Új európai helyszínek az UNESCO világörökségi listán


Az UNESCO Világörökség Bizottsága idén is döntött az új világörökségi helyszínek elfogadásáról, és frissítette a veszélyeztetett helyszínek listáját is. Franciaország, Portugália, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült királyság, Németország és Csehország, valamint Lengyelország is büszkélkedhet új helyszínnel.

 

Francia déli és antarktiszi területek (Franciaország)

Ez a különleges természeti helyszín az Indiai-óceán déli részénél található, hozzá tartoznak a Crozet-szigetek, a Kerguelen-szigetek, az Amszterdam-sziget és a Szent Pál-sziget, valamint további hatvan kis antarktiszi sziget. Mivel az emberi aktivitástól oly távol esik, egyfajta „tengeri oázisként” természetes közegükben élhetnek itt az emlősök és a madarak. Itt él például a világ legnagyobb királypingvin- és sárgacsőrű albatroszpopulációja.

Mafra-palota, kolostor és királyi vadaspark (Portugália)

A Lisszabontól kb. harminc kilométerre északnyugatra fekvő 18. századi barokk épületegyüttes, a Mafra-palota (a palota, a kolostor, a könyvtár és a székesegyház) is az UNESCO listájára került. Mafra az itáliai barokk stílus egyedülálló példája Portugáliában, amely V. János portugál király nagyságát volt hivatott mutatni. Mafra sokáig szolgált a portugál királyok nyári rezidenciájaként. A palota orgonájának felújítása 2012-ben az Európa Kulturális Öröksége (Europa Nostra) díjat is elnyerte.

Bom Jesus katedrális, Braga (Portugália)

Szintén Portugáliából került a listára az ország egyik legnagyobb nevezetessége, a Bom Jesus do Monte szentély is, amely az ország legjelentősebb zarándokhelye. A Braga melletti Espinho hegyen magasodó katedrális közel 600 éven keresztül épült, elsősorban barokk stílusban. A csodálatos park által körülvett templomhoz egy hosszú, több mint ötszáz lépcsőfokos barokk lépcsősoron keresztül is fel lehet jutni, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező tájra.

A Prosecco-dombok Conegliano és Valdobbiadene környékén (Olaszország)

A venetói dombokon teraszos szőlőműveléssel termesztik a fehér prosecco borhoz a szőlőt. A 17. század óta művelt területek teljesen egyedi tájat eredményeznek, ahol a falvak, erdők és mezőgazdasági területek váltják egymást.

Risco Caldo és Gran Canaria kultúrtáj szent hegyei (Spanyolország)

A Kanári-szigeteken, Gran Canaria központjában található, sziklákból, szakadékokból és vulkanikus képződményekből álló táj nagyon gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. A térségben számos nyoma van a 15. századi spanyol hódítás előtti kultúrának, amely az ide érkező észak-afrikai berber kultúrához köthető.

Jodrell Bank csillagvizsgáló (Egyesült Királyság)

Az északnyugat-angliai Jodrell Bank csillagvizsgáló 1945 óta a világ egyik vezető rádiócsillagászati obszervatóriuma. A csillagvizsgáló különösen fontos munkát végzett a meteorok és a Hold megfigyelésében, a kvazárok felfedezésében vagy a kvantumoptika terén.

Érchegység (Erzgebirge és Krušnohoří) bányavidék kultúrtáj (Németország és Csehország közös)

A Németország délkeleti és Csehország északnyugati részén húzódó régió a középkor óta jelentős bányászati központ, számos érc és nemesfém lelőhelye. A középkorban ez volt Európa legnagyobb ezüstérclelőhelye, később főleg ónt és uránt bányásztak itt. Az itteni dombokat közel 800 éven át, a 12 és 20. század között folyamatosan emberi kéz és gépek formálták, különleges tájegységet hozva létre. A helyszín a szász-cseh ércbányászat legfontosabb területeit és korszakait mutatja be: egyedi bányák, tárnarendszerek, kohókomplexumok, történelmi bányászati városok, bányadombok és bányaárkok várják a látogatókat.

Az augsburgi vízellátási hálózat (Németország)

A Lech és a Wertach folyók találkozásánál fekvő Augsburg a vízienergia felhasználásának úttörő városa: a helyben épített csatornák, víztornyok, malmok, emelő- és szivattyúrendszerek már a 14-17. századtól szolgálják a helyieket.

Kladruby nad Labem ménese és kultúrtája (Csehország)

A cseh fővárostól kb. 40 kilométerre keletre elhelyezkedő kultúrtáj már a 16. század óta a neves, zömök kladrubi típusú lovak földje: 1579-es alapítású az a lovarda, amely a Habsburg birodalom nemesi lovait nevelte. Az innen származó lovakat elsősorban ünnepi alkalmakkor használták a nemesek. A homokos talajú síkság, mezők, erdőségek és épületek mind a ménest szolgálták. Ez a táj és épületei ma azoknak az időknek állítanak emléket, amikor a lovakat még szállításra, mezőgazdasági munkára, harci megmozdulásokban és nemesi reprezentációra használták.

A lengyelországi Krzemionki prehisztorikus kvarcbányaegyüttese

A Świętokrzyskie hegyvidéki térségében található Krzemionki négy bányászati helyszín együttese, amelyben a neolitikumtól a bronzkorig (kb. i.e. 3900-1600 között) zajlott kitermelés és szerszámgyártás. Elsősorban a fejszék készítéséhez használt csíkos kovaköveket bányászták itt. A földalatti bányászati szerkezetekkel, kőműhelyekkel és mintegy 4000 aknával és gödörrel ez az egyik legjelentősebb őskori föld alatti kőbánya, amelyet eddig azonosítottak.