Szingapúr


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Szingapúri Köztársaság Időzóna: GMT+07:00
Anyanyelven: Republik Singapura Autójelzés: SGP
Államforma: köztársaság Pénznem: szingapúri dollár (SGD)
Főváros: Elektromosság:

Szingapúr különleges hely. Figyelemre méltóan jól működik minden, hatékony és jól szervezett a társadalmi és a gazdasági élet, ugyanakkor az embereknek lehetőségük van arra, hogy gátlásoktól mentesen élvezzék az életet. Szingapúrban minden látogatónak azonnal feltűnik a hihetetlen
modernség. A csúcstechnológia az élet minden pillanatában érezhető – de a hétköznapi és ünnepi szokásokban egyaránt érezhetők az évszázados
hagyományok. A városállam egyik fontos jellemzője multikulturalizmusa: a többségi kínaiak mellett malájok, indiaiak és európaiak is lakják,
különleges karaktert biztosítva az országnak.

Utazási információk

A sötétzöld Szingapúr folyó két partján elterülő felhőkarcoló-negyed első pillantásra semmiben sem különbözik a legtöbb modern metropolis
belvárosától. Csakhogy itt, a Maláj-félsziget déli csúcsán az utcák, parkok, sőt a rakpartok is szinte a klinikai tisztaság benyomását keltik. Mintha frissen lennének mázolva a házak és a hidak, frissen locsolva a sétányok, frissen kapálva a virágágyások. Úgy tűnik, Szingapúr szigorú városatyáinak szemében semmi sem gyűlöletesebb a szennynél és a rendetlenségnél.
Az egy nagy és 54 kisebb szigetre kiterjedő városállam története a legenda szerint a 8. században kezdődött egy félig hal, félig oroszlán tengeri szörny felbukkanásával. Egy éppen a parton álló maláj hercegre olyan mély benyomást tett a különös szörny, hogy a közeli Temasek, azaz “Tenger melletti hely” elnevezésű halászfalut Szinga Púrának, vagyis Az oroszlán városának keresztelte át. A város címerében ma is szerepel az oroszlán, a
bélyegeken az oroszlánszájú vízisárkány, és a Merlion Parkban nyolc méter magas szoborként is megcsodálható.

Viharos történelmi múlt
A 13-14. században már állt a Szingapúr-szigeten, a birodalom székhelyén egy hatalmas kikötő. A gazdag kereskedővárost 1377-ben porig rombolták idegen hódítók, s bár az Indiai-óceán és a Dél-kínai-tenger közötti forgalmas hajózási útvonal, a Malaka-szoros mellett feküdt, évszázadokra elnéptelenedett, jelentéktelen halászkikötővé, kalózok búvóhelyévé fejlődött vissza. Változás csak 1819-ben következett be, amikor is Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság megbízottja kereskedelmi lerakatot létesített a szigeten, és öt év múlva évi 5000
spanyol dollár életjáradékért megvásárolta Huszein Muhammad Sah maláj szultántól az egész szigetcsoportot. Később Szingapúr brit koronagyarmat lett, 1829-től pedig, amikor Nagy-Britannia délkelet-ázsiai birtokait egyesítették, az új gyarmat közigazgatási és gazdasági központjává vált.
Brit helyőrséget telepítettek a városba, melyet szabad kikötőnek nyilvánítottak, s ettől fogva hatalmas kereskedelmi vitorlások egész flottái keresték fel Szingapúrt. Tízezrével vándoroltak be kínaiak, indiaiak és malájok, mert megnőtt a kereslet az olcsó munkaerő iránt. Angol kereskedelmi vállalkozók egyik leányvállalatot a másik után nyitották, és díszes gyarmati stílusban pompás palotákat építtettek maguknak.
A második világháború idején Szingapúrt megszállták a japánok. 1946-ban önálló brit koronagyarmatnak nyilvánították, 1959-ben
hivatalosan megalakult az autonóm Szingapúr Állam. 1963-ban csatlakozott Malajziához, de 1965-ben a maláj politikusok nyomására kénytelen volt kilépni az államszövetségből, azóta önálló állam. Szingapúrban 1959 óta a Li Kuan Ju által alapított Népi Akciópárt gyakorolja a kormányhatalmat, Szingapúr ma Délkelet-Ázsia legiparosodottabb országa.

Békés egymás mellett élés
Szingapúr fejlődésére kedvezően hatott a különféle népcsoportok kölcsönös toleranciája mind kulturális, mind vallási tekintetben. Ugyanakkor az
etnikailag zárt negyedekben továbbra is érvényesült az anyaország hatása. Így a kínai negyedben a Mennyei Birodalom sok jellegzetes
stíluselemével találkozhatunk: pagodaformájú tornyok, régies tetőszerkezetek és faragványok, vörössel és arannyal díszített homlokzatok. Kínai bevándorlók építették Szingapúr legnagyobb és legszebb Buddha-szentélyét is, a Lótusz-hegy ikergrottájának templomát, a Siong Limet.
A Little India nevet viselő indiai negyed két- és háromemeletes üzletházaival egy dél-indiai kisvárosra emlékeztet. Illik hozzá az állat- és istenfigurákkal zsúfolt, élénk színekre festett homlokzatú Srí Mariamman hindu templom ötemeletes tornyával. Az arab negyed muszlim lakói sok pénzt áldoztak a szaracén építészet által ihletett nagy szultánmecset felépítésére.
A szingalézek a thai szentélyek mintájára épített, Sakya Muni Buddha Gaya nevű templomukra lehetnek büszkék, melynek középpontját egy 15 méter magas és 300 tonna súlyú Buddha-szobor képezi, ezt esténként 1000 villanyégővel világítják meg. A brit származású keresztények főtemploma a Szent Andrásról elnevezett székesegyház. A sajátságos – tojásfehérjéből, apróra tört kagylókból és kókuszrostokból álló – külső vakolattal bevont templomot a 19. század közepén emelték indiai kényszermunkások.
Esténként a belvárosban dolgozó alkalmazottak csapatosan vonulnak a közeli Boot Quai-re és a Clarke Quai-re. Itt egész házsorokat sikerült az utolsó pillanatban megmenteni a lebontástól, és a kétemeletes ódon iroda- és raktárépületeket vendéglőkké és bárokká alakították át. Az ételek
minőségét már az első falatok után elbírálhatja a vendég, és abban is biztos lehet, hogy a konyhában a legnagyobb tisztaság uralkodik. Mert a
szutykos vendéglősnek nem csupán a közegészségügyi hivatallal gyűlik meg a baja, hanem az a veszély is fenyegeti, hogy a nagy példányszámban
megjelenő Straits Times teljes nevével, fényképekkel illusztrálva pellengérre állítja “A hét legmocskosabb disznója” cím alatt.

Borravaló: Nem szokás; a szállodai és vendéglői számlák többnyire tartalmazzák az általában 10 százalékos kiszolgálási díjat.

Nemzetközi repülőterek

Singapore.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 65

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság: 2 874 000 fő
Népsűrűség: 4 480.50 fő/km2
Nyelvek: angol, maláj, kínai (mandarin), tamil.
Népcsoportok: kínai (76%), maláj (14%), indiai, pakisztáni (8%), egyéb (2%).
Vallások: konfuciánus, buddhista, mohamedán, hindu, keresztény.

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 641.40 km2
Nagyobb települések: Singapore (Szingapúr) 2 530 000.
Legmagasabb pontok: Timah 176 m.

Földrajz

A Majláj-félszigettől délre fekvő egy nagyobb és néhány kisebb sziget felszíne sík.

Klíma

Legkedvezőbb időszak: márciustól júniusig; az átlagos napi hőmérséklet 30 °C, de a többi évszakban is elviselhető.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 15 750 USD