Románia


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Románia Időzóna: GMT+02:00
Anyanyelven: Romania Autójelzés: RO
Államforma: köztársaság Pénznem: román új lei (RON)
Főváros: Bukarest Elektromosság:

Románia Kelet-Európa országa, területe: 238.391 km², lakossága: 21.590.000 fő. Szerkezetileg 3 nagy részre osztható az ország Erdély, Havasalföld és Moldva. Fővárosa Bukarest, melynek lakossága meghaladja a 2,2 millió főt. Főbb városai: Jászvár (230.000 fő), Kolozsvár (317.000 fő), Temesvár (316.000 fő), Konstanca (309.000 fő)…stb. Államformája parlamentáris köztársaság, az ország közigazgatásilag 41 megyére osztható. Nemzetiségileg igen sokszínű, a népesség 79%-a román, 8%-a magyar, 10%-a cigány, 0,3%-a német, és a fennmaradó 2%-on osztoznak ukránok, szerbek, horvátok, szlovákok, csehek, görögök, tatárok…stb. Hivatalos nyelv a román, de a népesség jelentős része használja a magyart és a németet. Vallási összetételében szinte homogénnek tekinthető, ugyanis igen magas az ortodoxok aránya (86%), de ezen kívül jelentős még a katolikusok (5%), reformátusok (3,5%), pünkösdisták (1,5%), egyéb protestánsok (2%), görög katolikusuk (1%) és a muzulmánok (0,5%) aránya. Hivatalos fizetőeszközként a lejt használják.

Románia történelem

Románia területén igen korán megjelent az ember, egyes leletek arról tanúskodnak, hogy már időszámítás előtt 24000 évvel is éltek itt. Az első írásos emlékek görög eredetűek, és kb. i.e. 440-ből származnak. A római terjeszkedés követte a Duna vonalát, ők megállapították, hogy a folyó túloldalán dák törzsek élnek. I.e. 1. századra a rómaiak elfoglalták a dákok területeit is, és elnevezték Dácia provinciának. A románok a dákokat tekintik őseiknek, ami jelenleg még nem bizonyított. Más írások alapján viszont a románok csak a magyar honfoglalást követően jelentek meg a Kárpát-medencében. I.u. 2. századtól új népek (gótok, hunok, gepidák, avarok…stb.) jelentek meg a területen a népvándorlás során. A magyar honfoglalást követően Erdély a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott, a többi terület – ,ami ma Románia részét képezi – nomád törzsek (besenyők, úzok, kunok) lakta terület volt. Írásos emlékek a románokat először csak a 11. században említik, őket balkáni népként tartották számon (magyar írások csak a 13. században említik őket először). Hegyi pásztorkodó nép volt, akik Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben telepedtek le. Erdély a 16. századig a Magyar Királyság részét képezte, majd annak három részre szakadásakor létrejött az Erdélyi Fejedelemség, mely szinte egy önálló államot képzett. A 16. században függetlenné váló Havasalföld és Moldva, gyorsan a törökök kezére jutott, mivel még fiatal és gyenge államok voltak. A török kiűzése, és visszaszorítását követően ismét Magyarország részévé vált Erdély, ami a Habsburg Birodalom részét is képezte. Havasalföld és Moldva ismét függetlenné vált, majd közös uralkodót választva létrejött Románia. Az idő folyamán folyamatos volt a románok bevándorlása Erdélybe, így arányuk a többi nemzetiséghez képest a 18. századra dominánssá vált. Megindult az erdélyi románok önállósodási törekvése, ami elsősorban a magyarokkal való szembenállásban mutatkozott meg. 1877-ben Románia Oroszország mellé állt a törökökkel szembeni háborúban. Ekkor kiáltotta ki hivatalosan is a függetlenséget, melyet a San Stefanó-i béke is rögzített. 1881-ben I. Károly lett Románia első királya. 20. századtól a románok elsődleges célja az volt, hogy Erdélyt Romániához kapcsolják, melyet az I. Világháborút követően sikerült is elérniük. A II. Világháborút megelőzően Romániától számos területet leválasztottak, egyrészt Észak-Erdélyt, Székelyföldet
Magyarországhoz, másrészt Moldvát a Szovjetuniohoz csatolták. A II. Világháborúban a németek oldalán szállt be Románia, de a végére átállt, és már a szovjet csapatok oldalán harcolt, így végül győztesként került ki. Újra birtokába vette Erdélyt. 1945 után a szovjet nyomás hatására Romániában is kommunista vezetés alakult. Tovább folytatódott az erdélyi magyarok bántalmazása és megalázása. 1958-ban a Szovjetunio kivonta a csapatait Romániából, a diktatúra enyhült, és a ’60-as évektől dinamikussá vált a fejlődés. 1965-től Ceauşescu vezetett be diktatúrát. A további fejlődés finanszírozása érdekében az ország hatalmas
hiteleket vett fel, így az államadóság 10 milliárd dollárra nőtt. Ceauşescu megszorításokat vezetett be így ’89-re az ország rendezni tudta adóságait, ugyanakkor a népesség nyomorúságos sorba süllyedt. 1989-ben kitört a Romániai forradalom, mely megdöntötte a kommunista vezetést. A hatalom a Nemzeti Felszabadítási Frontté lett, amely többpártrendszeren alapult, és választásokkal biztosította a demokráciát. 2004-ben Románia a NATO tagjává vált.

Románia földrajzi elhelyezkedés

Románia öt országgal határos (Magyarország, Szerbia, Bulgária, Ukrajna, Moldova), valamint természetes határt képez a keleti országrészen a Fekete-tenger. Felszíne igen változatos hegyvidékek és alföldek egyaránt tarkítják. A Kárpátok és az Erdélyi-hegység a két legjelentősebb hegyvidék az országban. Ezek igen gazdagok ércekben és sókban, amik alapanyagul szolgálnak Románia iparának. A hegyvidékeken jellemző még a pásztorkodás, mely az élelmiszeripar igényeinek egy részét elégíti ki. Az alföldi területeken (pl.: Havasalföld) növénytermesztés folyik, itt a talajtípusok is megfelelőek. Itt ugyanakkor kis mennyiségű kőolaj és földgáz is rendelkezésre áll. Éghajlati szempontból több klímatípust is elkülöníthetünk; Kárpátokban hegyvidéki, Erdély területén kontinentális, a déli részeken és a tengerparton mediterrán jellegű. Legjelentősebb folyója a Duna, melybe számtalan kisebb folyó jut el közvetve, illetve közvetlenül. (Tisza, Szamos, Kőrös, Maros, Temes, Olt). Egyes folyók – többek közt a Tisza is – igen szennyezettek. A folyók mellé közvetlenül bányák, gyárak települtek, melyek szennyeződései bejutnak a vízfolyásokba, és hatalmas pusztítást végeznek. Nagyobb tavai nincsenek, viszont ismert tava a Szent Anna-tó, ami egy kaldérató és a Gyilkos-tó, mely hegyomlással keletkezett. Ezek igen kedvelt úticélok a turisták számára.

Románia látnivalók

A turisták száma évről-évre növekszik,.ami jelentős bevételi forrást jelent az ország számára. Románia nagyon sok pénzt is fordít arra, hogy felkeltse az emberek érdeklődését az ország iránt. Legjobban a síturizmust fejlesztik, új pályák kialakításával, illetve a már meglévők korszerűsítésével. Egyre kedveltebbé válik Románia tengerpartja is, sok turista fordul meg Konstanca, Mamaia, Mangalia városában. A túrázni vágyók és a hegymászók számára is sok lehetőséget biztosít a Kárpátok és az Erdélyi-hegység. Híres vásárokat tartanak Románia szerte (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Brassó…stb.), ami ugyancsak rengeteg külföldit vonz. A fővárosban és környékén rengeteg épüleltet, létesítményt érdemes felkeresni, többek közt a Mogosoai-épületegyüttest, ahol megfigyelhetjük a román és a barokk építkezési elemeket. Az épületegyüttes falain belül találjuk a Feudális Művészeti Múzeumot is. Bukarest közelében találjuk Snagovot és tavát, ami a fővárosiak és az ország egyik kedvelt üdülőtelepülése. Itt találjuk Nagy Imre, volt magyar miniszterelnök emlékoszlopát is. A tó szigetén található még egy kolostor, amit igen sokáig építettek. Bukaresttől nem messze találhatunk még egy kolostort, a Caldarusani-kolostort, ami igen fontos épülete a román egyháznak. A kolostorban fára festett ikonokat, nemesfém kincseket és egy képtárat találunk. Érdemes még a főváros belvárosában is körülnézni, ugyanis itt is rengeteg a látnivaló. A nagyobb városokban számtalan a turisztikai látványosság. Aradban érdemes felkeresni az evangélikus templomot, a Közigazgatási palotát, a Neptun strandot, a Víztornyot, a várat…stb. Ellátogatva Brassóba meg kell nézni a Fehér- és Fekete-tornyot, a számtalan templomot, a Graft bástyát, a Schei kaut, a Fellegvárat, a nemesi kastélyokat…stb. Erre a városra több napot is kell szánnia a turistának, mivel rengeteg a látnivaló. Aki Kolozsvárba ellátogat, annak feltétlenül fel kell keresnie a Szabók bástyáját, a számtalan templomot, Mátyás király szülőházát, az Ortodox katedrálist, a Ferencesrendiek épületegyüttesét, a múzeumokat, a színházi épületeket, a Város- és Megyeházát és a Fellegvárat. A többi nagyvárosban is hasonlóan sok szép épülettel találkozhatunk.

Románia gasztronómia

A román konyha alapjára leginkább a francia konyha hatott, ugyanakkor az erdélyi konyhaművészet is nagy hatást gyakorolt rá. Étkezés előtt igen jellemző a cuka (szilvapálinka) és a maszlina (sózott olívabogyó) fogyasztása. A románok szívesen fogyasztanak különböző féle leveseket, amiket főként búzakorpa-ciberével, babérlevéllel, fokhagymával, csomborral, tárkonnyal ízesítenek, valamint húsgombóccal kínálnak. A levesekhez leginkább marha-, sertés-, szárnyas-, birka-, és vadhúst használnak fel. Gyakoriak a halas és zöldséges előételek, melyek elkészítéséhez sok hagymát és paradicsomot használnak. Vannak előételeik, melyeknél az a szokás, hogy langyosan szolgálják fel, ilyen a tinórugomba-rizottó és a töltött káposzta. Kedvelt előételnek számít még a pontyikrasaláta és a különböző zöldségsaláták. Sokféle, és sokkféleképpen (rostéylon, nyárson, parázs fölött, olajban…stb.) elkészített húsételeik vannak. Köretként salátát vagy főzeléket fogyasztanak. Igen népszerű köretnek számít Romániában a tökparadicsom. A pörköltszerű ételeikhez puliszkát szoktak fogyasztani. Tésztaételeik általában krémes szósszal, vajjal, tejszínnel készülnek. Desszertjeik közül a legkedveltebbek a fagylaltok, és az olajban sütött fánk baracklekvárral.

Drakula gróf kastélya és gazdag olajlelőhelyek, a Duna-delta egyedülálló természetvédelmi területe és fekete-tengeri üdülőközpontok, vidám folklór s egy modern nagyváros – ezek jelentik Romániát az átlag külföldinek.

Románia különleges természeti szépségek és érdekes történelmi és műemlékek hazája.
Hegyvidékein hatalmas erdőségek, mély szurdokvölgyekben kanyargó utak és folyók, cseppkőbarlangok, titokzatos tengerszemek, falukat elöntött tavak (pl. a híres Gyilkos-tó) csalogatják a turistát. Az eldugott völgyek mélyén évszázados faragott fatemplomok harangja szól, a dombokon vastag fallal körülvett kolostorok őrködnek, és a már mindenhonnan kipusztult ritka vadállatokkal teli, mégis néma erdők foglalatában ékszerként ragyognak a külső freskókkal díszített színpompás kolostortemplomok.

A régi városok bástyái és várkapui, az erődített udvarházak és komor erődtemplomok a török martalócok és vallási harcok szorongató korának hangulatát idézik, ám a következő völgyet már modern erőmű duzzasztógátja zárja le.

Az emberek nyíltak, különösen az Erdély területén élő legendásan szűkszavú székely parasztok becsületes, őszinte és egyszerű világa épp oly meseszerű mint az a táj ami körülveszi őket. Mintha egy falatka múlt maradt volna ránk ezzel az országrésszel.

Bukarestet a háború előtt Kelet Párizsának tartották. A szépségek jelentős része mára sajnos eltűnt, de a figyelmes szemlélő még így is sok érdekességet találhat. A román fővárosban rengeteg szép templom, gazdag múzeum, tágas park és érdekes építészeti emlék van. A város sajátos hangulatát a háború előtt épült hatalmas középületek és érdekes díszítésű polgárházak, a Ceausescu megalomániáját tükröző, birodalmi léptékű kormányzati negyed, a sivár és lerobbant lakótelepek és a legújabb építészeti elveket követő modern irodaházak együttese adja. Az összkép nagyon vegyes: még az óvárosnak nevezett részben is legalább annyi lepusztult, a hatvanas-hetvenes években emelt betonépület van, mint amennyi hasonlóan rossz állapotú, de mégis sokkal szebb háború előtti emlék.

Főbb városok:
Bukarest, Csíkszereda, Kolozsvár, Szováta, Sepsiszentgyőrgy

Utazási információk

Turista információ/internet:

A Turisztikai Minisztérium honlapjának címe: www.mtourism.ro.
A CFR vasúti információ országos telefonszáma: 9521, a TAROM légitársaság információs vonala: 9361.

Látnivalók

Palatul Parlamentului Ceausescu,
a “Kárpátok Géniusza”, elhatározta, hogy felépítteti a Nép Palotáját, Európa legnagyobb épületét. Kezdetnek leromboltatott egy egész városnegyedet, majd a nem éppen túltermeléssel küzdő román népgazdaság szinte minden erejét ennek az egy épületnek az építésére fordította. Az eredmény: egy 12 emeletes, 3100 szobás, 330 ezer négyzetméteres, teljességgel kihasználhatatlan monstrum, amelynél csak a washingtoni Pentagon nagyobb. Ceausescu egoizmusját jól mutatja, hogy a lépcsőfokok magassága a szokásosnál jóval alacsonyabbak, mivel a “Conducator” alacsony volt és nem szeretett lépcsőzni. Ami még ennél is döbbenetesebb: mivel a Ceausescunak egészségügyi problémák miatt nem kellett vécére mennie (a hasfalán kívülre zacskóba vezették el a vizeletét és a székletét), az egész hatalmas épületben emeletenként mindössze két mellék helység van. Ha neki nem kell, ne kelljen másnak sem. Az épületben ma a román nemzetgyűlés ülésezik, a maradék helyet (van bőven) pedig konferenciákra próbálják kiadni. A palota a Boulevardul Unirii végén, a városközponttól délnyugatra van; szervezett csoportokban látogatható, de az igazi élményt talán mégiscsak kívülről (és messziről) nyújtja.

Nemzeti Tudományos és Műszaki Intézet
Nem igaz, hogy Ceausescu csak magára gondolt volna. A bizonyíték? A feleségének is építtetett egy hatalmas épületet, pont szemben a fent említett monstrummal. A négy elemit végzett Elena Ceausescu világéletében kémikus szeretett volna lenni, így őt választották meg – minden bizonnyal teljesen demokratikusan – a román tudományos csúcsintézmény elnökének. A történelem azonban őt is elsodorta, így a ma is befejezetlen épületet a Román Tudományos Akadémia 29 intézete használja. A Ceausescu házaspár megalomániájának groteszkségét még jobban kiemeli a hatalmas épületet körülvevő rozsdás vaskerítés és a máig befejezetlen, sivár előcsarnok, a benne pihegő kutyák népes csoportjával. Az épület nem látogatható.

Stavropoleos templom
Bukarest talán legszebb emléke ez az ortodox templom és a hozzátartozó egykori kolostor (str. Stavropoleos, közel a Calea Victoriei-hez). Az UNESCO által védett templom mérete alapján inkább kápolnára emlékeztet. A 18. század közepén emelt épületben belül egészen elképesztő freskókat és egy aranyozott ikonosztázt találunk. A templomot kivülről is szép freskók díszítik. Körülötte egy oázissal felérő, a sok beton között különleges üditő, fás, virágos, madárcsicsergéses kertet találunk.

Keresztelő Szent János templom
A Boulevard Brâtinau végének bal oldalán, Piata Uniriihez közel, egy percre a McDonaldstól, a sokemeletes betonházak között, ott, ahol a fekete Dacia taxik a járda közepén parkolnak, van egy kis templom. A belépő a szokatlan nyugalom mellett a hatalmas, szőlőlevél-motívumokkal díszített aranyozott-festett fa ikonosztázra figyelhet fel – már ezért is érdemes belépni. A templom múltja sokat elárul a román történelemről: eredetileg néhány méterrel arrébb, a Boulevardul Uniriin ált, de mivel megbontotta a Nép Háza felé vezető három kilométer egységét, bonyolult eljárással egészen egyszerűen arrébb vontatták. Ceausescu eredetileg le akarta rombolni, de ettől a nemzetközi tiltakozás hatására elállt.

Muezul Satului (Falumúzeum) Bukarest egyik legérdekesebb látnivalója a nagyon gazdag gyűjteménnyel rendelkező Skanzen (Soseaua Kiseleff, a repülőtér felé vezető úton, a diadalív mögött). Nyitva hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig. Erre a hatalmas, parkos területre hatvannál is több falusi házat állítottak itt ki kiváló állapotban udvarral, kerítéssel, gazdasági épületekkel. Az épületek Románia egész területéről származnak, így sok erdélyi házat is láthatunk. A származási helyek románul vannak kiírva, így ezeket néha nehéz beazonosítani. Néhány helyen adnak francia vagy angol nyelvű leírást. A házaknak csak egy részébe lehet bemenni, de mindenképpen nézzünk be az ablakon – sok szép hiteles népművészeti emléket (festett és faragott bútorokat, szőtteseket, gyönyörű kézimunkákat) láthatunk.

Gasztronómia

Bukarest nem sok eséllyel pályázna Európa gasztronómiai fővárosa címére. A legtöbb étteremben szokványos nemzetközi ételeket adnak; viszonylag kevés helyen találunk igazi román specialitásokat. Az étterembe járást több dolog is bizonytalanná teszi. A legfőbb gond az, hogy a gyorséttermek kivételével sehol nem lehet előre tudni, hogy mennyit fogunk fizetni, mivel az árak a bejáratnál nincsenek kiírva, az étlapon szereplő összegek pedig sokszor 100 grammonként értendők – a vacsora után pedig már nehéz bizonyítani, hogy mi volt a marhasült súlya. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy ha a vendég kér egy pohár ásványvizet, bort vagy más innivalót, egy egész üveget nyitnak ki neki. Az étkezés alatt kérés nélkül is rendszeresen után töltenek, a végén pedig minden megnyitott palackot kiszámláznak. Nem véletlen, hogy a fix árakkal dolgozó gyorsbüfék egyre népszerűbbek. A városban több helyen találunk török kebap árudákat.
McDonald’s-ot ritkán javaslunk, de Bukarestben bármikor jól jöhetnek. A McMoni’s nem igazán gyorsétterem, hanem kifőzde, és hamburgerek helyett inkább egyszerű főtt ételeket kínál . A McMoni’s a Piata Universitaiitol (ahol az Intercontinental tornya áll) öt perce keletre van a Bulevardul Carol I-en, szemben a Hotel Banattal.

Az 1879-ben megnyilt Caru cu Bere (3-5, str. Stavropoleos) az óvárosban minden kétséget kizárva Bukarest legszebb sörözője. A festett falak és a színes üvegablakok miatt már önmagában is érdemes betérni – kevés ilyen gazdagon díszített hely van a városban. A barna sör könnyű és finom, a konyha igényes – kiváló hely egy vacsorára, főleg, ha szeretjük az élőzenét. A legjobb nem megpróbálni előre kitalálni, hogy mennyit is fogunk fizetni.

Egészségügy

2007 január elsejét követően a két ország polgáraira az európai közösségi szabályok vonatkoznak és a szomszédos országban Európai Egészségbiztosítási kártyával, vagy azt helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az orvosilag szükséges szolgáltatásokat, a helyi állampolgárokkal azonos feltételekkel.

Azok, akik a fentebb említett nyomtatványt felmutatni nem tudják, teljes körű térítésre kötelezettek.

Időről időre különböző járványok üthetik fel fejüket.

Hogyan jutok oda?

Nemzetközi repülőterek

Bucuresti, Arad.

Helyi közlekedés

A bukaresti
repülőtér (Otopeni) fél óra autóútra van a központtól. A városközpontba legolcsóbban a 783-as busszal lehet bejutni; ennek megállója az érkezési és az indulási terminál között van. Taxiból rengeteg van.  – minden esetben előre tisztázzuk az árat. Bukarest belvárosa nem nagy, ha tehát itt van a szállásunk, a gyalogláson kívül más közlekedési eszközre legfeljebb akkor lesz szükségünk, ha a Falumúzeumba akarunk kimenni (lásd később). Autóval a közlekedés enyhén kaotikusnak tűnik, de nem nehéz tájékozódni, és általában gyorsan lehet haladni. A román autópark sokat változott: a régi Daciák mellett egyre több Daewoo-t, Hyundai-t és nem kevés Mercedest láthatunk. A parkolás érkezési sorrendben történik: mindenki ott áll meg, ahol helyet talál – általában a járda közepén. A közlekedést a gyakori és sokszor elhúzódó építkezések is nehezítik, ezek azonban a prosperitást is mutatják.
Bizonyos helyeken szednek parkolási díjat. Őrzött parkolóval csak a nagyobb szállodák rendelkeznek. Ha az utcán szállunk taxiba, az árat jobb előre tisztázni. Bukarestben van három metróvonal is. A buszok, trolibuszok és villamosok egy része meglepően új. Ezek használatára csak ritkán lesz szükségünk.
Úthasználati díj
Romániában 2005 elejétől kezdve kötelező az úthasználati matrica (rovignetta) vásárlása minden gépjárműre, kivéve a két- és háromkerekű motorkerékpárokat. A matrica lehet egy évre szóló, a belföldi járművek esetében, illetve egy napos, hét napos, harminc napos, hat havi és egyéves időtartamú külföldi járművek részére. A matricák árai függenek a jármű környezetvédelmi besorolásától ((Euro-minősítés nélküli, Euro 1, Euro 2 vagy annál jobb minősítés). A jármű Euro-minősítését a román forgalmi engedély tartalmazza. A külföldi vagy igazolja az Euro-minősítést (forgalmi engedéllyel vagy törzskönyvvel), vagy legrosszabb minősítés szerinti (Euro minősítés nélküli) díjat fizeti.
A matrica (rovignetta) hiánya komoly büntetést von maga után.

Külképviseletek

Bukarest, Nagykövetség Konzuli Hivatala
Cím: Str. Henri Coanda 5. Bucuresti
Előhívó: +40(21)
Telefon: 312-04-68, 312-74-73
Ügyelet: 0722-643-188
Fax: 312-74-70
E-mail: hunembro@ines.ro
Honlap: www.hungaryemb.ines.ro

Kolozsvár, Főkonzulátus
Cím: Piata Unirii nr. 23. I. em. Kolozsvár
Előhívó: +40(264)
Telefon: 596-300
Ügyelet: 0744-703-290
Fax: 594-109
E-mail: huconkol@cluj.astral.ro

Beutazási feltételek, vámszabályok

Magyar állampolgárok Európai Unió területén érvényes feltételek mellett utazhatnak be Romániába, útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal Románia 2007. január 1-én bekövetkezett uniós csatlakozása után néha előfordult, hogy a román határrendőrök nem fogadtak el egyes magyar személyazonossági igazolványokat, de az ilyen esetek hibákon, tévedéseken alapultak. A román határrendőrök kérhetik, hogy igazolják az utazás időtartamára a megélhetéshez szükséges feltételek meglétét (napi 100 euró, kereskedelmi szállásfoglalás vagy más lakhatási lehetőség igazolása). A két ország között létező, a sürgősségi egészségügyi ellátást is szabályozó egyezmény értelmében egyik állam állampolgárának sem kell egészségbiztosítást felmutatnia. A magyar állampolgárok 6 hónap leforgása alatt 90 napot tartózkodhatnak vízummenetesen Románia területén. Ennél hosszabb tartózkodás esetén tartózkodási engedélyt kell igényelniük a román idegenrendészeti hatóságtól.

Vámelőírások
Románia EU-tagsága révén a határállomásokon formális vámellenőrzés nincs. Ugyanakkor a romániai beutazáskor figyelemben kell venni, hogy itt is érvényes a legtöbb, a Magyarországra való beutazáskor érvényes vámelőírás. A beutazáskor legfeljebb 10 000 dollár értékű valutát lehet készpénzben bevinni; a bevitt összeget be kell jelenteni, ugyanis csak a bevitt értéknek megfelelő összeget lehet kivinni az országból. A 10 000 dollárt meghaladó összegeket csak banki átutalás révén lehet bevinni Romániába. A nagy értékű ékszereket vagy elektronikai cikkeket be kell jelenteni a beutazásnál; kiutazásnál a román hatóságok kérhetik az itt vásárolt nagy értékű cikkek számláját. Szigorú előírások szabályozzák a lőfegyverek, régiségek és gyógyszerek bevitelét, illetve kihozatalát. Ezen előírások be nem tartása az említett cikkek elkobozásához és büntetések kirovásához vezethet.

Ünnepnapok

  • Újév: január 1. és 2.
  • Húsvét
  • május 1.
  • december 1. – román nemzeti ünnep
  • Karácsony
  • Az egyéb ünnepek és ünnepnapok megyénként változhatnak.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 40
Központi segélyhívó: 112   Rendőrség: 955   Tűzoltóság: 981   Mentők: 961

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság: 23 200 000 fő
Népsűrűség: 97.70 fő/km2
Nyelvek: román, magyar, német, ukrán, jiddis.
Népcsoportok: román (88,1%), magyar (7,9%), német (1,67%), ukrán, szerb, horvát, bolgár, szlovák, cseh, orosz, tatár, görög, török (2,33%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 237 500.00 km2
Nagyobb települések: Bucuresti (Bukarest) 2 064 000 (2 355 000), Constanta 350 000,
Iasi 343 000, Timisoara (Temesvár) 334 000, Cluj-Napoca (Kolozsvár) 328
000, Galati 326 000, Brasov (Brassó) 324 000, Craiova 304 000, Ploiesti
252 000, Braila 235 000, Oradea (Nagyvárad) 221 000, Bacau 204 000,
Arad 190 000, pitesti 179 000, Sibiu (Nagyszeben) 170 000, Targu Mures
(Marosvásárhely) 164 000, Baia Mare (Nagybánya) 149 000, Buzau 148 000,
Satu Mare (Szatmárnémeti) 132 000, Botosani 126 000, Piatra Neamt 123
000, Drobeta-Turnu Severin 116 000, Suceava 114 000, Ramnicu Valcea 113
000, Focsani 101 000.
Legmagasabb pontok: Moldoveanu 2543 m.
Főbb folyók: Duna (Dunarea), Maros (Mures), Szamos (Somes), Temes (Timis), Olt, Zsil (Jiu), Szeret (Siret), Prut.

Földrajz

A délről és keletről dombságok, majd széles alföldek által övezett, medencékkel tagolt, erdőkkel, havasi legelőkkel borított Kárpátok
hatalmas ívben szegélyezi az Erdélyi-medencét és az azt nyugatról határoló, páratlan szépségű peremhegységeket.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 1 090 USD

ipari-agrár ország.

Egyéb

A magyarországi áraknál olcsóbbak az alapvető élelmiszerek (30-50%-kal), a taxi, a közepes szállodák és a minőségi boráruk. Nem olcsó viszont étteremben enni, luxusszállodában aludni vagy importált élelmiszereket venni.
Már régen elmúltak azok az idők, amikor nem lehetett benzint vagy húst kapni. Kisebb-nagyobb élelmiszerboltot bőven találunk, a választék pedig közel akkora, mint Magyarországon. Az elmúlt években már szupermarketből is több nyilt. Bár valószínűleg még sokat kell várni azokra az időkre, amikor Bukarest a bevásárló-turizmus fő célállomása lesz, lehet kiválóan is vásárolni. Több helyen találunk nagyon jó minőségű, divatos, drágának nem nevezhető bőrárut – főleg táskát és cipőt. A népművészeti boltokban is sok szép kézműves használati tárgyat fedezhetünk fel. Érdemes ezekre odafigyelni.