Veszprém


TOURINFORM IRODA:

8200 Veszprém, Óváros tér 2

 Telefon: +36 (88) 404548,

fax: +36 (88) 404548

 www.veszpreminfo.hu

veszprem@tourinform.hu

Veszprém két tájegység határán, a Balaton-felvidék és a Bakony között, egy dolomit fennsíkon fekszik. Veszprém egy sziklaplatóra épült, melybe a törések mentén a Séd-patak mély völgyeket vágott, ezért is emlegetik Veszprémet a hét dombra épült városként. A dombok – mai nevükön – a következők: Vár-hegy, Benedek-hegy, Jeruzsálem- hegy, Temető-hegy, Gulya-domb, Kálvária-domb, Cserhát.

Veszprémet a királynék városaként is emlegetik. Gizella királyné, I. István felesége tette azzá, az ő nevéhez fűződik Magyarország első és legrégibb püspöki székesegyházának alapítása. Ezt követően a magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában őrizték. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának előjoga, ők viselték a királyné kancelláriájának hivatalát.

Veszprém csendes, szemérmes város. Figyelni kell rá. Sokat kell sétálni utcáin, terein, hogy megértsük sajátos lelkületét. Hallgatni kell a harangzúgást, figyelni kell a falait, épületeit. Veszprém dombjai és völgyei, boltívei és tornyai, a lejtős, szűk utcák és a tágas terek sok olyan titkot rejtenek, melyek felfedezésre várnak. Eltévedni nem lehet, mert a középpontban mindig ott a veszprémi vár
A királynék városában a művészet is otthonra talált. A város kiemelt együttesei, kórusai és táncegyüttesei számos művészeti ágban egész éven át színvonalas programokat kínálnak az itt élőknek és vendégeinknek egyaránt, de az itt található múzeumok, egyházi kiállítások, galériák is hasznos időtöltést ígérnek.

A szabadidő eltöltésére kiváló helyszín a Veszprém Aréna, városunk büszkesége, amely a sporteseményeken kívül rangos zenei koncertek, hazai és nemzetközi konferenciák, regionális vásárok, és kiállítások helyszíne. A Fejes-völgyben bújik meg a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, ahol a nagy kedvencek mellett különleges állatritkaságok élnek.

Kövesse Gizella Királyné léptei nyomát, látogasson el hozzánk, szeretettel várjuk!

Veszprém – Bemutatás

“Királynék városa” – mondják az ország első püspökségét magáénak valló Séd-parti városról, mivel a veszprémi püspökök tiszte volt a mindenkori magyar királyné megkoronázásának joga. A Várhegy 500 méter hosszú sziklagerincén szép polgárházak teremtenek történelmi hangulatot a Várnegyedben, ahol a XI-XIII. században királyi vár állt.

A Hősök Kapuja a bejárat, közelében a Tűztorony (Vár u. 9.), bástyafalán a Veszprémi Panteon. A Dubniczay-palotában (Vár u. 29.) nyertek elhelyezést a Vár-Galéria és a Téglagyűjtemény.

A gyönyörű barokk Érseki Palotában (Vár u. 16) az Érseki Levéltár- és Könyvtár termei engedéllyel látogathatók. A magyar egyháztörténet unikális értékei találhatók a városban: a legrégibb freskók az eredetileg kétszintes, kora gótikus Gizella Kápolnában (Vár u. 18.) ahol egyházművészeti, történeti kiállítás látható és a legrégebbi püspöki templom, az első magyar királyné, a bajor Gizella által 1001-től emeltetett Szent Mihály Székesegyház (Vár u.18-20.) – bazilika minor – szentélye és altemploma XIV. századi, gótikus, a Gizella-ereklye Passau város ajándéka.

A IX.-X. században épült Szent György Kápolna (Vár u. 20.) lehetett az első templom az országban. A klasszicista Piarista Gimnázium, templom és rendház (Vár u. 12-14.) a XVIII. századból való.

A Nagypréposti Ház (Vár u. 18.) az Érseki Kormányzóság Hivatala, a Ferences Templom (Vár u. 33.) oltárképe a Szent Koronát a Magyarok Nagyasszonyának felajánló Szent Istvánt ábrázolja. Halálának 900 éves évfordulóján emléket állított első királyának a magyar nemzet. Szent István és Gizella Királyné szobra a vár völgyre néző végén, a Kilátóbástyán áll, ahonnan pompás panoráma nyílik a Séd-patak feletti karcsú Szent István Völgyhidra, – a magyar mérnökök jelentős alkotása 1938-ból- a város jelképére és a Bakony-hegység közeli csúcsaira.

A város egyik jelképe, a Tűztorony épülete. Az alapja IV. Béla idejéből származik, akkor őrtoronynak szánták, és egészen a török idők végéig védelmi célokat szolgált. Az 1801-es földrengés után újjáépítették a tornyot, mely 48 méteres magasságával lehetővé tette a tűz állandó figyelését. Ekkor kapta a jellegzetesen barokk toronysisakot és kovácsoltvas korláttal ölelt körerkélyét. Ekkor került rá a magyar címert formázó csúcsdísz is.

A biztonság érdekében az akkori polgárok állandó toronyőrt is alkalmaztak, akinek éjjel-nappal vigyáznia kellett a várost. A tűztorony átépítési tervét Tumler Henrik készítette, ennek alapján készült el a mai formája 1811. és 1817. között.

A Tűztorony körerkélyéről csodás panoráma nyílik a városra és környékére.

A copf stílusú réztorony órája minden egész órakor Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza, de negyedóránként is üt.

Az Érseki Palota a város talán legszebb épülete, mely az egykori királynéi kastély és a korábbi Acsádi palota helyén, Fellner Jakab irányításával épült. A barokk palota 1776-ban készült el, de az idő vasfoga olyannyira megkoptatta, hogy a XIX. század végén szükségessé vált mind az épület, mind a freskók restaurálása.

A XX. század sem kímélte jobban a palotát, így újabb állagmegóvó munkálatok váltak szükségessé. A legutolsó felújítás 1996-ban fejeződött be a millecentenárium évére. Az épület díszes homlokzatán a Koller család címere díszlik, emlékeztetve arra, hogy Koller Ignác püspök megrendelésére készült el a palota.

Az épület a vár keleti oldaláról, a völgyből is meghatározó élményt nyújt belső teraszával, sétálókertjével. Termeiben több értékes festmény, műtárgy található, ezek közt kiemelkedők Johann I. Cymbal által készített freskók. Itt működik az érseki és káptalani levéltár, illetve a könyvtár.

Az Érseki Palota szomszédságában található a Gizella kápolna, melyet a hagyomány alapján Boldog Gizella – Szent István, azaz első apostoli királyunk hitvese – alapított. A török időkben csaknem teljesen elpusztult – manapság az országban az egyik legrégibb belsőterű – kápolnánk látogatható része Veszprém egyik gyöngyszeme.

Nem csupán a boltívek zárókövei számítanak rendkívül ritkának és réginek, de az igen korai apostolfreskók is, melyek a XIII. század óta díszítik a falakat.

A kápolna három egységből áll, két tömzsibb, téglalap alakúból és a négyzet alakú szentélyből. A XX. század harmincas éveiben felújításra került sor, az oltáron ma is olvasható felirat “Őseink hite, a jövő reménye” ekkor született.

Szent Mihály Székesegyház:

Az e helyütt – feltehetően Géza fejedelem idejében – emelt Szent Mihály templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. A székesegyház az idők folyamán többször leégett, a XVIII. század elején az eredetileg románkori vörös-fehér köves templomot gótikus stílusban állították helyre, ekkor készült az altemplom is.

Egy későbbi átépítés során a bazilika barokk jellegét teljesen elvesztette, mivel tornyait több méterrel megemelték, és román stílusúvá alakították. A templom falába beépítették a régi köveket, s a szentély gótikus jellege megmaradt. Üvegablakok sokasága teszi még szebbé a székesegyházat, ezeken számos szentet találhatunk.

A bazilika főhajója fiókos dongaboltozatú, belső mennyezete fakazettás. A szentély mellett jutunk le az altemplomba, itt található a hadvezér-püspök Beriszló Péter címeres síremléke, és innen nyílik Padányi Bíró Márton síremlékének nagyobb fülkéje.

A Szent Mihály Székesegyház 1996-tól őrzi Boldog Gizella királyné karereklyéjét is, aki nagy szerepet játszott a templom építtetésében.

A neoromán stílusú Szent Mihály Székesegyház a Szentháromság tér meghatározó épülete.

A tér közepén áll az 1750-ben, Padányi Bíró Márton püspök megrendelésére felállított homokkőből készült Szentháromság szobor. Az akkori püspök saját családi címerének és védőszentjének, Szent Mártonnak is előkelő helyet juttatott a szobrok, domborművek között. A kompozíciót Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester készítette.

A szoborcsoport a Vár főterének névadója.

A Vár utca végén emelkedő kilátóbástyánál áll az első magyar királyi pár szobra. Innen kitekintve csodálatos kilátás nyílik a városra.

Mellvéddel övezve magasodik I. Szent István király és Gizella királyné szobra, melyet Ispánky József készített 1938-ben, a király halálának 900. évfordulójára. A szoborpár mára Veszprém szimbólumává vált.

Az 1770-es évek elején épült fel a Tejfalussy ház, mely a Gizella Királyné Múzeum gyűjteményének ad otthont. Ez olyan egyházi relikviákat tartalmaz, melyeket korábban különböző templomokban őrizték. A kiállítóhely alagsorában értékes kőtár található, mely nem csupán a város, hanem távolabbi vidékek emlékeiből ízelítőt ad.

A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az az aranyszállal átszőtt, 1480-ból származó palást, mely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt.

Az 1751-ben barokk stílusban épült emeletes ház az építtetőjéről, Dubniczay kanonokról kapta nevét. Ma is a várnegyed egyik legszebb épülete. A palotát története során többször átépítették, így mai állapota több építési periódus nyomát őrzi.

Szimmetrikus ablaktengelyes, timpanonos oromdíszén két angyal tartja a Jó Tanács Anyjának képét. Az udvar alatt hatalmas XVI. századi kõboltozatos pince húzódik. A feltárások során istálló, várfal, ágyúbástya, kazamata nyomaira bukkantak.

A Dubniczay-ház telkén átépítés nyomait őrző várfalakat tártak fel, köztük az 1500 körüli rondellához tartozó vastag, külső falat. Ezek bizonyos mértékig meghatározták a barokk palota későbbi kialakítását.

A 18. század közepén Dubniczay kanonok püspöki parancsra egytraktusos, egyemeletes házat építtetett, aszimmetrikus „U” alaprajzzal. Az „U” alakú beépítést a 19. század közepén, a völgy felőli oldalon, klasszicista épületszárnnyal zárták be, így vált a telek átmenetileg keretes beépítésűvé. A nyugati szárny eredeti formáját a 20. század elején történt bontáskor kapta vissza, kinyitva és szabaddá téve az udvart a megnyíló panoráma felé.

A palotában a restauráció során jó állapotú, aprólékosan kidolgozott díszítőfestéseket tártak fel. Ezek alapján megállapítható, hogy az első festési periódusban fehér meszelés borította a szobák falát, a későbbi díszes kifestés pedig Dubniczay kanonok valamelyik – eddig még nem azonosított – utódjának megrendelésére készült. Minden szoba festése eltérő: van köztük brokáttapéta-utánzat; márványlábazatos faltükrökkel díszített; csíkos mintázatú; a középtengelyben lévő szoba falain pedig a 18. század második felében igen divatos egzotikus madaras tájképábrázolás (pálmafák, sások, liliomok) láthatók.

A palota felújítása – több éves előkészítés után – 2005 tavaszán indult, és 2006 nyarán fejeződött be.

Piarista templom:

Az 1828. és 1836. között épült klasszicista stílusú épület tornya kétszintes, de így is ez a vár legalacsonyabb temploma.

A falon MMT feliratot olvashatunk, a három betű a következő görög szöveg rövidítése: Mária, Isten szülőanyja. A főoltáron látható kép Szent Imre tiszteletére készült, a mellékoltárok pedig piarista szenteket ábrázolnak.

Ma a piarista rend hagyományait bemutató kiállítások helye.

Ferences templom:

Egyhajós, 1730-ban épült, copf stílusú Ferences templom. A templomot és a kolostort (Vár u. 33., ma ez a Szent Ferenc Papi Otthon) a tűzvész után ismét felépítették, majd az utóbbit emelettel bővítették és összekapcsolták a templommal.

Az ebédlő faragott lambériái fölött olasz eredetű képek sorakoznak, amelyek több mint kétszáz éve díszítik a falakat. A főoltár mellett Szent Imre és Szent László aranyozott szobrai állnak. A boltozaton több vallási témájú festmény látható. A templom kriptájában helyezték örök nyugalomra Ányos Pál költőt, pálos szerzetest.

Az 1908-ban szecessziós stílusban épült veszprémi Petőfi Színházat Medgyaszay István tervezte. A 80. évfordulóján újjávarázsolt színházépület – műemléki, városképi szempontból is – Veszprém büszkeségévé vált. Az elmúlt öt esztendőben a magyar vidék legdinamikusabban fejlődő, és kimagaslóan legjobb mutatókkal rendelkező színházává vált, amely a klasszikus drámairodalom mellett kortárs hazai művek műhelyeként is funkcionál.

A zenés színházi műfajok kiterjesztése során táncszínház, a megye falvait járó kocsiszínház, nyári színházi produkciók, gyermekszínházi, játékszíni bemutatók teszik teljessé a színház repertoárját. Produkcióikat nemcsak veszprémi nézők tekintik meg, hiszen vendégjátékaik az egész Dunántúlra kiterjednek. Külföldi kapcsolataik is igen jelentősek, alapítói a RIZÓMA nemzetközi Színházi Szövetségnek.

A Teátrum évadonként átlagban több mint 450 előadást játszik. Kőszínházi évadokon kívül nagyszabású, szabadtéri színházi játékaikkal mindig a megye nyári turisztikai kínálatának legrangosabb eseményei között szerepel.

A veszprémi Petőfi Színház repertoárjának legfontosabb jellemzője a műfaji sokszínűség. A klasszikus és kortárs drámairodalom jelentős alkotásait bemutató – nagyszínházi és játékszíni – prózai előadások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a zenés-táncos bemutatók. Társulata évről-évre nagy sikerrel vállalkozik a komoly kihívást jelentő musicalek, operettek előadására. A zenés, táncos darabokból, vidám jelenetekből szerkesztett gálaműsoraik sikeresek és népszerűek.

A Petőfi Színház exkluzív környezetben, színvonalas szórakoztató műsor keretében, első osztályú vendéglátói háttérrel, kiépített sajtókapcsolatokkal, gyakorlott szervező teammel – külső közvetítő cégek bevonása nélkül – képes a megrendelő komplex igényeinek megfelelni.

Veszprém egyik híres jelképe, a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt. A kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságban emelt Szent István Völgyhíd a Szent László templomhoz vezet. Az 1938-ban épült viadukt két íve kapcsolja össze a Jeruzsálem-hegyet a Temetőheggyel.

A hídról mind a városra, mind a környékre gyönyörű kilátás tárul elénk: kelet felé tekintve a Várat, nyugatra a Betekints-völgyet, északra pedig a Bakony-hegység vonulatait csodálhatjuk meg.

Állatkert:

Évente sok százezren látogatnak el Fejes-völgybe megismerkedni öt világrész állatvilágával. A gyűjteményben megtalálhatók szinte minden állatkertben fellelhető fajok (oroszlánok, medvék, majmok) de olyan zoológiai ritkaságokkal is találkozhatnak az érdeklődők, melyek hazánkban csak itt láthatóak (kardszarvú antilopok, dzseladák, szumátrai tigris, karakara, vagy a Dávid-szarvas).

A 10 hektárt is meghaladó terület ma mintegy 120 állatfaj 450 példányának otthona. Ötven emlős-, harmincöt madár- és huszonöt hüllő fajjal találkozhatnak Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban.

Az állatállomány sokat változott az évek során, mára inkább a több faj kevesebb egyed elv érvényesül. Ehhez párosul az állatok igényeinek megfelelő méretű és kialakítású kifutók építése, melyek természetszerűséget közvetítenek mind az állatok, mind a látogatók felé.

Az állatkert munkatársai rendszeresen tartottak és tartanak ismeretterjesztő előadásokat.

A település megközelíthető közúton: Veszprém mellett halad el a Budapestet az osztrák határral összekötő, Szentgotthárd felé vezető 8. számú főút; vasúton: a Budapest-Székesfehérvár-Szombathely vonalon, de érkeznek ide vonatok Győr és Lepsény felől is.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:www.veszprem.hu