Terítéken a történelem és a vadászat


Ismét izgalmas témával tartotta meg idei Kastély Fórum rendezvényét a Magyar Kastélyszállodák Szövetsége Alsópetényben.  A Prónay-kastély történelmi falai között a vadászat és a vadgasztronómia került “terítékre”. Az eseményt Buza Sándor a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének tiszteletbeli nagykövete nyitotta meg és végig moderálta a tartalmas és érdekes előadásokat,beszélgetéseket

Elsőnek Gulyás Eszter,  a szövetség elnöke büszkén mesélt az új nemzetközi szervezetről, a Heritage Hotels of Europe-ról, amit 9 ország csatlakozásával alapítottak meg nemrégiben.A nemzetközi szervezet Európa kastélyszállodáit fogja össze, ahogy mondta „kinyílt a világ”, és ennek az ernyőszervezetnek az égisze alatt ismerhetik meg az utazók – határokon túl is – a történelmi épületeket,amelyekben 2100 szoba áll a vendégek rendelkezésére!

A nap központi témája a vadászat és a vadgasztronómia volt. A szervezők izgalmas vendégeket hívtak a kerekasztal beszélgetésekre, hogy minél szélesebb körű ismeretek kapjon a hallgatóság  a vadászatról illetve a vadételekről.A kastélyok életében mindig is szignifikánsan jelen volt a vadász élet , a historikus épületek egy része vadászházként,kúriaként, vadász kastélyként épült annak idején.

A vadászatról többen és többféle szemszögből beszéltek. Csikós Erika vadászat szervező például az egyedülálló magyar vadállományról,a kimagasló trófeákról, a szálláshelyek és a magyar gasztronómia egyre jobb színvonaláról is szólt többek között.Elmondta,hogy a vadászati idényben ők 25-30 vadász csoportot fogadnak,átlagosan 5-6 fővel. Amerikából például családostól jönnek vadászni legalább 10-14 napra és megtekintik hazánk nevezetességeit is. Elsősorban kastélyszállodákban laknak,mert ezek nekik különleges helyszínnek számítanak. Egyébként a Forgách-kastély is vadászkastélynak épült,csak később költözött oda a család, hallottuk Gonda Gabriellától, aki a kastély képviseletében és vadászként is beszélt.Ugyanis családja felmenőinek férfi tagjai között többen vadászok,ennek hatására két éve már ő is vadászik.Nemrég vaddisznót lőtt és nagy álma,hogy puskavégre kapjon egy szép muflon kost.Villányi Péternek Nógrád községben vadfeldolgozója van.Az a célja a családi vállalkozással,hogy Magyarországon a magyarokat lássák el magyar vadhússal.A nemrég elnyert pályázati pénzből bővítik a vadfeldolgozójukat,hogy januártól egész éven át elérhető legyen a feldolgozott vadhús náluk.A Duna-Ipoly- és a Bükki Nemzeti Parkból vásárolják fel a minőségi nyersanyagot.

Személyes élmény idézett fel Szabó László az Országos Vadászkamara szakmai igazgatója,amikor elmondta,hogy Alsópetényben a Prónay-kastély melletti vadászházban élt 6 éves koráig.Halványuló emlékként él benne az is,hogy amikor megbetegedett a grófnő a saját kertjükben termett gyógyteát főzetett a számára a gyógyulásához. A vadászkamara abban bízik, hogy a magyar vásárlók nemsokára olcsóbban juthatnak hozzá a jó minőségű vadhúshoz.

A vad gasztronómia rejtelmeibe avatta be a Kastély Fórum résztvevőit Vári Dávid séf.Elmondta,hogy szomorú az a tény,hogy Magyarországon a vadhús fogyasztásunk nem éri el az 500 grammot személyenként évente!!!Ezen változtatni kell szívós,rendszeres munkával.A kastély szállodákban például élen járnak,mert mindegyikben van vadhús az étlapon. Széles körben terjeszteni kell,hogy a vadhúsnak a jellegzetes ízvilágát nem szabad oda nem illő fűszerekkel háttérbe szorítani.Ilyen például a borókabogyó,amit mindenhez nagy előszeretettel használnak.

Messzire nyúlt vissza az időkben dr. Sándor Dénes főiskolai docens,a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára. Tőle  megtudhattuk, hogy 1600-as évekből már voltak feljegyzések vadászlakomákról, például Thurzó György Nádor lányának esküvőjén feldolgoztak 30 őzet, 200 nyulat, és 600 fogoly került terítékre. Érdekes feldolgozási módokat elevenített fel, miszerint 1626-ban Bethlen Gábor menyegzőjén 100 pávát szolgáltak fel, és a tálalásnál visszadíszítették a tollaikkal. Ezen a lakomán még legalább 120 fogoly,nyúl és őz is a vendégsereg asztalára került.Később, 1840-ben pedig Szécheny Lajos lakomáján a 3 féle vad étel közül a vadkacsát párolva,szegfűszeggel és babérlevéllel tűzdelt hagymával,reszelt citromhéjjal,bazsalikommal és kakukkfűvel szolgálták fel. A főtt szarvashúst ecettel,babérlevéllel,szegfűszeggel és szegfűborssal ízesítették és csipkebogyóból,meg ribizliből készített gyümölcsmártással tálalták. A tűzdelt őzlapocka pedig szalonnával,vajjal és tejföllel készült erre a lakomára.

Magyarország gazdag vadakban, amit már rég felfedeztek a külföldi vadászok is, és a világ minden pontjáról – Japántól Amerikáig – érkeznek és prioritást élveznek náluk a kastélyszállodák.A kastélyszállodák hisznek abban, hogy a hagyományos vad gasztronómiát ápolni kell, és zászlajukra tűzték küldetésként, hogy ezt ápolják és minél szélesebb körben népszerűsítsék.

A nap megkoronázásaként mini gourmet fesztiválon,terülj,terülj asztalkámon kóstolhatták meg a résztvevők a kastély életérzést, a Forgách-kastély,az Apponyi- kiskastély séfjeinek vad falatkáit , Hugyecz József séf különleges vad-hal ételeit,Buza Sándor mangalica-és szarvas kolbászait,vastag kolbászait. Aperitifként különleges pálinkákat kóstolhattak Kazincbarcikáról,az étkeket pedig a Prónai- kastély borával öblíthették le,amely a saját Balaton-felvidéki,badacsonyi szőlőjük nedűje.A nap végén a bátrabbak kipróbálhatták a Mercedes Benz gyár kifejezetten vadászok számára ajánlott X szériájának modelljeit is.

A kastélyszállodákról bővebb információt a www.kastelyszallodak.hu-n kaphatnak olvasóink.

Timár Mátyás

A szerző felvételei