Szlovákia


Hivatalos adatok

Hivatalos név: Szlovák Köztársaság Időzóna: GMT+01:00
Anyanyelven: Slovenská Republika Autójelzés: SK
Államforma: köztársaság Pénznem: euro (EUR)
Főváros: Pozsony Elektromosság:    220 V

Szlovákia Közép-Európában helyezkedik el. Területe a térségben az egyik legkisebb, mindössze 49.034 km². Az ország népessége sem túl jelentős, kb. 5,4 millió fő. Fővárosa Pozsony (Bratislava), mely az ország legnagyobb városa is egyben a 428 ezer fős lakosságával. Jelentősebb városok a folyók mentén, illetve a bányavidékeken jöttek létre. Ezek: Kassa, Eperjes, Nyitra, Zsolna…stb. Az ország államformája parlamentáris köztársaság, és közigazgatása 8 körzetre (kraj) bontható. Az országban számos nemzetiség és etnikum található. A lakosság legnagyobb része, 81%-a szlovák, de igen jelentős még a magyarok (12%) aránya. A fennmaradó 7%-on cigányok, csehek és ruszinok osztoznak. Szlovákia hivatalos nyelve a szlovák, de a lakosságból több, mint 600.000 fő magyarul beszél. Vallási összetétele is igen színes. A legnagyobb arányban a római katolikusok (65%) vannak, de jelentős még az evangélikusok (6%), a görög katolikusok (3%), a reformátusok (1,5%) és az ortodoxok (1%) aránya. Európa szerte itt az egyik legmagasabb, 10%-os nagyságrendű a felekezeten kívüliek aránya. Fizetőeszközként 2009. január 1-jétől az eurót használják. Szlovákia hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül a rendszer változás óta.

Szlovákia történelem

A szlovák történelem egyes elemeit homály fedi, illetve a különböző nemzetiségű történészek másként vélekednek egyes korokról. A területen már igen korán letelepedtek germán és kelta népek. Az ókorban a Duna határ szerepet játszott a különböző népek közt, és ez volt egyben a későbbi Római Birodalom határa is. A rómaiak több hadjáratot is vezettek a folyó túlpartjára, de nem tudták a birodalmukhoz csatolni. Vitatott, hogy maga a szlovák nép mikor jelent meg a területen, de az első szláv törzsek már a 6. században megtalálhatóak voltak itt. 7. században. 623-658 között létezett a Szamo Birodalom, melynek része volt a térség is. A mai ország déli sávja a 700-as évek végére az avarok kezére került. A 8. században már szlovák népek éltek a nyugati országrész területén egyes történészek szerint. Az avar hatalom meggyengülését követően a területen két fejedelemség jött létre, az egyik a Morva-, a másik pedig a Nyitrai Fejedelemség. Az első szlovák uralkodó Pribina volt, aki bevezette a szlovákok életébe a kereszténységet. I. Mojmír 833-ban egyesítette a két fejedelemséget, és így létrejött a Nagymorva Birodalom. .871-ben I. Szvatopluk vette át a hatalmat, ekkor élte a birodalom a fénykorát. A Kárpát-medencében lévő morva uralmat a honfoglaló magyarok törték meg. 11. századtól az egész területre kiterjedt a magyar uralom. Ezt követő nyolc évszázad szlovák történelme szorosan egybefonódott a magyarok történelmével. Fontosabb esemény a török hódoltság időszaka, mikor is a Magyar Királyság területének legnagyobb része a mai Szlovákiára esett. Ebben az időszakban Pozsony vált a koronázás és az országgyűlés színhelyévé. A 19. században kezdett erősödni a nacionalizmus a szlovákok körében. Általánossá vált a függetlenségi törekvés, melyet sikerült is elnyerniük 1919-re, amikor is megalakult a Csehszlovák állam. Ez nem hozott a szlovákok számára teljes győzelmet, mivel az országon belül a cseh dominancia volt a jellemző. Az ebből fakadó elégedetlenségre az 1938-as müncheni egyezmény és az első bécsi döntés jelentett megoldást, amikor is Magyarországhoz csatolták a magyarok lakta területeket, illetve külön darabot kaptak az országból a szlovákok is. Az első önálló szlovák államot (Szlovák Köztársaság) Tiso hozta létre, ami a mai ország belsejében helyezkedett el, és 1938–1944 között működött. A második Világháborút követően újra alakult a Csehszlovák állam. 1948-tól a kommunisták irányították az országot, és itt is, csakúgy, mint hazánkban az erőltetett iparosítás volt a jellemző. 1968-ban Csehszlovákiát szövetségi államnak kiáltották ki. 1989-ben kitört a bársonyos forradalom, melynek eredményeként 1993. január 1-én Csehszlovákia kettészakadt, és létrejött a független Szlovákia. Ezt követő időszakban nagy változáson ment át a szlovák gazdaság, valamint integrációs törekvések történtek. 2004. május 1-től kezdve további 9 országgal együtt az Európai Unió tagállamává vált. A lendületes gazdasági fejlődésének köszönhetően 2009. január 1-én bevezethette az eurót, amivel a korábbi szlovák koronát váltotta le.

Szlovákia földrajza

Szlovákia 5 országgal (Magyarország, Ukrajna, Lengyelország, Csehország, Ausztria) határos, közülük hazánkkal van a leghosszabb (közel 670 km) határsávja. Kis területe ellenére felszíne igen változatos. Az ország területének nagy részét a Kárpátok vonulatai foglalják el. Ezek a hegyláncok mind karbonátos, mind vulkanikus elemekkel is rendelkeznek. A Kárpátok számos csúcsa meghaladja az 1000 m-t. Itt található az ország legmagasabb pontja is a 2655 m magas Gerlachfalvi-csúcs. A Kis- és Nagyalföld területe is átnyúlik Szlovákiába. Ezeket a területeket a folyók töltötték fel. A síkságok és hegységek között helyezkednek el a dombvidékek. A magasabb területeken hegyvidéki klíma, az alacsonyabb térségekre viszont kontinentális éghajlat lesz a jellemző. A csapadék évi mennyisége 500-1500 mm-es szórást mutat. Az országot több folyó szabdalja szét, valamint a hegyekben több tó és víztározó is található. Legjelentősebb folyói: a Duna, az Ipoly, a Garam, a Nyitra, Vág, az Ondava…stb. A hegyeket lombos- és fenyőerdők borítják. Jellegzetes állatnak számít itt a barnamedve és a szürkefarkas.

Szlovákia turizmusa

Szlovákia rengeteg természetes látnivalóval és kulturális emlékkel rendelkezik. A Kárpátokban a túrák kedvelői több útvonallal, illetve hegy megmászásával próbálkozhatnak. A hegyről lesiető, vagy a síkságon lassan kanyargó folyókon a vízi sportok kedvelői is megtalálják a nekik kedvező programokat. A karsztos területeken számos barlanggal találkozhatunk, ahol kitűnő lehetőség nyílik a barlangászásra. Az ide látogató turisták elsődleges célpontja általában a főváros, Pozsony. Megközelítése hazánkból autópályán a legegyszerűbb, de akár repülővel is tehetjük. Az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is Pozsonyban működik. Akár kirándulóhajóval is ellátogathatunk ide, igaz ez jóval lassabb, de érdekesebb is egyben. A városra nagy hatást tett a szocialista időszak, ezt épületállományának zöme is tükrözi. Maga a történelmi belváros nagyon szép, rengeteg az érdekes épület. A kisebb tereken kis vásárok foglalnak helyet, ahol sok minden, főleg ajándéktárgy szerezhető be. A várost megfigyelve -, amit leginkább a Pozsony legmagasabb részén található várból érdemes megtenni – észrevesszük, hogy a város igen összetett. A történelmi belváros, a szocialista épülettömeg és az új modern épületek mind jelen vannak a városban. Ugyanitt gyönyörű látványt nyújt a Duna, és azt átszelő hidak. Pozsonytól nem messze találjuk Dévény várát. A vár egy kiemelkedésen helyezkedik el, és lábánál egyesül a Duna és a Morva. Az ország többi nagyvárosában általában a bányász múlt, illetve a régi épületállomány a jellemző. Mivel az ország közút hálózata jól kiépített, ezért könnyedén beutazható.

Szlovákia gasztronómia

A szlovák konyhában rengeteg elem keveredik. Ételeikben megtalálhatjuk a szláv, a francia, a német és a magyar jegyeket is egyaránt. Leveseik leginkább a francia konyhát idézik krém- és erőleveseikkel. Jellegzetes levesnek számít még a borscs leves és a máj- és grízgombóc levesek. Húsételeik sokféle húsból készülnek: juh, sertés, szarvasmarha, szárnyas és vad. A húsételeikhez gyakran tálalnak valamilyen szószt, vagy mártást. Az erdők igen gazdagok vadakban, így tehát az étlapokon rengeteg vadhús alapú étellel találkozhatunk. Gombákban ugyancsak gazdagok az erdők, amiket rengeteg ételben/-hez használnak fel. Az ételeket leginkább sóval, borssal, foghagymával, hagymával és szalonnával ízesítik. Sokféle köretet ismernek, különlegességnek a különböző gombócok számítanak, de gyakori a rizs és a burgonya is. Egyik legismertebb specialitásuk a sztrapacska. A szlovákok a sztrapacskával valahogy úgy vannak, mint mi a töltött káposztánkkal, vagyis minél többször melegítjük újra, annál finomabbá válik. Kedvelt étel a ganza, ami kukoricalisztből készült kásaféle, amit pirított hagymával, tepertővel, túróval, vagy hidegen aludttejjel fogyasztanak. A folyók gazdagok különbözőféle halakban, amikből sokféle ételt készítenek. Ilyen például a roston sült, vagy rántott hal, illetve a különböző mártásokban és pácokban elkészített fogások. Legismertebb desszertjük, de gyakori főétel is a guba. Ezt legtöbbször mézzel, darált mákkal, vagy túróval fogyasztják. A desszertekben igen gyakran előfordul a juh- vagy tehéntúró. Sokféle péksüteményük van, sós és édes egyaránt. Az édes süteményeiket általában valamilyen lekvárral töltik meg. Italaik közül a kiemelendők a sörök és a borok.

Főbb városok: Pozsony, Kassa, Késmárk,

Utazási információk

Lengyelországgal, Magyarországgal, Ausztriával, Ukrajnával és Csehországgal határos. A Magas-Tátra az észak-keleti határ mentén húzódik végig, legmagasabb pontja a Gerlachovsky. Délen a Duna és a folyó által feltöltött síkság képezi a határát. Az ország területének közel 40%-a erdővel borított.
A kontinentális éghajlat miatt a nyár meleg, de gyakran enyhítik záporok, zivatarok, a tél hideg és legtöbbször havas. December és február között a hőmérséklet általában fagypont alatt van, a hegyekben igen kellemetlen hideg is lehet.

Szlovákia régen a magyarok síelők és kirándulók paradicsoma volt, az utóbbi években fokozatosan veszít népszerűségéből, melynek egyik legfőbb oka, hogy Szlovákiában Eurót használnak, így a magyaroknak valutáért már sokkal jobban megéri mind szolgáltatásban, mind minőségben, mind a barátságosság miatt inkább Ausztriát választani.

A Tátra hegység fantasztikus vonulatai elkápráztatják az ide látogatókat, remek túra útvonalakat találunk, és a látvány lenyűgöző, de ne várjunk más országban jellemző színvonalat, annak ellenére, hogy a szolgáltatások árai már csak a történelemkönyvekben hasonlítanak a régmúltra.
Ha a természetre koncentrálunk, garantáltan nem fogunk csalódni. Minden képen keressük fel a híres Lomnici csúcsot, a Tarpataki vízesést és Csorba tót, s ha időnk engedi, tegyünk kirándulást a Poprádi tóhoz is.

Szintén álomszép kirándulóhelyek várnak minket a Szlovák paradicsom mesevilágában is, bármelyik útvonalat válasszuk is. Gondosan tervezzük meg utunkat, vannak olyan útvonalak, melyek megterhelőek, és bizonyos fokú bátorságot is igénylenek.

A volt bányavárosok felkeresése (Körmöc, Selmec, Beszterce stb.) minden magyarnak kötelező uticél, hiszen a régi időkben az ország szerves részét képezték. Csodálatos épületeket találunk, festői környezetben, akár egynapos kirándulással is könnyen elérhetőek.

Sok magyar a régi időkben a téli szezonban kereste fel a Szlovák síterepeket. Mindenkinek vannak jó és rossz élményei azt azonban tudni kell, hogy ezeken a pályarendszereken az utóbbi időkben komoly változások voltak, legalábbis a nagyobbaknál. Magán kézbe kerültek, s bár a legtöbb helyen komoly fejlesztéseket hajtottak végre, a komolyan megemelkedett árak nem mindig fedik a tényleges szolgáltatási színvonalat. A legtöbb helyen a régi időkre jellemző kilométeres sorok minimálisra csökkentek (általában nem szűntek meg, mint máshol), bár ez a lényegesen kevesebb síelőnek is köszönhető. Minden esetben nézzük meg az adott pályarendszer adottságait és főleg az ehhez tartozó árakat, mielőtt ezeket célozzuk meg síelésünk célpontjával! Érdemes körülnézni, nagyon jó és reális árú, nem zsúfolt pályákat találhatunk, és van ahol a pályák ápolása és minősége is jónak mondható!

Amivel Szlovákia kétségtelenül vonzó maradhatott a csodálatos városai és festői természete miatt, az a szolgáltatások árai, legalábbis bizonyos helyeken. Bár a régi filléres étkezések és italozások ideje lejárt, de még mindig jóval olcsóbban tudunk éttermeket és sokszor még szállásokat is kifogni az országban, mint a nyugati szomszédainknál. A Szlovák konyha fenséges, bátran ki kell próbálni, és hozzá a sörök és a „szíverősítők” is, és találunk már bőven olyan vendéglátósokat, akik már tudják, hogy a vendégből élnek, és hogy kell őket kezelni.

Ne feledjük, főleg télen lehet fontos, Szlovákiába nyugat-keleti irányban van részleges autópálya, tehát Magyarországról jóval nagyobb menetidőkkel kell számolnunk, mint nyugati irányba indulva. A pályák matrica kötelesek, ne feledjük őket, biztos, hogy megállítja a magyar kocsit a rendőr! Nagyon figyeljünk oda a szabályok maximális betartására, sokszor keresik a büntetés lehetőségét és nagyon sokszor mérik a sebességeket is.

Szlovákia egy csodálatos ország, tudnunk kell kezelni, tudnunk kell mire számíthatunk és akkor nagyon jól fogjuk érezni magunkat!

Nemzetközi repülőterek

Bratislava, Kosice, Piestany, Sliac.

Külképviseletek

Pozsony, Nagykövetség
Cím: Sedlárska 3. Pozsony, 814 25
Előhívó:

  • külföldről/mobilról: +421(2)
  • országon belülről: 02

Telefon: 5920-5200
Ügyelet: +421(2)-5920-5200
Fax: 5443-5484
E-mail: pozsony@embhung.sk, Irisko@embhung.sk
Honlap: www.hungemb.sk

Kassa, Főkonzulátus
Cím: Hlavná 67, 04001 Kosice
Előhívó:

  • külföldről/mobilról: +421(55)
  • országon belülről: 055

Telefon: 728 20 21
Fax: 728 20 23
E-mail: fokonz@hunkonkas.sk
Konzuli
kerület: Kassai-, Eperjesi kerületek, besztercebányai kerületből Brezno
(Breznóbánya), Detva (Gyetva), Revúca (Nagyrőce), Rimavská Sobota
(Rimaszombat) járások, valamint a zsolnai kerületből Liptovsky Mikulás
(Liptószentmiklós), Námestovo (Námesztó), Tvrdosin (Turdossin) járások
területe.

Beutazási feltételek, vámszabályok

  • Az Európai Unió tagja, magyar állampolgárok érvényes útiokmány (személyi igazolvány, útlevél) birtokában vízummentesen utazhatnak Szlovákiába.
  • Tartózkodásinapok száma külön bejelentés nélkül: 90 nap, ezt meghaladó tervezett tartózkodás esetén a helyi rendőrségen kell tartózkodási engedélyt kérni. Az engedély megadásához a tartózkodási célt (munkavállalás, tanulmányok folytatása, stb.) és a lakhatási feltételeket kell igazolni. A tartózkodási engedélyt ezt követően kb. 30 napon belül, öt éves érvényességgel állítják ki.
  • A magyar állampolgárok a magyarországi lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított E111-es számú nyomtatvány alapján részesülhetnek sürgős és orvosilag indokolt esetben egészségügyi ellátásban. Az egészségügyi ellátás ugyanakkor a szlovák jogszabályok szerint ez esetben is részben térítésköteles

Ünnepnapok

Állami ünnepek:
– január 1. – Újév

  • május 1.
  • május 8. (Győzelem napja)
  • július 5. – Cirill és Metód ünnepe)
  • augusztus 29. – Szlovák Nemzeti Felkelés napja
  • szeptember 1. – Szlovák alkotmány
  • november 17. – önkényuralom elleni harc
    Egyházi ünnepek:
    – Nagypéntek
  • Húsvét hétfő
  • Szeptember 15. – Hétfájdalmas Szűz Mária ünnepe
  • november 1. – Mindenszentek
  • Karácsony

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 421
Központi segélyhívó: 112   Rendőrség: 158   Tűzoltóság: 150   Mentők: 155

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság: 5 314 000 fő
Népsűrűség: 108.40 fő/km2
Nyelvek: szlovák, magyar, cseh, ukrán.
Népcsoportok: szlovák (85,67%), magyar (10,69%), cigány (1,52%), cseh,
morva, sziléziai (1,11%), rutén, ukrán (0,58%), német (0,10%), egyéb
(0,33%).
Vallások: római katolikus (60%), protestáns, ortodox, görög karolikus (40%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület: 49 035.00 km2
Nagyobb települések: Bratislava (Pozsony) 447 000, Kosice (Kassa) 238 000, Zilina
(Zsolna) 98 000, Nitra (Nyitra) 92 000, Presov (Eperjes) 90 000, Banská
Bystrica (Besztercebánya) 88 000, Trnava (Nagyszombat) 73 000, Martin
(Túrócszentmárton) 60 000, Trencín (Trencsén) 58 000, Poprad (Poprád) 54
000, Prievidza (Privigye) 54 000.
Legmagasabb pontok: Gerlahfalvi-csúcs 2655 m.
Főbb folyók: Duna (Dunaj), Morva (Morava), Vág (Váh), Nyitra (Nitra), Garam (Hron), Ipoly (Ipel’), Hernád (Hornád), Bodrog.
Főbb tavak: Zempléni-, Nagy-Domasa-, Liptovská Mara- és Árva-víztároló.

Földrajz

Nyugaton a Morva és a Kárpátok nyugati vonulatai, északon és keleten is a Kárpátok láncai határolják, melyek több medencét zárnak közre. A
belső hegyvonulatoktól délre termékeny alföldi területek helyezkednek el.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 1 920 USD