Szenegál


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Szenegáli Köztársaság Időzóna: GMT-01:00
Anyanyelven: République Du Sénégal Autójelzés: SN
Államforma: köztársaság Pénznem: CFA frank BCEAO (XOF)
Főváros: Dakar Elektromosság:

Szenegál Nyugat-Afrika egyik legkönnyebben látogatható és legbiztonságosabb országa – ideális bevezetés azoknak, akik még nem járatosak a világnak ezen a részén. Nemigen fogunk oroszlánokat vagy más vadállatokat látni, és múzeumból vagy más műemlékből is csak néhány van
az országban. Vannak azért szép helyek – a tengerpart, Saint-Louis vagy a nemzeti parkok, de legalább ilyen érdekes az, hogy láthatjuk: hogyan
élnek az emberek Afrika legnyugatibb országában.

Utazási információk

Információk beszerzése érdekében még elutazásuk előtt vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Köztársaság abujai nagykövetségével:
Cím: Plot 1685, Jose Marti Crescent Asokoro, Abuja
Tel.: (234-9)-314-1180, 314-1181
Fax: (234-9)-314-1177
A száraz évszak novembertől májusig, az esős évszak júniustól októberig tart. Utazásra a legjobb idő december és március között van.
Az átlaghőmérséklet egész évben kellemes. Január a “leghidegebb” hónap 24-26 fokos átlaghőmérséklettel, míg július környékén a 30 fokos
hőmérséklet a jellemző. A csapadék nagy része július és szeptember között hullik le, délen lényegesen többet esik, mint az északi országrészben. A Szahara közelsége miatt Észak-Szenegálban rendszeresen, Dakarban alkalmanként előfordul, hogy a sivatag felől fújó széltől annyira poros és homokos lesz a levegő, hogy a napot is alig lehet látni.
Minden afrikai útnál nagyon komolyan kell venni az egészségügyi előírásokat. Szenegál a régió legbiztonságosabb országai közé tartozik, ennek ellenére készüljünk fel alaposan. A legfontosabb a sárgaláz elleni oltás, ami ugyan nem adminisztratív feltétele a beutazásnak, de jól tesszük, ha beoltatjuk magunkat. A szer az oltástól számított 10. nap után kezd hatni, és kb. 10 évig nyújt védettséget.
Ennél némileg bonyolultabb a malária esete. Bár több védőoltás létezik ellene, ajánlatos inkább a kórt terjesztő szúnyogok ellen védekezni.
Fontos egyrészt, hogy csak szúnyoghálóval védett helyen aludjunk, másrészt hogy nagyon erős szúnyogirtóval fújjuk be nemcsak a szabadon
maradt testrészeket, hanem azokat is, amelyeket ruha borít. A malária-veszély Dakarban, Észak-Szenegálban és a száraz évszakban a
legalacsonyabb, míg a déli országrészeken és az esős évszakban a legmagasabb.
Hasmenést és gyomorrontást könnyen kaphatunk, ha nem vagyunk hozzászokva az afrikai ételekhez. Erre lényegesen nagyobb az esélyünk, ha az utcán eszünk. Ne együnk nem hámozható zöldséget és gyümölcsöt, és csak originál palackozott ásványvizet igyunk: sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.
A szükséges védőoltásokról a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Trópusi szakambulancia, (1135 Budapest, Szabolcs utca 33-35. telefon: (1) 340 91 49) tud naprakész, szakszerű tájékoztatást adni.

Nyelv:
Szenegálban elsősorban és szinte kizárólag a franciával fogunk tudni boldogulni; angolul csak nagyon kevesen beszélnek. A lakosság jelentős része a volof nyelvet beszéli; hamar fel fogjuk fedezni, hogy ez már nagyon sokat keveredett a franciával. A köszönések jelentős része az arabból
érkezett: úton-útfélen fogjuk hallani, ahogy a szenegáliak Szálem Alejkummal köszönnek egymásnak.

Pénz:
Szenegál pénzneme – több nyugat-afrikai országhoz hasonlóan – a CFA (ejtsd: szé-ef-a), a nyugat-afrikai frank. 100 CFA mintegy 40 forintot ér. Mivel CFA-t nem lehet Magyarországon venni, legjobb, ha eurót viszünk. Ezt – különösen kis címletekben – szinte mindenhol elfogadják, ezért nem is lesz rá feltétlenül szükségünk, hogy beváltsuk. Bankkártyát néhány bankban elfogadnak, de a rendszer erősen bizonytalanul működik. Biztonsági okokból ajánlatos utazási csekket vinnünk magunkkal: ezt minden nagyobb városban be lehet váltani, és ha ellopják vagy elhagyjuk, némi utánajárás után pótolják.
A CFA övezetbe tartozó Szenegálban hamis 10 000-es címletű bankjegyek kerültek forgalomba. A hamis bankjegyek ismertetőjelei: A 4-es szám teteje zárt a jó bankjegyeken és nyitott a hamis bankjegyen. Az 1-es szám teteje görbe, a 6-os és a 9-es szám pedig vastagabb a hamis bankjegyeken.
Ha a repülőjegyet már kifizettük, Szenegál viszonylag olcsó ország, főleg, ha elkerüljük azokat a szálláshelyeket, ahová szervezett úton érkeznek ezrével az európai turisták.  Taxiból sok van. Ezekben csak egészen ritkán van taxaméter (általában biztonsági öv, kapaszkodó, kilincs és még sok minden más sincs); az árat jobb előre megbeszélni. Autóbérlésre elvileg van lehetőség, de sokkal jobban járunk, ha “privatizálunk” egy taxit sofőrrel együtt egész napra.

Látnivalók:
Dakar
Dakarról megoszlanak a vélemények. Ha valaki Párizsból vagy valamelyik más európai nagyvárosból érkezik, könnyen lehet, hogy porosnak és zsúfoltnak fogja találni. Ha viszont Afrika vagy akár csak Szenegál más részeiről érkezik, úgy fogja látni, hogy Dakar energikus, mozgalmas, élettel teli nagyváros. Műemlékből nem sok van, igazi múzeumból is csak egy (az viszont nagyon jó); a legérdekesebb minden bizonnyal az utcakép és a
piacok lesznek.
Yoff
Yoff Dakar egyik elővárosa; a legtöbben csak azt tudják róla, hogy ennek a közelében van a repülőtér, pedig sok más érdekességet is találunk itt. A
városnak (vagy inkább nagyobb falunak) önálló arculata és identitása van, és a közbiztonság is jobb, mint Dakarban. A yoffiak természetesen kedvesek az erre járó utazókkal, de nekünk is vigyáznunk kell arra, hogy viselkedésünkkel vagy túl lenge öltözékünkkel ne sértsünk meg senkit.
A legfőbb látnivaló itt a tengerpart, ahol a halászok százszámra futnak ki színesre festett, hosszúkás bárkáikkal a tengerre, majd a partra érve
azonnal árulni is kezdik a fogást. Ha egy kicsit arrébb sétálunk a parton, számtalan, a tengerparti homokban focizó gyereket látunk (mellesleg rengeteg fiatal sportol, és többnyire nagyon komolyan – sokan tartanak maguknak kemény edzéseket). Kicsit messzebb egy hatalmas
mauzóleumot találunk, amit a mélyen vallásos (mohamedán) yoffiak szent helyként tisztelnek – ne felejtsük el, hogy ha belépünk, le kell vennünk
a cipőnket. Vigyázzunk arra is, hogy a mauzóleum környékén vagy a városon belül ne mászkáljunk túlságosan laza öltözetben.

Saint-Louis
Saint-Louis 264 km-nyire fekszik Dakartól. A legjobb lehetőség az, ha kimegyünk Dakarban a buszpályaudvarra (Gare Routiere Pompier). Itt valószínűleg tucatnyi önkéntes akar majd segíteni abban, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelő járművet. A legjobbak a nyolcszemélyes Peugot 505-ösök, ezek viszonylag megbízhatóak. Alkudni nem nagyon lehet; fejenként 2850 CFA-t kell fizetni. Az út kb. négy órát tart. Mehetünk buszokkal (2200 CFA) és minibuszokkal (2450 CFA) is ezek némileg olcsóbbak, de lényegesen lassabban haladnak.

Saint-Louis-ba megérkezve valószínűleg a Faidherbe-híd mellett szállunk ki a bozóttaxiból vagy a buszból. A híd, amelyen átsétálva a város főterére jutunk, eredetileg a Dunára készült, de végül 1897-ben Szenegálba szállították. A főtér jobboldalán a 19. század közepén épült Hőtel de la Poste-ot találjuk, amely a repülés hőskorában az Európa felől érkező pilóták szálláshelyéül szolgált. A híddal szemben jobbra a főpostát, mellette balra a turisztikai információs irodát találjuk. Errefelé mindig vannak önkéntes idegenvezetők, de ha kedvesen megmondjuk nekik, hogy nem akarjuk igénybe venni a szolgáltatásaikat, többnyire nem viselkednek kellemetlenül. A posta túloldalán a kormányzó palotája áll. A tér után egy kis hídon átsétálhatunk a Langue de Barbarie nevű félszigetre. A világítótoronynál balra fordulva halászbárkák sokaságát láthatjuk, majd orrfacsaró szagok mellett érezhetjük, hogyan főzik és füstölik az asszonyok nagy vashordókon a frissen kifogott halakat.
Saint-Louis különleges szépségét két dolog adja. Az egyik az, hogy a Szenegál folyó torkolatában szabályos, hosszúkás szigeten helyezkedik el, a másik pedig az, hogy az egész város nagyon szép, koloniális épületekkel van beépítve. Az épületek szinte mind nagyon leromlott állapotban vannak, de így is különleges hangulatot adnak a városnak.
A sziget déli végére feltétlenül érdemes elsétálni. Egyrészt szép kilátás nyílik innen minden irányba, másrészt megnézhetjük a helytörténeti múzeumot. A múzeum reggel 9-től délig és du. 3-tól este 6-ig van nyitva (az időpontokattájékoztató jellegűnek tartják), Elsősorban régi fényképeket láthatunk, de nem elhanyagolható az sem, hogy itt mindig hűvös van és nyugalom.

Látnivalók Saint-Louis körül
A város környékén több nemzeti park és természetvédelmi terület van. Ezekben nem láthatunk sem nagyvadakat, sem különleges természeti
képződményeket, de jókat kirándulhatunk, és kicsit kiléphetünk Saint-Louis forgatagából. A Langue de Barbarie hosszan elterülő félsziget a Szenegál folyó és az Atlanti Óceán között. Itt a végtelennek tűnő tengerpart, homokdűnék, a homokban rohangáló rákok, illetve egy mocsaras szakasz jelentik a látnivalót. A Réserve de Guembeul a Dakar felé vezető úton van alig több, mint 10 kilométerre Saint-Louis-tól. A legegyszerűbb az, ha egy taxit kibérelünk fél napra. Ennek az ára alkudozási képességünktől függően 3000-5000 CFA lesz (ne lepődjünk meg, ha a taxisofőr először elmegy a rendőrségre engedélyért). A parkba a belépés ingyenes, de igen határozottan javasolják a látogatóknak, hogy vegyék igénybe a parkőr szolgálatait. Itt megcsodálhatjuk Martint, a teknőst (reméljük, jól van), megpróbálhatunk közel jutni az antilopcsordákhoz, és ha
szerencsénk van, majmokat is láthatunk.
Messzebb van, de érdekesebb a Djoudj ornitológiai nemzeti park (Parc National des Oiseaux de Djoudj). Ezt Saint-Louis-tól hatvan kilométerre északra találjuk. Egész napot szánjunk a kirándulásra. Pelikánokat, flamingókat és sok más madárfajt figyelhetünk itt meg. Ha már itt vagyunk, ne siessünk: az állatokat megfigyelve sok szép élményben lehet részünk. Ne felejtsünk el fejfedőt és vizet magunkkal hozni.

Hol együnk?
A szenegáli konyha a legváltozatosabbak közé tartozik Afrikában. Elég egy kicsit sétálnunk a tengerparton, hogy megértsük: nem véletlen, hogy alapját a hal képezi, amit általában csak egyszerűen megsütnek. A legismertebb szenegáli ételkészítési mód a yassa (csirkéhez, bárányhoz vagy halhoz): a húst hagymás, zöld citromból készült mártásban pácolják. Köretként leginkább rizst, édesburgonyát, esetleg földimogyorót használnak. Gyakori étel a Marokkóból átvett kuszkusz, aminek van egy csípősebb helyi változata is. A szenegáliak közös tányérból, kézzel esznek – becsüljük meg, ha van lehetőségünk velük enni – de az éttermekben természetesen tányérból, késsel-villával ehetünk.

Hasznos linkek:
http://www.au-senegal.com

Nemzetközi repülőterek

Dakar.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 221

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság: 7 172 000 fő
Népsűrűség: 36.40 fő/km2
Nyelvek: francia, volof, szerer, ful, manding, djola.
Népcsoportok: szudáni (80%), berber (15%), francia (2%), egyéb (3%).
Vallások: mohamedán (80%), keresztény (10%), törzsi vallású (10%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 196 722.00 km2
Nagyobb települések: Dakar 1 490 000, Thies 185 000, Saint-Louis 161 000, Kaolack 152 000, Rufisque 125 000, Ziguinchor 124 000.
Legmagasabb pontok: Kundukonko 498 m.
Főbb folyók: Szenegál, Gambia.

Földrajz

A szavanna- és sztyeppöv legértékesebb részén elterülő, a Kanári-hidegáramlás következtében kedvező éghajlatú ország túlnyomó
része alacsony síkság, csak a délkeleti határvidéken tünnek fel a Fouta-Djalon nyúlványai.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 780 USD