Baranya megye

Baranya megye

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.
Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.
Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.
De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.
A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.
A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.
A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.

2009. április 25-i hatállyal alakult meg a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Ezzel oltalom alá került hazánk utolsó, még nem védett karszt-területe is. Az újonnan kihirdetett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Pécs-Abaliget-Bükkösd- Cserkút által határolt területen helyezkedik el 10315 ha kiterjedésben. Magába foglal több korábban létrehozott természetvédelmi területet, így a Jakab-hegy TT, Melegmányi-völgy TT, Pintér-kert TT, Abaligeti- barlang felszíne TT területét, valamint a Kőszegi-forrás erdőrezervátumot. Helyi jelentőségű védett természeti területek közül a legjelentősebb a Pécsi Parkerdő, amely része lett az új tájvédelmi körzetnek.

Geológiai értékei közül kiemelkedik a TK délnyugati részén elhelyezkedő Jakab-hegy és környéke. A meredek déli lejtők látványos morfológiai elemei a kipreparálódott konglomerátum tornyok, a Babás szerkövek, illetve a Zsongorkő természetes kilátópont. Az észak felé lejtő területen található a Nyugat-Mecseki karszt, amelyet zömében jól karsztosodó középső-triász mészkőből épül fel. A felszíni karsztjelenségekben (töbrök, víznyelők, források) terület látványossága a Melegmányi és a Nagy-mély-völgyben található mésztufa lépcsősor is. A Melegmány a Mecsek egyik gyöngyszeme töbrök, víznyelők, mésztufagátas vízesések, zúgók, tavasszal a medvehagyma tenger. A területen található több mint száz barlang közül 5 fokozottan védett. A leghosszabb és egyben legismertebb a turisták számára is kiépített, mintegy 1,5 km hosszú Abaligeti-barlang.

A terület flórája szubmediterrán jellegű erre utalnak olyan, elterjedt védett növényfajok mint például a piritógyökér vagy a szúrós csodabogyó is. A meredek, száraz, déli oldalakon virágos kőrises-molyhos tölgyes bokorerdők, a tetőkön zömében illír gyertyános tölgyesek, míg az északi oldalakon és a hűvös völgyekben bükkösök a jellegzetes erdőtípusuk. A déli oldalakon kisebb sziklagyepfoltok, az északi hegylábnál nedves kaszálók fokozzák az élőhelyek változatosságát. Növénytani értékek közül- a teljesség igénye nélkül- kiemelhetünk több hazai orchideafajt (majomkosbor, szarvasbangó, méhbangó, bíboros sallangvirág), a pécsi zergevirágot vagy a havasi tisztesfüvet is.

Az állatvilág is számos, védett fajjal rendelkezik. Az ízeltlábúak közül meg kell említeni a gyepterületekre jellemző magyar tarszát és a karsztvidék völgyeiben előforduló mecseki tegzest és sárgafoltos hegyi szitakötőt. A madárvilágra alapvetően a lomberdei fajok a jellemzőek, pl. a hegyi billegető és a kis légykapó. A hegyi kaszálókon erős populációja van a fokozottan védett harisnak is. Az emlősfajok közül kiemelkedően sok denevérfajjal találkozhatunk, mint például a csonkafülű denevér, kis- és nagy patkósorrú denevér. A denevérek életét Abaligeten egy tematikus kiállítás is bemutatja. (Denevérmúzeum)

A védetté nyilvánítás célja a területen megtalálható védett és ritka fajok és társulások megőrzésén túl az is, hogy a Tájvédelmi Körzetben folyó gazdálkodás természetkímélő irányba mozduljon el. A bemutatásnál nemcsak a természeti, de a kultúrtörténeti értékek is nagy hangsúlyt kapnak, mint például a jakab-hegyi Pálos kolostor romjainak helyreállítása. Ugyanakkor hatékonyabban ajánlható egy falusi szálláshely, ha tájvédelmi körzet határán fekszik, vagy ha színes nemzeti parki programok kapcsolódnak hozzá. Ezért nagy jelentőségű, hogy a Mecsek újabb, tízezer hektáros része került védelem alá, legalább 11 önkormányzatnak kínálva így az idegenforgalom fellendülésének lehetőségét.

A területen számos Árpád kori templom is meglátogatható pl. Cserkút, Kővágószőllős.

Amennyiben több idő van kirándulásra, látogassa meg a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet is.

A Duna jobb partján ártéri erdők, gemenci kisvasút, Nyéki-Holt-Dunaág, Mohács. A Dráva bal partján Barcsi Borókás, Dráva-szentesi üde rétek, Babócsa, Holtágak, ártéri erdők, morotvatavak. A két folyó egyre közelebb kerül egymáshoz, de még mielőtt Magyarországot elhagyva egymásba futnának. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban gyönyörű részeket járhatnak be az utazók.

A Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységei

Gemenc
A Duna-menti síkságon, a Sárközben található Gemenc morfológiáját és genetikáját tekintve az Alföld szerves része. A területet átszövik a “fokok”, melyek részben természetes, részben mesterséges keskeny csatornák. Ezeken keresztül biztosították hajdan a belső területek elárasztását, mely területeket a fokok híján a víz óriási rombolással öntene el. A folyó ártéri szukcessziójának főbb stádiumait a bokorfüzesek, fűz-nyár ligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők jelzik. Különlegességük a Csepel-szigettől az Al-dunáig élő, endemikus fekete galagonya. Megtalálható itt a nyári tőzike, a ligeti szőlő, a dunai csillagvirág, és a borostás sás. Állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és kerecsen sólyom. Gyakoriak a nagyvadak: gímszarvas, dámvad, vaddisznó, ezért a Gemenc hazánk mindmáig egyik legjelentősebb vadászterülete. A festői szépségű, háborítatlan táj az idegenforgalom számára is nyitott.

Béda-Karapancsa
A Béda-Karapancsa a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értéket képviselő élőhelyeit foglalja magába. Itt van hazánk rétisasok és a fekete gólyák által “legsűrűbben lakott” területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek. Ligeterdeiben kockás liliom, jerikói lonc és fürtös gyűrűvirág is előfordul. A mocsárrétek, legelők növényei a réti iszalag és mocsári aggófű. A Mohácsi-szigeten található Riha-tó különleges értéke a kis kócsagok és a bakcsók fészkelő telepe.

Dráva
A Dráva és mellékfolyóinak árterét, valamint a holtágakat galériaerdők kísérik. A folyó halállománya rendkívül gazdag, közöttük ritka fajokkal. A Dráva homok- és kavicspadjainak kiemelkedő jelentősége van, hiszen a part mentén élő madarak kedvelt tartózkodási és költési helyei. A lefűzött morotvák nádasaiban népes szürkegém, bakcsó, kis kócsag telepek húzódnak meg. A dús lombú erdőkben fekete gólyák, rétisasok fészkelnek. A Dráva-mente hazánkban egyedülálló növényfajoknak és társulásoknak ad otthont; itt él a hármaslevelű szellőrózsa, a hármaslevelű fogasír, a pofók árvacsalán és még számos egyedülálló faj.

Bemutatóhelyek

Történelmi Emlékhely (Mohács-Sátorhely)
Emlékhely hol emlékezni lehet és kell tizenhatezer magyar katonára, II. Lajos királyra, 1526-ra, amikor a Szulejmán török szultán által vezetett török had teljesen megsemmisítette a magyar sereget. A magyar tömegsírokat magába foglaló emlékhelynél olvasható információs táblák ismertetik ezt a történelmi fordulópontot, a szépen gondozott sírkertekben számos alkotó művészi kopjafái láthatók.

Trófea Múzeum (Bárányfok)
A Duna menti ártér kialakulását és élővilágát, ezt a gyönyörű, vadakkal és halakkal teli világot mutatja be a Trófea Múzeum, amely a gemenci kisvasút bárányfoki állomástól gyalogosan közelíthető meg.

Abaligeti-gyógybarlang
A Mecsek-hegyhát vidéken Pécstől 15 km-re található a Dél-Dunántúl egyetlen látogatható barlangja. Érdekességét a víz eróziós tevékenysége következtében kialakult sziklaformák és a kanyargós járatrendszer adja. A főágat végig tiszta vizű patak kíséri. A barlang mellett kialakításra kerülő bemutatóhely a denevér életmódját, fajait tárja a látogatók elé 2004-től.

Tanösvények a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén

Gemenc
Bárányfoki tanösvény, Malomtelelő-tó tanösvény, Nyéki Holt-Duna tanösvény, Fotóturisztikai tanösvény, szeremlei-Holt-Duna tanösvény

Béda-Karapancsa
Újmohácsi tanösvény, Nagypartosi tanösvény

Dráva
Őrtilosi tanösvény, Mérus-erdő tanösvény, Erzsébet-sziget tanösvény, Drávaszentesi Üde Rétek tanösvény, Barcsi Borókás tanösvény, Csomoros-sziget tanösvény, Kormorános-erdő tanösvény, Boros-Dráva tanösvény

Mecsek
Vár-völgyi Geológiai tanösvény, Óbányai Pro Silva tanösvény, Abaligeti Denevér tanösvény, Orfűi Vízfő tanösvény, Kismély-völgyi tanösvény, Kis-réti tanösvény, Tüskés-réti tanösvény, Mókus tanösvény, Rotary Tanösvény, Tubes-Misina-Flóra-pihenő tanösvény, Jakabhegyi tanösvény, Sikondai tanösvény

Zselic
Sas-réti tanösvény, Ezüsthárs tanösvény, Nagymátéi tanösvény

Tolna
Paksi Ürge-mező tanösvény, Sötét-völgyi tanösvény

Villányi-hegység
Templom-hegyi tanösvény, Szársomlyó tanösvény, Csodabogyó tanösvény

A magyar borászat újjászületésében a Dél-Dunántúl, de kiváltképpen Villány úttörő szerepet játszott. Sikere látványos, elmondhatjuk, hogy legfejlettebb borvidékünk a Villányi. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A borvidék két részre tagolódik, keleti felén, Villány környékén a vörösborok, míg nyugati részén, Siklós térségében a fehérborok dominálnak. A szubmediterrán hatás ezen a borvidéken a legjellemzőbb. A korai tavasz, a hosszú nyár, a talaj adottságai e hon legszebb vörös borait adják.

Az itteniek – Kékoportó, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir – nehéz, testes, intenzív illatú, magasabb alkoholtartalmú borok. A fehérborok közül kiemelkedő az olaszrizling, a hárslevelű, a tramini, a chardonnay. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.

A borvidék települései
Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Kistótfalu, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Palkonya, Siklós, Túrony, Villány, Villánykövesd

A villányi borvidék adottságaira alapozva, német, osztrák és francia előképek alapján, nyolc település, szőlő- és bortermelő magánszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek összefogásával 1994 őszén megalakított Villány-Siklósi Borút, Magyarország első borútja. Az eltelt évek alatt fokozatosan növekvő érdeklődés hatására a borút mára már 14 településen kanyarog keresztül.

A BORÚT üzenete: minőségi termékkel (a helyi bor) minőségi szolgáltatások révén kapcsolatba kerülni a hagyományokkal, a vidéki léttel, egyedi élményeket nyerni, emberi kapcsolatokat építeni, és aktívan kikapcsolódni. A Villányi hegység mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, fesztiválok, folklórrendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket. Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást. A helyi ételkülönlegességek és zamatos borok mellett a vendégeket szívesen várják falusi vendéglátóhelyek, panziók és hotelek.

A borút turisztikai kínálatának színvonalát minősített, védjeggyel ellátott szolgáltatások biztosítják, amelyek ozzáférhetőségét, elérhetőségét az utak mentén felállított információs rendszer táblái garantálják. A vendégek eligazodását az irányító táblákkal megegyező logikai és grafikai rendszerben elkészült Villány-Siklósi Borút Szolgáltatói Katalógus és az információs irodák segítik.

Induljon felfedezésre, barangoljon a vidéken! Ízlelje meg csodálatos vidékünk jellegzetes borait, étkeit és élvezze a pincegazdák és a helyi lakosság vendégszeretetét! S ha megfáradt, térjen be egy pohár lágy Kékoportóra, tüzes Olaszrizlingre vagy fűszeres illatú Traminire, falatozzon finom sajtokat, füstölt sonkát, stifoldert. Érezze jól magát vidékünkön!

Ezen a területen különösen sokféle gyümölcs terem: ilyenek a körtefajták, az almafajták (pl. metszett, porcogó és tökalma), a szilva. Nagy részén még ma is találhatók szőlőskertek.
A zöldségtermesztés pedig sokféle friss gyümölcsről gondoskodott.
Az itt található folyók, s azok árterületei gazdag halzsákmányt biztosítottak a lakosság számára. Harcsa, csuka, ponty, keszeg, csík és a rákfélék is bőven kerültek az asztalra.
Emellett az erdők területén mód nyílt a különböző növényfélék gyűjtésére is.
Jelentős alapanyag a dara, amely készülhetett búzából, árpából és zabból is. A hajdina is a fő terményekhez tartozott főleg az ínséges időkben. Régen hurka töltésére is használták.
Zsírt és olajat is használtak az ételkészítéshez. A régi olajütők kendermagból, napraforgóból, tökmagból és repcéből nyerték az olajat. Legfinomabb volt a tökmagolaj, amelyet elsősorban a böjti időszakokban alkalmaztak.
Az itt lakók mindig egyszerűen étkeztek. A táplálkozásban azokat az alapanyagokat használták fel, melyeket a táj adott.
Otthon a legidősebb asszony feladata volt az étrend összeállítása és az ételek elkészítésének módja is.
A vazfazekakban elsősorban levest főztek. Régi sütő-főző edény a „szarvasláb”, amely szarvval ellátott peremes, kerek vaslemez négy lábbak. Ugyancsak ritkaság száma ment a „tűzfévaj” használata. Ez kétágú lábakkal rendelkező lyuggatott állvány volt.
Sokféle tejterméket fogyasztottak leves formájában is. Szerették a főtt tésztákat, valamint a tejfölös – paprikás kenyeret. Régi lakomák étele volt a tört lencse.
dödölle, gánica ezen a vidéken is elterjedt. Hajdinát csak az ormánsági területen használtak. A töltött káposzta elődjének tekinthető a gombócos káposzta, mikor a káposzta közé csak húsgombócokat helyeztek. A mákos guba itteni neve gubó, bobályka, bubóta, régen kelt tésztából sodrással készítették.
Kenyérsütéskor készült a komlós búzakenyér, a szegényebbeknél a kukoricás kenyér. A kedveltebb volt a kenyér mellett a lángos. Készítettek a kenyértésztából pompost is. A pompost egyben sütötték ki vastagra lapítva. Tejjel vagy tejföllel meglocsolva melegen ették. Az új kenyér sütésénél ezt a süteményt az első jelentkező koldusnak adták.
kútban kőtt, kútban kelt onnan kapta a nevét, hogy ruhába téve a kútban keltették meg.

Az Ormánság legjellegzetesebb ételei a főtt perec /ünnepi sütemény/, és a fehér hurka, csurka. Ez utóbbit kukoricakásával töltötték, a fehér, azaz a vastagbélbe. A hal régebbi tartósitási módjai a szárítás, a füstölés és a hordóban való sózás.

A töltött káposzta itteni elnevezése szármány, szármányt.

A németek táplálkozása takarékos, általában azt fogyasztották, amit megtermeltek. Ünnepi étel a borleves, mely többféleképpen is ízesíthető. Készítettek tojáspörköltet és babos metéltet /kifőtt tészta összetört babbal/ is. További jellegzetes ételük a gömböc, vagy szajmóka.

Receptek:

Toros káposzta

Hozzávalók: 75 dkg savanyú káposzta, 2 dl kukoricadara, vagy árpagyöngy, 30 dkg darált sertéshús, 1 nagy fej vöröshagyma, , só, fűszerpaprika, 10 dkg szalonna, 5 dkg zsír, 1 gerezd fokhagyma, 1 tojás.
Elkészítése: Külön megfőzzük a kukoricadarát állandó keverés mellett, vagy az árpagyöngyöt. A sertéshúst kockára vágjuk. Vöröshagymán átpirítjuk a húst a fűszerpaprikával együtt. Hozzákeverjük a savanyú káposztát és a megfőzött árpagyöngyöt. Tejföllel tehetjük még finomabbá.

Dödölle, hajdinás dödölle, gánica

Hozzávalók: 10-12 szem burgonya, 25 dkg hajdina, kevés só, 2 fej vöröshagyma, 2 evőkanál zsír.
Elkészítése: A megtisztított burgonyát kockára vágva megfőzzük, majd áttörjük. Beleöntjük a szintén megfőzött hajdinát, jól összedagasztjuk. Közben óvatosan melegítjük, hogy le ne ragadjon. Szépen megpirítjuk. Tetejére zsiradékban megpirított hagymaszeleteket helyezünk.

Kútban kőtt

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg kristálycukor, 10 dkg vaj, 2 dkg élesztő, 1 dl tej, 2 dl tejföl, 23 tojássárgája, csipet só.
Elkészítése: az élesztőt kevés liszttel és cukorral tejben felfuttatjuk. A vajat elmorzsoljuk a liszttel, hozzáadjuk a kovászt, a tejfölt, a tojássárgáját, a kevés sót és lágy tésztává alakítjuk. A tésztát meglisztezett ruhába tesszük, majd az egészet hideg vízbe, kútba tesszük pl. egy vödörbe süllyesztve. Addig kelesztjük, míg fel nem jön. Deszkára kiborítjuk, rudakra vágjuk, kristálycukorban megforgatjuk és kizsírozott pléhen a kifliket közepes tűzön megsütjük.

Mákos gugó, bobályka, bubóta

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 2 evőkanál méz, 3 dkg cukor, 5 dkg zsír, 2 egész tojás, só, 8 dkg darált mák.
Elkészítése: Az ismert módon kelt tésztát készítünk. Kelesztés után kis hengereket formázunk belőle, tepsibe rakjuk és megsütjük. Ha kihűlt, karikára vágjuk, olvasztott mézzel és darált mákkal ízesítjük.

További információk:  www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »