Bugac

Bugac

TOURINFORM – Kecskemét
6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Telefon: +36 (76) 481065,

fax: +36 (76) 481065
http://www.visitkecskemet.com

— kecskemet@tourinform.hu

A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb kiterjedésű, legváltozatosabb, hazánkban és külföldön is legismertebb területe. A középkori bugacmonostori templomra a XIX. század végi ásatásokon előkerült és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott ruházati fémdíszek emlékeztetnek csupán.
A 2 km hosszú Bugaci tanösvény a kisvasút Hittanya megállójától a Pásztormúzeumig vezeti a látogatót. Az információs táblák segítségével tájékozódhatunk a puszta élővilágáról, a rideg állattartás hagyományairól. Az Alsó-puszta és a Bugaci nagyerdő a piros keresztjelzésű és a piros sávjelzésű turistautakon látogatható.

A puszta jelentősebb rendezvényei a Pünkösdi Napok, valamint a Bugaci Napok szeptember elején. Ez utóbbinak kiemelkedő része az Abonyi Imre fogathajtó világbajnok emlékére rendezett Fogathajtó Országos Minősítő Verseny.

Bugac a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. kiskunsági homokhátságon helyezkedik el.
Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét. A kun kódex szerint a “Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a “Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.
Egy 1451. december 16-án Halason kelt okmány már Bugac helyét és fekvését is pontosan megjelölte.Bugac története egészen a közelmúltig szorosan összefügg Kecskemét városával, melynek hosszú-hosszú századokig bérleti, majd tulajdonosi birtoka volt.1642-ig tudjuk visszakövetni a történetet, amikor is Eszterházy Pál a jászok és kunok főkapitánya 6 kun pusztát adományozott Kecskemétnek. Ezzel nagy fejlődés indult meg Bugac területén, egyrészt a pásztorkodás, másrészt a földek megművelése, a gazdálkodás terén.
Kecskemét város fejlődésével Kisbugac és Nagybugac puszták hasznosítása is mindinkább fontossá vált. A pusztán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás mellett a tenyésztés, s nagy jelentősége volt a Szent György naptól Szent Mihályig terjedő legeltetési időben a bértartásnak is. A XIX. század végén már évente 8-10000 darab szarvasmarha, 5-6000 db ló és csikó legelészett a bugaci és monostori pusztákon.
Az egész település életében jelentős esemény volt a Kecskemétet Kiskunmajsával össze-kötő gazdasági kisvasút 1928. évi átadása. Az 1932-es év hozott nagy változást a bugaci idegen-forgalomban, 4 kecskeméti újságíró tervezetet készített a kecskeméti idegenforgalom lehetőségeiről. A tervezet egyik fontos célkitűzése volt a “bugaci puszta népéleti, és jószágtenyésztési érdekességeinek bemutatása”. Vagyis a bugaci puszta és pásztorélet bemutatása a hazai és külföldi turistáknak. 1933. május 21. fordulópontot jelentett Bugac idegenforgalmának életében. Az országos idegenforgalmi szervek, és az országos sajtó részére e napon rendezte meg az idegenforgalmi iroda a bugaci bemutatót. Ettől a naptól a bugaci idegenforgalom világsikert aratott. Látogatók, főleg külföldiek ezrei jönnek, közeli és távoli országokból a bugaci pásztorélet megtekintésére. 1937-ig közel 20.000 látogatója volt a bugaci pusztának.
A bugaci puszta legújabb történelemben is világhírűvé vált, köszönhető ez a terület egy részének védetté, Nemzeti Parkká nyilvánításának.
A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is. A turisták a Nemzeti Parki séta, a lovasbemutatók után a Karikás Csárdában, a Bugaci Csárdában, a Délibáb Csárdában és a Táltos Lovaspanzióban jó hangulatú cigányzene mellett ismerkedhetnek a magyaros ételekkel, ízekkel és a tüzes alföldi borokkal.

Májustól szeptemberig garantált lovasbemutatókat is tartanak a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Bugac Pusztán. A programhoz hozzátartozik a kocsikázás, a Pásztormúzeum megtekintése, a csikósok és a pusztaötös ügyességét prezentáló lovasbemutató. A vendégek megtekinthetik az őshonos magyar állatokat és a pásztorépítményeket is.

A Karikás Csárda a hagyományos és a modern magyar konyha kedvelőit is egyaránt várja.
A Karikás Csárdához tartozó, régi parasztházakból kialakított, rusztikus stílust őrző üdülőtanyán a puszta vándorai kipihenhetik fáradtságukat. A tanyák két- ill. háromágyasak.

Szolgáltatások:

Étterem
• Magyaros és kímélő konyha
• Ételek hungarikum alapanyagokból
• Rendezvények lebonyolítása (esküvők, céges rendezvények)
• Lovas kocsikázás
• Garantált lovasbemutatók egyénileg érkező vendégek részére is
• Pásztormúzeum
• Kiskunsági Nemzeti Park tanösvényeinek bejárása
• Disznóvágás
• Grill-parti a pusztán
• Puszta-olimpia
• Élőtanya látogatás
• Tanyaszállások a Kiskunsági Nemzeti Park területén

A település megközelíthető közúton: Kiskunfélegyházától nyugatra, vagy Jakabszállás után az 54-es úton balra, Bugacpusztaháza után ismét balra; vasúton: a Kecskemét KK-Törökfáli-Kiskunmajsa KK vonalon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »