GYULA

GYULA

A 2005 méter mélységű kútból feltörő gyógyvíz 1958-ban új távlatokat nyitott a város előtt, s évek során kiépült az egykori grófi kastély védett természeti környezetében a Várfürdő.

Színházi előadásokat 1964-ben játszottak először a vár kiváló akusztikájú, zárt udvarán, s azóta a Gyulai Várszínház előkelő helyet foglal el a nyári rendezvények sorában.
A híres gyulai kolbászt helyi hentesmesterek fejlesztették ki a század elején, ifj. Balogh József mester már 1910-ben aranyérmet nyert a Világkiállításon. Nagyüzemi termelésére azonban a Pozsonyból Gyulára telepedett Stéberl András tért át. 1935-ben aranyérmet nyert áruival szintén a Brüsszeli Világkiállításon.

A belváros egyik értéke a mediterrán hangulatú sétálóutca szökőkútjaival, zöldellő és szobrokkal ékesített tereivel, magas színvonalon működő kerthelyiségeivel, üzleteivel, számos jelentős látnivalóival minden korosztály részére ideális és kellemes időtöltést biztosít.

A város elnevezése egyrészt származhat a honfoglalás kori katonai tisztségből, a gyula nevéből, másrészt Gyula nevű főúrtól, aki Gyulamonostort alapította.

Gyula jelképe a 600 éves, Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus, síkvidéki téglavára. A reneszánsz vármúzeumban 24 kiállító terem várja a látogatókat egy történeti kalandra, ismereteinek bővítésére..
Magyarország egyik legszebb nagy területen elterülő gyógyfürdője, a Várfürdő – az egykori Almásy Kastély 8,5 hektár természetvédelmi területén – 23 medencével, számos betegséget gyógyító vizével, hangulatos wellness központjával, „vízi paradicsomával” várja a gyógyulni és felüdülni vágyó embereket.
Az Erkel tér sarkán áll egy emeletes, empire stílusú polgárház, amelyben hazánk második legrégebbi cukrászdája, a Százéves Cukrászda látható . 1840 óta működik,s benne kisebb kiállítás is látható a régi cukrászati eszközökből.

Az Almásy kastélyban és kastélyparkban turisztikai látogatóközpontot hoztak létre. A központ célja, hogy bemutassa a Dél-Alföld értékeit kulturális, természeti, környezeti és gazdasági területeken.
Mindezek mellett rendkívül sokszínű programok is várják az érdeklődőket: kulturális események, fesztiválok, rendezvények gyermekek és felnőttek részére.
A várban működik 1964 óta nyaranként a Gyulai Várszínház és Összművészeti Fesztivál. A színház június végétől augusztus közepéig tartó évadában esténként a látványos történelmi dráma, a kortárs prózai színház különféle műfajai, az opera, az operett, a balett, a bábszínház, a komolyzene, a jazz, a blues, a népzene, a világzene és a néptánc műfajainak legjobb előadóival és előadásaival várja a látogatókat. A várudvar mellett a pazar látványt nyújtó tószínpadon is tartanak bemutatókat, igazi fesztivált varázsolva Gyulára. Minden év októberétől áprilisig kamaratermi előadásokat láthatnak az idelátogatók.
Gyula sok más vendégcsalogató szabadtéri rendezvénynek ad helyszínt. A rendezvények sokasága februárban a Gyulai Reneszánsz Karnevállal kezdődik, márciusban a Gyulai Kolbász és Sódar Mustra, áprilisban a Nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál, májusban pedig a Majális és a Gyulai Virágok Vasárnapja programjai szórakoztatják a kedves érdeklődőket.
A nyár folyamán számos kisebb és nagyobb rendezvény színesíti a napokat Gyulán. A Körösvölgyi Sokadalom , a Gyulai Várszínház és Összművészeti Fesztivál , a PROHUN 500 terep rally verseny , a Végvári Esték , a Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztivál és Várkerti Vigasságok a legkülönfélébb érdeklődési köröknek tesznek eleget.
Gyula számos kulturális rendezvény helyszíne. Ennek eredményeképpen a város elnyerte a Kultúra Magyar Városa 2008 címet. A város nagy figyelmet fordít a virágosításra, parkosításra, melynek következtében Gyula városa a 2007. évi Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen az I. helyezést érte el. Így Magyarországot Gyula képviselte a 2008. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében (Entente Florale Europe), ahol ezüst minősítést szerzett.
A fürdőzés, kirándulások és szórakozási lehetőségek mellett nem elhanyagolható a gyulai gasztronómiai kínálat sem. A világhíres Gyulai kolbász /EU oltalmi díjas/ mellett a Gyulai Húskombinát más díjnyertes termékeit is megkóstolhatják a vendégek.

Gyula város híre szülöttjei:

– Erkel Ferenc: 1810-1893

– Bay Zoltán /fizikus/: 1900-1992

– Kohán György /festőművész/: 1910-1966.

  1. Dürer német festő és grafikus ősei a Gyula melletti Ajtósról származtak.

A gyulai uradalmat Károly Róbert király alapította. 1387-ben Zsigmond király az uradalmat Losonczy László erdélyi vajdának adja. A vár helyén valószínűleg már ő is épített valamilyen erősséget.
Az uradalmat 1403-ban Maróti János, macsói bán kapja meg, a vár kiépítését olasz mesterekkel ő kezdi el. 1435 után fia, László folytatja az építkezést. Maróti László halála után a gyulai uradalom a várral együtt visszaszáll a koronára.
1476-tól Mátyás király birtoka, ő teszi a várat – így Gyulát – Békés megye székhelyévé. 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adja, aki feleségével, Frangepán Beatrixszel gyakran lakott Gyulán. Corvin János halála után, 1504-ben felesége és leánya lett az örökös.
Frangepán Beatrix 1509-ben feleségül ment Brandenburgi Györgyhöz, aki felesége halála után a birtokot és a várat is örökölte. A királlyal rokonságban lévő Brandenburgi Györgytől-, a kettős királyság alatt. a Zápolya János pártján álló – Czibak Imre seregei elfoglalták. A várat körülzárták, és így a kiéhezett várőrség kénytelen volt azt feladni. Az 1529-es ostrom után Czibak 1534-ig bírta a várat. Utána Patóczy család tulajdona lesz.
A vár Patóczy Ferenc özvegyétől 1552-ben Ferdinánd kezére került. A törökök már 1553-ban kísérletet tettek a vár elfoglalására. 1553-54-ben Aldin Ferenc építőmester dolgozik a várban.
Gyula elfoglalására újabb sikertelen török kísérlet 1556-ban volt. Bornemissza Benedek várkapitány 1559-ben folytatja a vár korszerűsítését. 1560-tól Kerecsényi László tölti be a főkapitányi tisztet, aki a szigetvári várátépítését is végezte.
Itt Gyulán is építi, bővíti, erősíti a várat. Paulo Mirandola 1561-62-ben tervezi és vezeti az építési munkát. János Zsigmond megpróbálta egyezség útján megszerezni a várat, de Kerecsényi elzárkózott a tárgyalásoktól. Pertáf basa 40.000 emberrel vette ostroma alá a várat és 1566-ban elfoglalta. A törökök jelentős átépítést a váron nem végeztek. Gyula a török uralom alól 1694-ben szabadult fel, a kiéheztetett törökök ostrom nélkül adják meg magukat. 1699-ben itt tartja az újjászerveződő Békés vármegye az első közgyűlését. Amikor az aradi vár felépül, Gyula stratégiai jelentősége megszűnik.
A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705-ben, Károlyi Sándor tábornok serege nem tudja elfoglalni. A rác és német katonaságot a szatmári béke után vonják ki a várból. 1723-ban Harruckern János György veszi birtokba és néhány helyiséget helyrehozat megyei közgyűlések, pénztár és levéltár részére, továbbá cselédlakásokat, börtönt, sör- és pálinkafőződét alakít ki benne.
A szentandrási felkelők 1735-ben sikertelenül megostromolják. Almásy Dénes a cselédséget kiköltözteti belőle és kijavíttatja 1905-ben. A gyulai vár a Fehér-Körös ágai által körülvett szigetszerű enyhe magaslaton épült, és a szabályos alaprajzú, belsőtornyos várak típusához tartozik.
A 15. században épül fel a közel téglalap alaprajzú belsővár körítő fala, a délkeleti falszakasz középrészén a négyzet alaprajzú kaputorony és a nyugati sarokban lévő, “lakórész”.

A földszinten: várbörtön, éléstár, sütőház, kovácsműhely, az emeleten: várúrnői lakosztály, váruri-és varnagyi szobák fogatják a látogatókat. A vár története: megépítésétől a töröknek való feladásáig állandóan a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy maga a király, vagy a királyi család tagja, vagy az uralkodó legszűkebb környezetéhez tartozó főúr az uradalom birtokosa. A várépület első konkrét említése 1445-ből való. 1476-ban a vár és az
óriási uradalom a koronára szállt, melyet 1482-bem Mátyás király fiának Corvin Jánosnak adományozott.

Változatos programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk látogatóinkat több mint 600 m2-nyi kiállító-területen. Érdekes és hiteles utazást kínálunk a középkori vár történelmébe, reneszánsz mindennapjaiba.

A történelmi utazás során megismerheti:
– a vár urának, a vár úrnőjének fogadó- és hálószobáit, a magyar várnagy és a török bég hivatali szobáját,
– a középkori várbörtönt,
– az 1500-as években használt fegyvereket, bútorokat, használati tárgyakat,
– az éléstárat, a sütőházat, a kovács- és a fazekasműhelyt.

A Várfürdő 72 C-os, 2005 méter mélyről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, a fürdőt 1971-ben gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította.
A teljesen újjáépített Várfürdő a Dél-Alföld legújabb, legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője lett, ahol minden korosztály számára tökéletes szórakozást nyújtanak az élménymedencék, a gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedence, valamint az óriás- és kamikáze csúszdák.

Gyógyfürdő
Árnyékolós medence
A 35-37 fokos gyógyvizet (0,8-1,25 méter mély) főként mozgásszervi megbetegedések, izomfájdalmak, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésére kiváló. A gyógyvíz magas hőmérséklete miatt azonban szívbetegeknek és keringési rendellenességben szenvedőknek nem ajánljuk.
A medence teljesen új burkolatot kapott és a kellemesebb időtöltés érdekében két nyakzuhannyal és két dögönyözővel kiegészítve áll vendégeink rendelkezésére. A medence környezetének burkolatába beépítettük a téli kijárást biztosító folyosó alépítményeit is. A medence egész évben üzemel.

Dögönyözős medence
A 31-34 fokos gyógyvíz (0,9-1,45 méter) eddig megismert hatásai mellett nyaki – válli panaszok kezelésére is alkalmas. A 12 felülről érkező széles, erőteljes vízáramlás erős masszírozóhatást fejt ki a gyakran megfeszülő nyaki és váll izomcsoportokra. A víz széles fúvókán ömlik ki nagy intenzitással felülről. Az erős felső masszírozás után a feszült izmok ellazulnak, a váll és nyakfájások csökkennek, illetve elmúlnak.
A Várfürdő legkedveltebb medencéje megkapta az eredetileg is elképzelt vízgombát és természetesen a további négy dögönyözőt is két nyakzuhannyal.
Üzemelése az időjárás függvénye, általában május közepétől október végéig tart nyitva.

Pezsgőfürdő-medence:
A 32-35 fokos gyógyvíz (0,8-1,25 méter mély) főleg izomfájdalmakra és ízületi panaszokra alkalmazható kiváló hatással. A 12 pezsgőfej és a 4 hidromasszázsfej minden korosztály számára igazi élményt jelent. Különleges élvezetet okoznak fürdőzés közben a felfelé áramló buborékok.
Az élmény és hatás optimumát nyújtja az ún. masszázsfal. A víz és levegő együttes intenzív áramlása különböző magasságban feledhetetlen élményt biztosít a fürdőzőknek, a kedvező terápiás hatás mellett. A fúvókák a test minden pontját masszírozzák. Nyitvatartása: május közepétől október végéig.

“Polip” gyógymedence:
A Lovarda épületének pihenőrészéből nyíló belső-külső medence 35-37 fokos gyógyvízzel feltöltött, 0.9 – 1,1 m mély. A pihenőrészből nyíló medence a természetvédelmi környezetben lévő parkba visz ki, ahol gyönyörű környezetben, örökzöldek árnyékában pihenhetnek vendégeink. Alakját tekintve a polip
csápjaira emlékeztető gyógymedence igen kedvelt vendégeink körében, hiszen a téli időszakban is üzemelő medencében a szabadtérben sem észlelhető a kinti hűvös idő. Javasolt fürdési idő napi 2 x 30 perc, ha az orvos másképp nem rendeli.

Lovarda gyógyuszoda
A 28-30 fokos termálvíz (1,2-1,6 méter mély) a gyógyulni, de egyben sportolni és mozogni vágyó vendégek körében népszerű. A 20 méter hosszú medence vize gyógyvíz, ezért színe vörösesbarna.
A termálvízben a fájdalmas, kötött ízületek átmozgatása sokkal könnyebb, fájdalommentesebb, főleg kopásos gerinc-, csípő- és vállízületi betegségek esetén, úszni jól tudó vendégeink számára ajánljuk. Az év minden napján a vendégek rendelkezésére áll. Javasolt fürdési idő napi 2 x 30 perc, ha az orvos másképp nem rendeli.
Pillangó” gyógymedence:
A pillangó alakú gyógymedence 34 – 35 fokos, 0.9 – 1,1 m mély a Lovardai fedett részben került kialakításra. A felülnézetből pillangóra emlékeztető gyógymedence az év minden napján üzemel.
Mozgáskorlátozott vendégeink részére vízben használatos betegemelő biztosítja a gyógyulás lehetőségét. A semleges hőfokú medence a legalkalmasabb azon vendégeink részére, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek. Javasolt fürdési idő napi 2 x 30 perc, ha az orvos másképp nem rendeli.
Lovardai gyógymedence I.:
A 36-38 magas hőfokú termálmedencét (1 méter mély ) mozgásszervi megbetegedésben, krónikus nőgyógyászati betegségben, izomfájdalomban szenvedő betegek számára, valamint balesetek utáni rehabilitációs kezelésen részt vevők számára javasoljuk. A magas hőfok miatt azonban szívbetegeknek
és magas vérnyomásban szenvedőknek ez a medence nem ajánlott. Javasolt fürdési idő napi 2 x 30 perc, ha az orvos másképp nem rendeli.
Lovardai gyógymedence II.:
A 34-35 fokos (1 méter mély) meleg gyógyvíz azon gyógyulni, regenerálódni kívánó betegeink körében közkedvelt, akik a lovardai I.-es számú gyógymedencét magas hőfoka miatt nem vehetik igénybe.
Szintén az év minden napján várja a vendégeket. Javasolt fürdési idő napi 2 x 30 perc, ha az orvos másképp nem rendeli.
Gyermek pancsoló:
A 0.3 – 0.35 m mély, 34 – 35 fokos pancsoló medence biztosítja a 10 év alatti kisgyermekekkel érkező családoknak a megfelelő fürdőzési lehetőséget. Míg a szülők a gyógymedencében regenerálódnak, gyermekük felügyelet mellett pancsolhat a Lovardai gyermekmedencében. A pancsolómedence egész évben üzemel.
Súlyfürdő-medence:
A 34-36 fokos gyógyvizes medence a gyógyászati részlegben található. Az ide érkező betegek ezt a szolgáltatást kizárólag orvosi beutalóra vehetik igénybe. A súlyfürdőkezeléstől a porckorongok és kisebb nyomás alatt álló ideggyökök tehermentesítése, kisebb csigolya kisízületi ficamok megszüntetése, szalag és izomzsugorodások mérséklése, izomgörcsök oldása, idült gyulladásos
folyamatok csökkenése várható. A szakképzett személyzet kúraszerűen 10-15 alkalommal nyaki vagy hónalj alátámasztással, fokozatosan emelkedő súlyokkal végzi a kezelést.
Járatómedence:
A 32 fokos gyógyvizes medence – hasonlóan a súlyfürdő-medencéhez – a gyógyászaton található. A járatómedencében a gyógytornát, víz alatti tornát gyakorlott gyógytornász vezeti. A gyógytornát a gerinc, váll, csípő, térdízületi kopás orvoslása mellett sportsérülések, sportsebészeti beavatkozások, balesetek utókezelésére is javasolhatja az orvos.

Strandfürdő:
50 méteres sportuszoda:
A Dél-alföld legújabb és legmodernebb versenyuszodája, valamint a hozzá kapcsolódó 25 m-es tanuszoda teljesen újjávarázsolt épületegyüttesével kiegészítve alkotja a Gyulai Várfürdő európai színvonalú szolgáltatásainak körét. A 25 m-es medence új burkolatot és új tetőszerkezetet kapott, az 50 m-es medence feszített víztükrű lett és öltözője kibővült. A versenyuszodában úszóbajnokságok, vízilabda versenyek és szórakoztató programok várják a fürdőbe látogatókat.
A legmodernebb sátorlefedésnek köszönhetően téli sportesemények lebonyolítására is tökéletesen alkalmas.
25 méteres tanuszoda:
A 26-28 fokos (0,9-1,1 méter mély) feszített víztükrű medencében, mint ahogy neve is elárulja, úszásoktatás folyik. Óvodás kortól egészen felnőtt korig 4 úszóedző áll a tanulni vágyó vendégek rendelkezésére. Mivel az uszoda fedett, ezért ideérkező, úszni vágyó vendégeink télen-nyáron igénybe vehetik.
Csúszdás medence:
A 24-26 fokos (0,95-1,35 méter mély) feszített víztükrű medence a családok igazi kedvence.
A medencébe haladva a víz mélysége folyamatosan növekszik, így nemcsak játszásra, labdázásra, hanem úszásra is alkalmas. A medencéhez ? a gyerekek legnagyobb örömére – a tradicionális kis csúszda mellé, új korszerű kettős csúszdát építettünk. Az egy kamikáze- és egy óriás, 110m-es pályával rendelkező csúszda használata ingyenes és szinte a vízből közelíthető meg.
Azok a szülők, akik figyelemmel kívánják tartani gyermekeiket a medence partján elhelyezett padokon pihenhetnek, napozhatnak.Hullámmedence:
A Dél-Alföldön egyedülálló, Magyarország legújabb és legkorszerűbb hullámfürdője ideális minden korosztály számára. A közel 1 méteres hullámok igazi élményt és szórakozást nyújtanak. A félóránként 5-7 percig működő hullámzásra figyelmeztető hang hívja fel a vendégek figyelmét.A medence legsekélyebb része 45 cm, legmélyebb pontja 2,2 méter, így kiváló strand- és családi medence.
Gyerek-víziparadicsom:
A strandra járó kisgyermekes családok nyugodt szórakozásához szükséges egy szülők által is ellenőrizhető kis medence – pancsoló. Mi, először Magyarországon, a 2-10 éves korosztálynak nem pancsolót, hanem egy 400m2-es játszóteret építettünk – természetesen vízben! A víziparadicsom önfeledt szórakozást biztosít a gyerekeknek ahol tízféle játékot-élményelemet használhatnak.
Méretében kétszer, kapacitásában négyszer nagyobb “miniwellness” fűthető és korszerű víztisztítóval rendelkezik.
Egyedülálló szórakozást biztosít a “SZÖKŐKÚT”, ami egy fordított medence. Itt több száz feltörő vízsugár biztosítja a felejthetetlen élményt a gyerekeknek.

Wellness centrum:
A tartalmas és aktív, testet lelket regeneráló pihenés elengedhetetlen része a wellness életmódnak.
A Várfürdő szolgáltatásai segítségével megszervezheti úgy a napját, hogy estére a lelki és fizikai megújulás jóleső örömét vigye haza. A Várfürdő új szolgáltatásai mind ezt a célt szolgálják.
Jóleső érzés egy kiadós masszázs után a gyógyító vízben üldögélni, mely mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre alkalmazható kiváló hatással. Az élménymedence fölött a galérián és pihenőteraszokon olvasgatás, büfé teszik teljessé a szórakozást. Nyáron vendégeink a napozó teraszon, illetve a wellness parkban hódolhatnak a napozás szenvedélyének.

Egy belépővel a fürdőbe és a wellnessbe! A napijegy megvásárlásával a Wellness Centrum szolgáltatásait is igénybe veheti!

Castello Szaunapark
beltéri szolgáltatások:
• nyugalmat árasztó pihenőszoba látványkandallóval, fűtött padokkal, hang-, és fénytechnikai effektusokkal, melyek garantálják a vendégek relaxációját (ropogó tűz vagy tenger morajlás hanghatásokat kivetítőn képi elemek is kísérik)
• 2db 10-12 személyes infrakabin, jégkút, Kneipp-taposós skótzuhany, 16 személyes hangulatvilágítással rendelkező gőzkabin, tágas merülőmedence, lábfürdő és egy tágas finnszauna, melyben tovább élvezhetik a vendégek a pihenőben tapasztalt képi és hanghatásokat
szabadtéri szolgáltatások (Almássy kastély cselédszárnya és a fürdő kupolás épülete között található):
• 2db 6személyes jakuzzi
• infralámpákkal melegen tartott pihenőterasz, ahol a vendégek puha takaróval melegedhetnek
• 30 férőhelyes finnszauna, mely Bástya szauna elnevezést kapta
• Casanova intimszauna, mely abban tér el az átlagostól, hogy ledes fényjátékkal és ízlésesen erotikus hangulatot árasztó dizájnnal láttuk el
• egyedileg kiépített kertpanorámás, sótéglával díszített szaunaház
• régi kort idéző merülő fadézsák, dézsazuhanyok
• szabad tűzzel rendelkező kandalló tengerparti hangulatot idéző kényelmes fotelekkel
• minden igényt kielégítő, központi vendéglátó egység koktélokkal, forralt borral, vitamindús italokkal és egészséges ételekkel
A szauna parkban minden nap különleges szaunafelöntések.

A szaunafelöntés egy szertartás, amelyet a szaunázás harmadik és egyben utolsó fázisába érdemes beiktatni. A folyamat 8-12 percig tart. Szaunamestereink először különböző legyezési technikákkal eltávolítják a szaunázók testét körülvevő 4-8 mm- es izolációs réteget. Ez az izolációs réteg nem más, mint védelem a bőrnek. A legyezéssel ez a védelem megszűnik, így több hő éri el bőrt. Ebből adódóan fokozódik a bőr vérkeringése és a verejtékezés. A legyezési technika hatására akár 20%-kal több méreganyag távozik a szervezetből. Ezt követően a szaunamesterek kétszer- háromszor öntenek néhány merőkanálnyi vizet (többnyire illóolajjal keverve) a szaunakövekre. A keletkező vízgőz lecsapódik a szaunázó bőrére. A szaunamester felváltva alkalmazza mindkét technikát így biztosítva a semmivel összehasonlítható nagyon kellemes

A Gyulai Várfürdö parkjában egy ma már lomb nélküli mezei juhart vasrács kerítés vesz körül: ez az Erkel-fa. Törzsének kerülete közel 4 méter. A hagyomány szerint e fa lombjai alatt írta Erkel a Bánk bánt és a Brankovics címü operájának egy részletét.

Az 1968-ban megnyitott múzeumban az “Erkel Ferenc és kora 1810-1893″ címmel történelmi és zenetörténeti kiállítás keretében megtekinthetők többek között eredeti kéziratok, ezüstserlegek és harmóniumok.
100 éves cukrászda:
A copf stílusú épület a 18. század végéből származik.
Két utcára és térre néző emeletes sarokház. A 150 éves – hajdani Reinhardt cukrászda – biedermaier berendezése múlt századi hangulatot idéz.
A régi cukrászműhelyből múzeumot alakítottak ki. Ma is működő vendéglátó hely.

Gyula város kulturális örökségének egyik reprezentatív műemléke a Szent Miklós templom. A román ortodox templom megépítésében elévülhetetlen érdemei vannak a Nicoresti családnak.
A templom városképi szempontból is jelentős, hisz egyik meghatározó építménye a román város történelmi magjának. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették fából. A jelenlegi templom építését 1802-ben kezdték el, amely 1812-ig tartott. A torony később 1854-ben készült.
A templom 33 m hosszú és 14 m széles, a tetőszerkezetig érő magasság 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban látható. A templomban található ikonosztáz külön képzőművészeti remekműnek számít. A négy sorban elhelyezett szentképek a híres ikonfestő Arsa Teodorovici alkotásai. Mindegyik ikon fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti. A bejáratnál látható 3 m magas kereszt 1869-óta Lazar Bogdan hívő emlékét őrzi. 1928 nyarán Predmerszky Béla budapesti festő újította fel a templombelsőt, az oldalsó falakat néhány freskóval díszítve.
A templom klasszicista elemekkel kombinált késő barokk stílusú műemlék, amely Gyula város román ajkú lakosságának évszázados törekvéseinek tanúbizonysága. 1999-óta püspöki székhely ahol kolostori rendtartás szerinti istentiszteleteket tartanak.

A település megközelíthető: az 5-ös úton Kecskemétig, majd a 44-esen Békéscsabáig, onnan még 23,3 km. Vasúton a Püspökladány-Vésztő-Kötegyán-Békéscsaba vonalon érkezhetünk.

További információk: www.gyula.hu  www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »