A város az Alföld délkeleti részén, Békés megyében, a Maros egyik mellékága, a Száraz-ér két partján, a román határ mentén helyezkedik el. Kora-Árpádkori település, történetének kezdetei a honfoglalás előttre nyúlnak vissza. A kőkortól kezdve lakott hely volt: Ennek bizonyítékául szolgálnak a település határában feltárt neolit lakótelepek, illetve a nagy kiterjedésű bronzkori temető. A település első írásos említése 1340-böl származik.
A XV. század közepén a mai város területén öt település volt, jó részük Hunyadi János tulajdonában állott.Battonyán a XV. században kizárólag magyarok laktak.1529-ben és 1555-ben török martalócok törtek be a területre, s a település 120 esztendőre az oszmán félhold uralma alá került.Az 1640-es esztendőkben Ali török alaj bég szerbeket telepített ide. 1689-ben III. Csarnojevics Arzén – ipeki pátriárka – által vezetett és sikertelenül végződött török elleni fegyveres felkelés után a településen újabb szerb menekültek telepedtek le. A lakosság számának ismételt növekedése 1780-tól kezdődött, amikor románok vándoroltak be, illetve Pest megyéből magyarok költöztek ide. 1850 tájékán kis számban szlovákok is letelepedtek. Battonya felvirágzásában valószínűleg közrejátszott az a körülmény is, hogy a település a Pest Arad között húzódó fontos kereskedelmi útvonalon feküdt, s az itt előállított termékek kedvező értékesítési lehetősége a lakosság gazdagodását segítette elő.1839-ben Battonya mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott, s ez újabb lendületet adott a további fejlődéshez.
Az I. világháborút követő trianoni döntés Battonyára nézve súlyos csapást jelentett, hiszen a térség gazdasági és közigazgatási központjából egy elsorvasztásra kárhoztatott határszéli település lett.Battonya a II. világháborút követően, de különösképpen 1950 után, amikor a megszűnő Csanád vármegyéből közigazgatásilag Békés megyéhez került, a leépítésre szánt települések sorsára jutott.
Az 1989-es rendszerváltást követő időszak első éveiben a településen még nem indult meg a további fejlődés.A város jelentős erőfeszítéseket tett az elzártság és elhagyatottság leküzdése érdekében, s azért hogy helyreállítsa korábban létező kapcsolatait. Így került sor a Battonya és Tornya (Turnu) közötti közúti határátkelőhely megnyitására
A templom a város legrégebbi műemlék temploma. A templom legszebb része az ikonokkal gazdagon díszített, mívesen faragott ikonosztázion. Az ikonfal elkészítésének ideje az 1820-as évekre tehető.
Az első egytornyú templomot a mai állapotának megfelelően Szőts Imre budapesti és Pozsonyi László szegedi építészmérnökök tervei alapján 1934-1938 között, Klivényi Lajos prépost-plébános szervezésével, a battonyai hívek anyag hozzájárulásával építették át. Ma a templom kéttornyú, oldalhajós, hossza 56 m, szélessége 13,5 m, belmagassága 16,5 m, a tornyok magassága 52 m. a liturgikus belső teret és a szembemiséző oltárt Dominek György pap, iparművész tervezte és építette.
A környék legnagyobb és legimpozánsabb, neobarokk stílusban átépített temploma, szép és egységes arányaival, a román stílus elvegyülésével egyszerűséget és békességet áraszt.
A templom belső tere harmonikus és szépen díszített. A hármas-szárnyú oltáron, a templom védőszentje, a Szentháromság Egyisten – Molnár C. Pál festőművész alkotása – található. Középen az Atya, a Fiú, és galamb képében a Szentlélek, balról Gábor főangyal, az Isten küldötte, aki a jobb felöli Máriának megviszi a hírt, hogy fia születik, látható. Barta Ferenc iparművész belső mozaikablakai szép megvilágítást adnak a templomnak. Az ólomüveg ablakok kompozíciói Szent Gellért püspököt, Szent Imre herceget, Szent László királyt, az oldalhajóban jobbról Szűz Mária mennybemenetelét, balról Kapisztráni Szent János mellett a törökverő Hunyadi Jánost, Szent Istvánt, Szent Erzsébetet és Szent Margitot ábrázolják. Nemes majolikából készült kereszt úti stáció képek Dr. Nagy Zoltánné, született Kovács Mária tervei és munkái. A kereszthajóban lévő Szűz Mária és Jézus Szíve szobrok ugyancsak Kovács Mária alkotásai.
A templomnak egy igen szép hangú – Reiger cég által, 1824 síppal megépített – három manuálos, 32 regiszteres orgonája van. A templom belső felületét 1985-ben festették újjá, mely megkezdett felújítást 1994-ben folytatták, amikor Molnár C. Pál tervei alapján Marosváry György elkészítette a mennyezeti freskókat.
A battonyai termálvíz hivatalosan még nem lett gyógyvízzé nyilvánítva, de a tapasztalatok szerint hatékonyan alkalmazható fürdőkúraként különféle mozgásszervi megbetegedések esetében. A fürdőben jelenleg egy gyógyvizes medence, egy tanmedence és három feszített víztükrű úszómedence várja a vendégeket. Ezek mellet a fürdő területén belül strandröplabda, a tanmedencében vízi röplabda, focipálya, láb-tenisz, a fürdő területén kívül pedig a városi sporttelep várja azokat, akik az aktívpihenés kedvelői.
A fürdőben való elhelyezésből adódik az, hogy egész héten, illetve egész nap, reggeltől estig fürödhetnek a négy medencével rendelkező strandon.
Három medence vízvisszaforgatásos és feszített víztükrű és van egy termálvizes medence.
Sport lehetőségek a fürdőn belül:
Homok röplabda, tollas labda (gyepes), lábtenisz pálya (beton), foci pálya (gyep) és a tanmedencében víziröplabda. Rossz idő esetén a zsibongóban asztali tenisz és Tv-zés.
Egyébként a fürdőtől 50 m-re van a városi nagy sportpálya, ahol minden (nagy pályás foci, aszfalt kis pályás foci, kézilabda és kosárlabda) labdajáték játszható. Vízi vetélkedőnek és tábortűznek helyet biztosítanak.
20 hektáros löszpusztarét társulás. 220 növényfaj és 210-nél több állatfaj fordul elő ezen a boreális élőhelyen. Fokozottan védett természeti terület! Legfőbb botanikai értékei: a kunkorgó árvalányhaj, a vetővirág, macskahere, szennyes ínfű, parlagi rózsa. Zoológiai értékei: magyar tarsza, lomhaszöcskefaj, délvidéki poszméh, dongószender lepkeraj. Fürj fészkel a területen és itt él Battonya egyik legnagyobb földikutya-populációja.
Terület elhelyezkedése: Battonya és Mezőkovácsháza között félúton, a Száraz-ér és a Cigányka-ér torkolatával szemben fekszik.
További információk: www.battonya.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform
