Bécs


Bécsi Idegenforgalmi Hivatal

1020 Vienna

Tel.: (+43 1) 24 555

naponta 9-19 óra között
Fax: (+43 1) 24 555-666
E-Mail: info@wien.info

www.wien.info/hu

Bécs a romantika, a művészetek, a zene és a kávéházak fellegvára.

Bécs az osztrák császárok egykori székhelye, később az 57 milliós Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa és az Osztrák Köztársaság jelenlegi szövetségi fővárosa az egész világon ismert, kedvelt úti cél. Éppúgy, mint a rég elmúlt időkben, ma is érezni a Duna partján fekvő, ragyogó metropolis sajátságos légkörét.
A Hofburg lenyűgöző méreteivel, pazarló pompájával a régi Ausztria nagyságának és gazdagságának szimbóluma volt. A Schönbrunni kastély a város központjától kb. 6 km-re fekvő kastély a földalattival (U4) érhető el a legkönnyebben. Eredetileg kis kastély volt, melyet vadászkastéllyá építettek át és állatkertet is telepítettek hozzá.
A vásárlás Bécsben elegáns és drága elfoglaltság. Az udvarias kiszolgálás mellett az áruk minősége a legkényesebb ízlésnek is megfelel. Szombat délelőttönként alkalmi vásárlás lehetséges a bolhapiacon, de naponta vásárolhatunk a 20 bécsi szabadpiac egyikén.
A németül nem tudó turistáknak is ajánlható a Prater néven ismert szórakoztató negyed körhintákkal, céllövöldékkel, mutatványosokkal és játék automatákkal. A Prater messziről látható jelképe az óriáskerék.
Komolyzenei koncertek (Musikverein és Konzerthaus) gyakran élvezhetők a városban a Bécsi Filharmonikus és Szimfonikus Zenekar, illetve híres vendég zenekarok előadásában.

A Hofburg eredetileg valóban egy középkori vár volt, de erre ma már csak a várkápolna emlékeztet. Ahogy nőtt a Habsburgok hatalma és ezzel együtt a birodalom nagysága, úgy épült ki ez a pompás rezidencia.  A Hofburg egy részét múzeumnak nyilvánították. A Michael-szárny főkapuján léphetünk be a várba.

A Főkapun- vagy a két mellékkapun- át a kupolacsarnokba jutunk. Innen vezetnek a bejáratok az egykori császári ház ünnepi termeibe, s lakosztályaiba. Láthatjuk Ferenc József, és Erzsébet királyné lakosztályait. A legutolsó Habsburg, Károly király és császár dolgozószobáit, a a dísztermeket, ebédlőket, a reggeliző szobát, Ferenc József egyszerű ágyát. A Svájci udvarból nyílik a Kincstár.

Napjainkban a Hofburgban található az ország miniszterelnökének hivatala, egy jelentős kongresszusi központ, a Wiener Sängerknaben fellépő helye, a Spanyol Lovas iskola lipicai lovai, valamint több szabadon látogatható gyűjtemény és nevezetesség: a Sisi Múzeum, az Ezüstkamra és a Császári lakosztályok.

Az Új Hofburgban, amely a Hofburg legújabb és legmonumentálisabb része (1881 és 1913 között épült), találjuk a Néprajzi Múzeumot és a Szépművészeti Múzeum néhány részlegét: az ókori Kis-Ázsia műkincseit őrző Ephesos Múzeumot, a világ második legnagyobb Vadászati és Fegyvergyűjteményét és a Régi Hangszerek Tárát.

A Hofburgban a Svájci udvar baloldalán levő lépcső a Schatzkammer-be (kincstár) vezet, amelynek 14 terme a Habsburgok régi gazdagságát, uralkodásuk fényét idézi fel előttünk. A Hofburg legrégebbi részében a Svájci udvarban (Schweizerhof) található a Kincstár (Schatzkammer). Itt megtekinthetjük a Habsburgok egyedülálló kincseit, a császári koronát, és a korona ékszereket, valamint a német-római birodalom császári koronáját. Láthatjuk még Napoleon fiának ezüst bölcsőjét, az Aranygyapjas rend kincseit, valamint a Habsburg császárnék, és királynők pompás ékszereit.

 

A Stephansdom, amely Bécs egyik jelképe és Ausztria legjelentősebb gótikus építménye, egy sor olyan műkincsnek is otthont ad, amelyek közül több csak vezetővel tekinthető meg.
Meg kell említeni III. Frigyes császár vörös márvány síremlékét, amely Niclas Gerhaert van Leyden alkotása (készült 1467 és 1513 között); az Anton Pilgram által 1500 körül készített szószéket és a szintén tőle származó orgonalábazatot az északi oldalhajóban. Mindkét alkotáson a művész önarcképét is felfedezhetjük.
Ugyancsak érdemes megtekinteni a Bécsújhelyi oltárt, amely egy gótikus szárnyas oltár 1447-ből; Savoyai Jenő herceg síremlékét 1754-ből és ne feledkezzünk el a templom belsejében álló oszlopok és a külső falak pilléreinek gazdag faragványairól se!

A félbe maradt északi toronyban található a „Pummerin“, Ausztria legnagyobb harangja.
Az északi torony liftje mellett juthatnak le a katakombákhoz (egykori földalatti temetkezési hely). Itt található a püspöki kripta, az alapító Rudolf és az 1564 és 1878 között elhunyt más Habsburg családtagok szarkofágjai és urnái. (Nem tévesztendő össze a kapucinusok templomában látható császári kriptával!)  A déli toronyban szűk csigalépcső vezet a 72 méter magasan levő toronyszobába, ahonnan régen a fellobbanó várostüzeket lesték, ma pedig a kilátásban gyönyörködhetnek.

Az Albertina Európa egyik leggazdagabb metszetgyűjteménye, mintegy egy millió műlappal, Tiziano műveitől Cézanne-ig.

A bécsi Albertina, a világ egyik legjelentősebb múzeuma ad otthont Albert von Sachsen-Teschen herceg híres grafikai gyűjteményének.
A gyűjtemény 60 000 rajzból és 1 millió nyomatból áll, közöttük Dürer Mezei nyúl c. műve és szintén tőle az Imára kulcsolt kezek, Rubens gyermektanulmányai, valamint Schiele, Cézanne, Klimt, Kokoschka, Picasso és Rauschenberg mesterművei. Ezen kívül található itt még egy építészeti és egy új fényképgyűjtemény is (többek közt Helmut Newton, Lisette Model).

A Domgasse 5-ös szám alatt található Mozart egyetlen máig fennmaradt lakása. Ebben a házban a zeneszerző 1784-től 1787-ig alkotott.

Wolfgang Amadeus valószínűleg legboldogabb éveit töltötte itt. Mindenesetre egyetlen más lakást sem tartott meg ilyen sokáig, mint ezt. Ebben az időben Mozart ünnepelt művész volt, kifejezetten illusztris társaságban mozgott és számos koncertet adott nemesi házakban. Itt, a Domgasse-ban sikerült néhány legjobb műve, köztük talán leglátványosabb operája, a Figaro házassága is.

Az egész épület átfogó felújítását követően, 2006-tól a Mozart-ház három emeleten fogadja majd a vendégeket. A látogatók összesen 1000 m²-nyi alapterületen merülhetnek el Mozart világában, megismerkedhetnek hatalmas zsenialitásával és kreativitásával, családjával, barátaival és ellenségeivel a késő barokk Bécsben. Hallgasson bele a Figaro házassága jól ismert melódiáiba, és ismerje meg Mozart ragyogó személyiségét! Egyedülálló élmény!

A Neuer Platz nyugati oldalán emelkedik az Anna császárnő adományából épült kapucinus templom, és kolostor. Az egyhajós templom kriptájában őrzik a Habsburg-ház 138 leszármazottjának földi maradványait.

A kapucinusok temploma alatti kriptában található az osztrák uralkodó-ház tagjainak koporsója, síremléke.
1633 óta temetnek ide. 146 nemes, ebből 12 császár, 19 császárné, és királynő lelt itt végső nyughelyre. A legdíszesebb Mária Terézia kettős szarkofágja, mellette nyugszik férje is, Lotharingiai Ferenc. (a síremlék Balthasar Fredinand Moll műve). Erős kontrasztot mutat fiuk, II. József egyszerű koporsója. Az utolsó császár I. Ferenc József sírja is látható, valamint Erzsébet királynéé, és Rudolf trónörökösé is. A Habsburgok 1637-től 1878-ig temetkeztek az Ágoston-rendi templomba.

1918-ig Schönbrunn volt a bécsi Hofburg mellett a német-római, majd az osztrák császárok tulajdonképpeni állandó rezidenciája. Valójában azt a szerepet töltötte be, mint Párizs mellett Versailles.

Schönbrunn többnyire nyári lakhelyül szolgált a császári család számára. Napóleon itt rendezte be főhadiszállását 1806-ban és 1809-ben, itt halt meg 1832-ben a “Sasfiók” is, Napóleon fia.

1830-ban itt született az 1848-tól 1916-ig uralkodó Ferenc József, aki spártai egyszerűségben élt, példát mutatva ezzel katonáinak. A császár itt töltötte élete utolsó éveit és itt is halt meg. Két évvel halála után, 1918-ban a kastély köztársasági tulajdonba került és történelmi jelentőségének, szép fekvésének és építészeti megjelenésének köszönhetően azóta is Bécs egyik legfőbb nevezetességének számít.

A kastély a “pompás barokk” stílus jegyeit viseli magán, termeit rokokó stílusban rendezték be. Nagy parkja különösen vonzóvá teszi, Ferenc Józsefnek a Pálmaházban rossz idő esetére külön fedett sétányt rendeztek be.

A Belvedere egy hatalmas kertek által közrefogott tulajdonképpeni palotacsoport, amely két fő, s több melléképületből áll. A belvedere szó olaszul szép kilátást jelent, hiszen innen gyönyörű panoráma tárul elénk Bécs házaival, tornyaival.

Tekintsék meg Gustav Klimt legendás festményét, a Csókot, valamint Schiele és Kokoschka jelentős munkáit! Gyönyörködjenek a barokk kastély együttes és a hozzá tartozó kert pompájában!
Savoyai Jenő herceg (1633–1736), a sikeres hadvezér és művészetbarát Lukas von Hildebrandttal építtette magának a Belvedere nevű nyári palotát – akkor még Bécs városkapui előtt.

A barokk palotacsoport két kastélyból áll (Alsó- és Felső-Belvedere), ahol mára az osztrák művészet remekei – a középkortól napjainkig – találtak otthonra.

Felső-Belvedere – a világ legnagyobb Klimt-gyűjteménye

A Belvedere gyűjteményének legimpozánsabb darabjai Gustav Klimt festményei, köztük a Csók és a Judit. Nagy benyomást tesznek a látogatókra Schiele és Kokoschka mestermunkái, valamint a francia impresszionisták és a bécsi biedermeier legfőbb képviselői (Waldmüller, Amerling, Fendi) éppúgy, mint Makart, Boeckl, Wotruba, Hausner, Hundertwasser és mások képei.

A késő gótika mesterművei, például a znaimi oltár, Michael Pacher, az idősebb Rueland Frueauf és Conrad Laib alkotásai szintén megtekinthetők, de jelen vannak a barokk művészet remekei is. Johann Michael Rottmayr, Daniel Gran és Paul Troger legfontosabb munkáin keresztül bepillanthatunk ennek a korszaknak a gazdagságába. Magával ragadóak a Franz Xaver Messerschmidt szobrász által megformált jellegzetes grimaszfejek.

Alsó-Belvedere – Savoyai Jenő herceg lakószobái és dísztermei

A jeles építtetőt körülvevő feudális pompát jól tükrözi a három helyiség. Az Alsó-Belvederében és az Orangerie-ben impozáns időszaki kiállítások tekinthetők meg.
Díszterem – Középkori kincstár
Ott, ahol egykor a herceg 12 legszebb paripáját tartották, most a Belvedere teljes középkori anyagát állítják ki.

A Prater legnépszerűbb látványossága a 67 m magas Riesenrad (Óriáskerék).

A Bécsbe látogatóknak sok kötelező látványosságot kell megtekinteni, Schönbrunn-tól a Stephansdom-ig, de a fixprogramhoz hozzá kell tartoznia egy menetnek az Óriáskeréken is. A Práter nevezetessége a város szinte minden pontjáról látható, jelképe Bécsnek.
Csak az mondhatja el magáról, hogy valóban járt Bécsben, aki felült egyszer az Óriáskerékre és vetett egy pillantást a lélegzetelállító látványra.

252 méter magas, két gyorslifttel felszerelt, amelyek 45 másodpercen belül a 170 méter magasan lévő, forgó kilátó étterembe viszik az utasokat: Ez a Duna-torony, Bécs jelképeinek egyike.

A toronyból csodálatos kilátás nyílik Bécs óvárosára és a Bécsi Erdőre, valamint – az időjárástól függően – a város közelebbi és távolabbi környékére. A Duna-tornyot 1964-ben építették a Bécsi Nemzetközi Kertészeti Kiállítás alkalmából, amelyre ma a Duna-park emlékeztet. Hatalmas rétek, hosszú jogging utak, gyermekjátszóterek és virágágyások hívogatják a pihenni vágyókat…

Nagy merészséget igényel egy kötélugrás a Duna-torony 152 méteres magasságából! Bungee-Jumping Sa./So. Szo/ vas. novemberig

A bécsi konyha az egyetlen a nagy konyhák közül, amelyet egy város után neveztek el. Az ételek gazdagsága és az ínyenc elkészítési módok jóvoltából a bécsi konyha nagy hírnévnek örvend. A bécsi konyha hírvivői a fent részletesen bemutatott aranysárga bécsi szelet, a finom sütemények, a kuglófok, a Sacher-torta, valamint a kávékülönlegességek. A belvárostól távolabb elhelyezkedő Grinzing kisvendéglőinek hangulata és az ott fogyasztható specialitások semmihez sem hasonlíthatóak.A századfordulón Erich Felder így ír a bécsi konyháról: “A bécsi konyha politikai jelentőségét mind ez idáig kevéssé méltatták, pedig ha úgy vesszük, a bécsi háziasszonyok fazekában a nemzetiségek megbékélése, a népek testvérisége fő. A villásreggeli jó étvágyú pártolóinak étlapján már a kora délelőtti órákban zavartalan békességben szerepel a hazai virsli a szerb marhahússal és a szegedi gulyással. Tiroli gombóc, stájer sterc, cseh talkedli – a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok ősi étkei – a bécsi konyhában jól megférnek egymással. Bécs a jó szomszéd szívélyességével fogadta be az olaszoktól a rizottót, a törököktől a piláfot, de a zord észak felé szorosan zárva vannak az osztrák szakácsmesterség birodalmának határai. A pudingok és más efféle gyanús, zsemle szőke tésztaféleségek, francia társaikkal együtt, kívül rekedtek a határon, nem alakultak ki velük baráti kapcsolatok. Viszont a birodalom tartományaitól és a szomszéd országoktól átvett konyhaművészeti remekek a bécsi tűzhelyre kerülve gyakran még finomabbá lettek, mint az eredetiek.”A Duna menti városban tehát a különféle kultúrák elemei az idő folyamán egyedülálló újdonságokká forrtak össze. A “helyi” ételek származási helyét vizsgálva Európa majdnem minden országát megtaláljuk, melyeket itt tovább tökéletesítettek, finomítottak.A bécsi “szleng” megismerése és elsajátítása nagymértékben könnyíti, hogy a vendég a megfelelő ételt pontosan tudja megrendelni. Ilyen például a “Melange” – az ismert kávé tejből készült habbal – vagy a császármorzsa, lekváros derelye és túrós rétes. Bécsben a jó kedély, mint igazi “bécsi” adalék sem hiányozhat asztalunkról, amely a kávéházban éppúgy megtalálható, mint a kerti borozóban.

A heurige, a tipikus bécsi borozó

Bécs az egyetlen városhatáron belül szőlőtermesztéssel foglalkozó világváros. A valódi bécsi heuriget a fenyőágakból készített borkimérő cégérről vagy az “Ausg`steckt” feliratú tábláról lehet felismerni – csak ezekben szolgálnak fel igazi házi bort. A kerti borozót, amely egykor az idősebb és fiatalabb borbarátok törzshelyének számított, napjainkban a turisták sem vetik meg. Évente a világ minden részéről érkező turisták ezrei üldögélnek a többnyire zöldre festett fapadokon, hogy a nevezetes “negyedes poharakból” élvezzék a nedűt. A “kezdők” Grinzingben, Sieveringben és Neustiftben dőzsölnek, a haladók inkább Stammersdorfot, Strebersdorfot és Oberlaat választják. Itt lehet kipróbálni a bécsi fehérborokat – mint a zöld veltelini, Müller Thurgau, Neuburger, Olaszrizling, Rajnai rizling és Fehér burgundi -, valamint a vörösborokat – mint a Kékoportó, St. Laurent és Zweigelt – vagy a háziasított borokat is, amelyek több szőlőfajtából készülnek.

A bécsi mintegy 500 üzem 722 hektár szőlőt művel, és 150 kerti borozóban méri “portékáját”. Ennek ékes példája a Reinprecht család, amely Grinzingben 20 hektáron gazdálkodik, és évente 150 ezer liter bort ad el – ez naponta akár 2500 vendéget is jelenthet. Vagy a Mayer család, amely 1683-ban, Bécs második török megszállása után Grinzingben és Heiligenstadtban néhány elhagyatott szőlőskertet újra művelés alá vont, és “Mayer am Pfarrplatz” néven azóta is ott gazdálkodik. Beethoven egykor ebben a házban írta 9. szimfóniáját. 20 évvel ezelőtt még mindennapos dolognak számított, hogy a kerti borozóba az emberek uzsonnacsomagot vittek magukkal, és ehhez bort rendeltek. Napjainkban a borhoz gazdag büfékínálat társul. A paletta a langyos köményes sülttől és pácolt hústól a sonkás flekkenen és sertéssültön keresztül egészen a véres hurkáig, sült csirkéig terjed.

A bécsi vincellérek azonban nemcsak szőlőt szüretelnek. A szőlőskertek gondozásával hozzájárulnak egy páratlan kultúrtáj és egy – helyiek és messziről érkezők számára egyaránt – pótolhatatlan üdülőterület fennmaradásához.

A bécsi kávéházak

A bécsi kávéház régi. Nagyon régi. És kora ellenére, vagy talán épp azért, élőbb és gazdagabb mint valaha. A hangulatos tradicionális kávéházakon és az apró presszókon kívül Bécsben ismernek még kávézó-éttermet, kávézó-cukrászdát, valamint a kávéház kombinációját kocsmával, könyvesbolttal, bárral, zenés lokállal, kabarészínpaddal stb. Napjainkban arra is mutatkoznak törekvések, hogy a kávézónak is a gyorséttermi kultúrára jellemző jelleget adjanak. Lényegében azonban a kávéház megmarad továbbra is oázisnak a hétköznapokban, egy olyan helynek, ahol meghúzódhatunk, ahol találkozhatunk, ahol átadhatjuk magunkat a ráérés élvezetének. A bécsi kávéház régi és mégis fiatal. A híres bécsi kávéházak közé tartoznak többek között a Mozart, a Landtmann, valamint a Schottering kávéházak.

További információk Magyarul:

Osztrák Nemzeti

Idegenforgalmi Képviselet

06 80 012 726

informacio@austria.info

www.austria.info