Sümeg


TOURINFORM IRODA:

8330 Sümeg,

Kossuth Lajos utca 15

 Telefon: +36 (87) 550276,

fax: +36 (87) 550275

 www.sumeg.hu

sumeg@tourinform.hu

Sümeg a Balaton egyik kapuja. A Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekszik, út és vasútvonal vezet innen a Balatonhoz.
Átlagos magassága a tengerszint felett 180-200 méter, a nevezetes vár 270 méter magasságban emelkedik a város fölé. Már ősidők óta lakott hely ez a vidék; történelme az újkőkorban kezdődik. A mai várostól délre, a Mogyorós-dombon talált őskori kovakőbánya leletei igazolják ezt. A környéken még több helyütt találtak ősi leleteket: a Fehér-köveken csiszolt kőeszközöket, az Új-hegyen bronzüstöket. Éltek itt rómaiak és kelták, a temetőjük bizonyítja ezt, egy ókeresztény bazilika alapfalai azt mutatják: e térség mindig lakott hely volt.

 Sümeg – amit a Balaton egyik kapujának is hívnak – csodás püspöki palotája ellenére nem erről, hanem leginkább a sümegi várról híres. Itt található ugyanis a legjobb állapotban lévő magyarországi vár, melynek sziluettjét az utazó már a városba érkezés előtt több kilométerrel megpillanthatja, hiszen a településből magasan kiemelkedő Várhegy csúcsán helyezkedik el.

A Bakony északkeleti csücskében a Keszthelyi-hegységet, a Kisalföldet és a Tapolcai-medencét összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. A várost könnyen meg lehet közelíteni úgy a Balaton északi partjáról, mint Zalaegerszeg, Győr, Veszprém irányából.

Határában őskori kovakő-bányát, római kori település és ókeresztény bazilika romjait tárták fel. A várat a tatárjárást követően IV. Béla király építette. A XVI. században a török veszélyre való tekintettel a várat korszerűen átépítették, így a Dunántúl végvárrendszerének tagja lett, fontos pontja volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok fontos katonai központja volt. 1713-ban a császári csapatok felgyújtották és részben lerombolták. A török kiűzése után, 1701-ben tűzvész pusztított a városban, amelyet követően Széchenyi Pál püspök elrendelte,hogy a városfalakon belül csak kőből szabad a házakat építeni; ennek köszönhető a mai városközpont szépsége, hangulata.

Nagy építkezéseket folytatott a városban a XVIII. század közepén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki egy időre ismét idehozta az egyházmegye központját. Ma is a város egyik legszebb épülete az 1748 és 1755 között emelt püspöki palota. A palota építésének idején élő Kisfaludy Sándor költő, Sümeg jeles szülötte, pedig a Dunántúl egyik szellemi központjává emelte a kisvárost.

A Padányi Biró Márton püspöksége alatti virágzó korban és az õ megbízásából született meg a vár aljában a volt püspöki istálló is, ahol ma lovaglási lehetőség és lószerszám múzeum várja a vendégeket. A város ékessége még a Széchenyi utcában szabadon álló r.k. plébániatemplom, amit a híres püspök megbízásából Witwer Márton épített, falait pedig Maulbertsch kiemelkedően szép freskói díszítik. Berendezése 1760 körül készült és máig megcsodálható.

A kisvárosban a Kossuth, Deák Ferenc, Ramasetter és Széchenyi utcák, valamint az Udvarbíró tér emelkednek ki mint műemlék házakban gazdag területek. Ugyancsak műemlék a Deák Ferenc utca 3. szám alatti ház, ami Kisfaludy Sándor költő szülőháza.

Sümeg 1907-ben elveszítette a városi rangját, s csak 1984-ben nyerte vissza.

Sümegi Vár:

A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyugati oldalán álló külső kaputoronyhoz, amely a XV. században épülhetett.

A bejárat felett Senyei István veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címere van, amely évszám feltehetően a török 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódott vár kijavításának idejére vonatkozik. A kapualj bal oldalán ülőfülke található, jobbra pedig az őrszoba ajtaja nyílik, Az őrszoba déli falában egykor felvonóhidas gyalogkapu volt, melynek csekély maradványa még látható. A kaputoronyhoz vezető út olyan meredek volt, hogy a felső szakaszon a szekereket kötéllel eresztették le, mint ahogy a XVI. századi leltár mondja: “azon kulseó kapunál egy nagy eoregh kender kuthel kyn zekeret bochatnak alá”.

A kaputorony emeleti helyiségeibe ma a Sennyei-bástya felől lehet bejutni, ahonnan egy reneszánsz ízlésű ablak és néhány lőrés nyílik a felvezető útra. A Sennyei-bástya Giulio Turco alaprajzán nem szerepel, és valószínű, hogy a XVII. században épült. Elsőrendű feladata a külső kaputorony és a vár bejáratának védelme. Belsejében védőfolyosón közlekedtek.

A külső kaputoronytól falszoros vezet az öregtoronyhoz és az ezt körülvevő Nagy-bástyához. A falszoros délről pártázatos fal, északról a palota magas fala védte. A pártázatos várfal belső oldalán ma is látható a védőfolyosót tartó egykori gerendák nyílásai és a fal alsó részén néhány lőrés. Az öregtorony alatt a falszoros bal oldalán kettős nyílású belső kaputorony és előtte a farkasverem látható, amellyel szemben egy kisebb bástya ugrik ki a déli várfalból. A Nagy-bástya sarkát erősítő támpillér mögött egy ráccsal lezárt ajtónyílás van.

A farkasverem felett két híd biztosította a bejárást, az egyik a 3 m széles lovas kapuhoz, a másik az alig 1 m széles gyalogkapuhoz vezetett. A felvonóhíd kőperselyei még megvannak. A farkasverem mintegy 4 m széles és mély, hosszúsága pedig kb. 8 m. A lovas kapun keresztül a kapuközbe jutunk, ahonnan a darabontok szobája nyílt. A kapuköz a tekintélyes épület- és falmaradványokkal övezett várudvarba vezet. Innen jobbra a fellegvár emelkedik a magasba, mely a vár legrégibb, a XIII. században épült része. A várudvart délről lezáró falban egy elfalazott félköríves bejárat látható, amely a vár legkorábbi kapuja, fölötte az 1959-ben megtalált címer, Vetési Albert püspök (1458-1468) címerének helyével.

A fellegvárba a belső kaputorony melletti keskeny kapun és folyosón jutunk. A folyosó keleti oldalán nyílt a kápolna, mellyel szemben egy dongaboltozatos helyiség ajtaja látható. A kápolnát 1498-ban Vitéz János püspök építette, feltárt maradványai XVII. századi átépítésről tanúskodnak. Az öregtoronyhoz felvezető folyosó végén kis kapu nyílik a fellegvár északi udvarába. Az öregtorony északkeleti sarka mellett, egy szűk falszoros keleti falában homokkőből és téglából rakott kút kávája látható.

Az öregtorony földszinti, dongaboltozatos termébe a keleti falszoroson keresztül lehet bejutni. Balra, a vár felé eső töltésben az 1961-ben helyreállított XVI. századi ágyúállást találjuk. A déli udvar nyugati felét már előzőleg beépítették és az itt épült ház bejárata, ablaka a déli várudvarra nyílt. Az alapjaiban XIII. századi öregtorony falai csaknem teljes magasságukban állnak. A fal vastagsága a földszinten – a déli oldalt kivéve – a 3 métert is eléri. A bejárattal szembeni boltozott ágyúállást a XVI. században, a Nagy-bástya megépítésekor alakították ki. Az öregtorony földszintjéről feljárás csak a fellegvár nyugati oldalán, a csigalépcső építményénél levő emeletre vezető lépcsőn lehetett.

A belső kaputorony udvar felé eső bejárati nyílásánál lépcsőépítmény vezet a palota emeletére, melyet a XVII. században építettek az egykori palotához. A földszinti szobából lépcsőfeljáraton lehet a darabontok szobája felett kialakított szintre jutni. A palota déli helyiségsorába egy ajtónyíláson keresztül vezet az út. Itt a Hosszú-pincének nevezett részen keresztül a kis-pincébe, majd a Nagy-pincébe érünk. A Hosszú-pince egészen a Magas-toronyig ér. A Magas-torony előterének északi oldalán lépcső vezet fel a nyugati töltés fölötti védőfolyosóra.

A nyugati töltéshez csatlakozó északi töltésben egy torony földszinti részét, emeleti falait és egy ágyúállás maradványait tárták fel. Az északi és keleti töltés csatlakozási pontjánál találjuk a XVI. század közepén épített és a Köves-bástyába vezető folyosókat. A bástya nevét Köves András püspöktől kapta, aki várnagyával, Ormányi Józsával a XVI. században építkezett a várban. A bástyát 1554-ben építették, eredetileg kétszintes volt, felső emeletét csak később építették rá, sátortetővel fedték be.

A várudvar északkeleti sarkában vízgyűjtő medencét tártak fel, amely fölött egy kis épület állt.. Falainak maradványai még láthatók, és feltehetően tetejét fazsindely takarta le.
A külső pártázatos, lőréses várfalak mögött különböző rendeltetésű helyiségek sora húzódik, több ágyúállással és egy boltozott kis helyiséggel, melynek külső fala maga a várfal. Az ágyúállás és a kisebb építmény előtti részben lehetett az istálló, felette az emeleten lakóhelyiségek helyezkedtek el. Az istálló utáni helyiséget később alakították ki az ágyúterem előterévé. Ezt és a szomszédos helyiséget a fűtőfolyosóról gyújtották be, az udvar felé eső következő szoba konyhájával együtt. Itt található a konyha és mellette a sütőház maradványa. A keleti szárny készült el legkésőbb, utána jelentősebb bővítésekre már nem került sor.

A vár alatt, a Várhegy északnyugati lejtőjén található az ún. Tarisznyavár , amely soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony romja. 1958-ban az Országos Műemléki Felügyelőség erősítette meg.

Feltárása és felújítása az 1950-es években kezdődött meg. A sétaúton megközelíthető várban ma vármúzeum működik. Nyaranta várjátékokat és zenei, színházi előadásokat rendeznek falai közt.

Püspöki Palota:

Padanyi Bíró Márton püspök építtette egy akkor több mint 200 éves borospince fölé. Igazi főúri hajlék lett, így az őt követő egyházfők két évszázadon át püspöki lakhelyként, illetve nyári rezidenciaként használták. Az épület legmegragadóbb része a kapuzat, melyet két kőalapzaton álló Atlasz szobor fog közre. A földszinti kápolna berendezése eredeti, falain Vogl Gergely falképei és olajfestményei láthatók.

A Püspöki palota sajátos elrendezésével, kialakításával és részleteinek szépségével egyedülálló hazánkban.

A palota helyreállítása folyamatos, a már felújított termeiben állandó és időszaki képzőművészeti és kézműves kiállítások láthatók

A festői környezetben elterülő község és környéke kiválóan alkalmas túrázásra is

A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Jánosháza után letérünk déli irányban a 84-es útra.; vasúton: a Tapolca-Celldömölk vonalon.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:  www.sumeg.hu