A Guiness-rekordok könyvébe is bekerült a híres bajai halászlé, melyet 2000 bográcsban főznek a mediterrán hangulatú belvárosban, minden évben, július második szombatján. A Duna és mellékága, a Sugovica ölelésében fekvő, soknemzetiségű kikötőváros – németek, horvátok és szerbek élnek itt évszázadok óta a magyarokkal egyetértésben -egységes, klasszicista városképe az 1840. évi nagy tűzvész után alakult ki és ma is nosztalgikus kisvárosi hangulattal ajándékozza meg a kanyargós utcáin barangolókat.
A vásárairól híres kereskedőváros egykori gazdagságát díszes épületei hirdetik: a főtéri városháza (Szentháromság tér 1.) neoreneszánsz épülete – eredetileg a Grassalkovich-család főúri palotája -, a ferences templom (Bartók Béla u. 1.) rokokó oltára és stallumai, a Szent Péter és Szent Pál templom (Tóth Kálmán tér) oltárképe és a szerb templom (Miklós u.) ikonosztáza és a könyvtárrá alakított zsinagóga (Munkácsy u. 9.) érdemelnek figyelmet.
A 300 éves város múltját és a halászat történetét bemutató kiállítás a Korinthoszi-csatorna építőjéről, a város szülöttéről, Türr Istvánról elnevezett múzeumban (Deák Ferenc u. 1.) lelt otthonra. A Sugovica szigete turista-paradicsom, szállodával, vendéglővel, kempinggel, uszodával, teniszpályával és a Duna-Majna-Rajna viziút fontos kikötőjével.
A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja egyedülálló főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe ez a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovica folyóra és a szemközti szigetre.
A török hódoltság után Észak-Bácskába vándorolt katolikus horvát népességnek, a bunyevácoknak század eleji lakáskultúráját, tárgyi emlékeit mutatja be a tájház.
Tür István Múzeum: A múzeum Észak-Bácska, a volt Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma. Elsősorban ennek a területnek a muzeális értékeit gyűjti, kutatja s mutatja be a látogatóknak. A több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteménybe igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. Ez a gyűjtemény őrzi Európában ideig egyetlen, telje egészében feltárt, szarmata temetői leletet. Észak Bácskában a magyarok mellett több nemzetiség is él, így a néprajzi gyűjtemény igen gazdag és sokrétű
Bunyevác Tájház: A múlt század második felétől a Bunyevácok az Alföldön kialakult három osztatú háztípusnak megfelelően építkeztek, agy ezen épület is ehhez tartozik. A ház két ablakos, utcára néző helyisége az első szoba, melyben a többihez hasonlóan szépen berendezett tárgyak között találjuk a jellegzetes Bácskában elterjedt szőttest a falon, melyet a ház falához hasonlóan sablonnal mintásra festettek.
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült.
A gyönyörű bajai belváros képének meghatározója a Sugovica folyó, a Duna mellékága, amelyet az itt élők Sugovica néven emlegetnek.
Petőfi sziget: A legismertebb magyar költőről elnevezett, üdülőparadicsommá vált szigetet a Sugovica folyón átívelő híd köti össze közvetlenül a belvárossal. Panziók, vendéglők, sportuszoda, teniszpálya és ifjúsági tábor várja a turistákat szép környezetben.
Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 160 km. Haladjon az 51-es számú főúton.
További információk: www.baja.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform
