Akasztó

Akasztó

A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, ezért megakadtak. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekben.
A jelenlegi település ugyan az Árpád-korban keletkezett, de az Akasztóhoz tartozó Döbrögec-pusztán római kori tárgyi emlékeket is találtak, így például az i. sz. 91-ből származó Victoria-szobrot. Századokon át királyi birtok volt, a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. A szatmári békekötés után, 1719 körül népesült be újra, jórészt felvidéki szlovák telepesekkel, akik már a 18. század végére teljesen elmagyarosodtak. 1737-ben a Bosnyák család, 1770-ben a Batthyány család volt a falu földesura. A 19. században a Blaskovich, Bencze és báró Kaas családok voltak a fő birtokosok. A két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Akasztón jelentősebb szőlőbirtoka és malomipari vállalata.
A végtelenül szorgalmas lakosság a Homokhátság nehéz körülményei ellenére is megtalálta boldogulását.
A megszelídített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki, melynek köszönhetően a környező településekkel együtt az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött.
A település nevezetességei:Római katolikus templom (épült: 1744, átépítve: 18. század közepén)
– A templom előtti téren álló két világháború áldozatainak hősi emlékműve [1]
– Döbrögec pusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)
– Stadler Stadion
– Akasztói Horgászpark és Halas csárda, fürdési lehetőséggel is. Évek alatt nőtte ki magát az ÖKO-2000 Kft a település egyik legjelentősebb vállalkozásává. A több száz hektáros romantikus szépségű halastórendszer egy része turisztikai célokat szolgál. Az itt tenyésztett “sziki” pontyok egy része pedig a helyi halászcsárdában várja az idelátogató ínyenceket.

A terület egyedi talajadottságai, a termelő tavak közvetlen közelében elhelyezkedő tápláló víz, amely kiváló minőségű, az éghajlata, ezen belül a magas napfényes órák száma együttesen, különleges ízvilágú minőségi hal előállítását teszi lehetővé, amely napjainkra e vidék jellegzetességévé nőtte ki magát.
1992 tavaszára megépítésre került az 50,3 ha-os Halgazdaság, amely 4 tóból és 9 db ezer m2-es telelőből állt. 1997-ben újabb területek kerültek megvásárlására, és elkezdődött a gazdaság bővítése. Jelenleg a vállalkozás 83,8 hektáron üzemeltet 6 tavat és 10 teleltetőt.
Évek alatt nőtte ki magát a település egyik legjelentősebb vállalkozásává. A több száz hektáros romantikus szépségű halastórendszer egy része turisztikai célokat szolgál, míg az itt tenyésztett “sziki” pontyok egy része a helyi halászcsárdában várja az idelátogatókat.

Horgászat

A Horgászparkba látogató pecások a komplexum területén lévő 5 horgásztóban próbálhatják ki hozzáértésüket. A horgásztavak mellett, lehetőség van a 45 hektáros termelőtóban való horgászásra is. A Termelő tavon csak az horgásszon, aki a halat el szeretné vinni, ugyanis az itt fogott halak nem engedhetők vissza, el kell vinni őket.

Rendezvények:
A lovassportok szerelmeseinek nyújt nem mindennapi kikapcsolódást a Musztáng lovas club arab ménese. A minden év májusában megrendezett országos western lovaglóversenyre számos neves versenyző érkezik hozzánk az ország különböző részeiből.
A megyében is nagy érdeklődést kiváltó rendezvény látványos tűzijátékkal zárul.
Minden év júliusában tartják a Sziki Napokat. Szeptember második hétvégéjén a település helyi ünnepe a Mária napi búcsú és a hozzá kapcsolódó Falunapok.

További információk: www.akaszto.hu  www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »