Abaliget

Abaliget

Abaligetet kelta eredetű településnek tartják, de a barlangban talált bemosott tárgyak, állatcsontok és a velük azonos jellegű, külszínen talált használati eszközök együtt bizonyítják, hogy már a történelem előtti időkben lakott ember, ha nem is a barlangban, de az Abaligeti-barlang közvetlen környékén.

A falut az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja – Aba – bolgár-török eredetű “atya” jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Utótagja – liget – a “kisebb erdő” jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először “Abaligethe” neve.

Csónakázó-, és horgásztavak teszik hangulatossá a cseppkőbarlangjáról híres üdülőhelyet. A 190 állatfaj élőhelyét jelentő barlangban kiépített sétaút vezet a földalatti patak mentén: a fél kilométeres szakaszt bejárva érdekes sziklaalakzatok és cseppkőképződmények tárulnak a látogató elé. A mikroklíma miatt a légúti megbetegedésben szenvedők gyakran keresik a klimatikus gyógyhelyként is számon tartott barlangot.

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója, Abaliget kiemelkedő látványossága a fél millió évvel ezelőtt kagylós mészkőben keletkezett cseppkőbarlang, mely a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja. Főága 466 m hosszú, oldalágaival együtt mintegy 1 km. A 311 m magas Bodó-hegy lábánál 219 m magasságban nyílik. A főfolyosó átlagosan 3 m magas és 2 m széles. Az Abaligeti-gyógybarlang a víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták.

A folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a gyalogosan, kényelmesen megtekinthető 466 méteres főág és a három, nehezen járható mellékág. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.

A barlang állatvilága igen gazdag. Egysejtűek, kerekes-, fonalas-, gyűrűsférgek, puhatestűek, rákok, százlábúak, ősrovarok, pókok, halak, kétéltűek és denevérek élnek benne. Itt találtak meg először egy vakrák fajtát, melynek legközelebbi rokonai Franciaország, Spanyolország és a Balkán félsziget barlangjaiban ismeretesek. A barlangot az 1950-es években a Mecsek Tourist vette át kezelésbe, villamosította, járhatóvá tette, betonjárdát és védőkorlátot épített. A barlang vize táplálja Abaliget két mesterséges tavát, melyeket a látogatók csónakázásra, horgászásra, fürdőzésre használnak.

A barlang feletti területre a mecseki élővilág felfedezésére tanösvény csábít. A barlang bejáratához közel található a barlang denevérpopulációját bemutató múzeum.

Az abaligeti Denevérmúzeum 2004-ben nyílt meg és egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. Az eltérő élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket.

Megismerjük a denevérkutatás történetét, eszközeit és ez alapján denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyeit és vándorlási útvonalát is. A barlang magyar és német nyelvű szakvezetésen tekinthető meg.

Az Abaligeti barlangból kifolyó patak vizének elgátolásával két mesterséges tavat alakítottak ki 1959-ben. A kisebb, közvetlenül a barlang bejáratánál lévő tóban csónakázni, vízi biciklizni lehet. A gépkocsi parkolóhoz vezető út túloldalán lévő nagyobb tó a horgászok kedvelt helye.

További információk:

www.abaliget.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »