour. A bárokban van olívabogyó, chips, szendvics, édesség és mindenféle finomság. A hagyományos fröccsön kívül, ami fehérborból és ásványvízből áll sok más aperitifet lehet rendelni, amik gyümölcs alapúak tipikus nyári színük van. Mindehhez jó zene párosul, sok helyen élőzene van.

Gasztronómia és Borászat
Hamisítatlan ételek és nemes borok: Aki Bibionét választja nyaralása színhelyéül, felfedezheti mennyiféle tipikus terméket nyújtanak a környező földek és a tenger. Az ételek nagyon ízletesek: finom zöldségek mint a spárga, friss halak, és nagyon
jó minőségű borok amiket a helység számos étterme kínál. Vásárolhatnak is ezekből a termékekből, és miután megkóstolták hazavihetik mint emléket a nyaralásról.

A szeptember ünnep
Azoknak akik szeptembert választották nyaralásuk időpontjául. Egy nagyon várt esemény, amely minden évben nagy sikerrel kerül megrendezésre: a bor és szőlő varázslatos ünnepe amelyen minden évben ingyenesen több mint 100 hektoliter teljes mértékben hazai bort osztanak a Lison-Pramaggiore vidék pincészeteiből. A szeptember ünnepet, a boron kívül más is jellemzi, minden évben gasztronómiai standokat állítanak fel, ahol meg lehet kóstolni Bibione és a venetói vidék tipikus termékeit például a Montasio sajtot, a tintahalat, a szardíniákat, a polentát és a kitűnő édességeket. Mindehhez sok zene párosul a gyerekeknek számos játékot ésegyéb tevékenységet szerveznek.

Észak Olaszországban járva, kóstoljanak meg például egy rizottó tálat. Reggelinél ne hagyják ki a fantasztikus capuccinot és ne
menjenek úgy haza, hogy nem ettek egy igazi olasz pizzát. A Marghera út közelében a Vercelli Avenue végénél és a Naviglinál rengeteg jó pizzéria található. Milánóban a pizzát késsel, villával eszik, nem kézzel. Desszertnek pedig egyenek egy olasz fagylaltkelyhet. Higgyék el, nem fogják megbánni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »