Kiskunhalas

Kiskunhalas

Kiskunhalas a világhírű varrott csipke, a “szőlő- és bor városa”, de rendelkezik csillagvizsgálóval és a magas jódtartalmú gyógyvizére épült,  télen is üzemelő fedett termálfürdővel. A gyógyvízzé nyilvánított 48 C-fokos hévíz mozgásszervi panaszok, baleseti sérülések, ízületi betegségek, nőgyógyászati panaszok gyógyítására javasolt. Kiskunhalas kulturális értékeit bizonyítja, hogy itteni közgyűjtemény lett 1999-ben “Az Év múzeuma” és az “Év könyvtára”. A város példamutató kapcsolataiért ’99-ben Európa-diplomát kapott.
Halas környékét a Magyarországra 1246 körül betelepített hét kun nemzetség közül a Csertán nemzetség vette birtokába. Első írásos említése 1347-ből származik. A XV. század közepétől a Hunyadi család birtokolta. A hódoltság alatt elnéptelenedett. A török kiűzése után, az 1699-es összeíráskor az itt élők 68 százaléka a Dél-Dunántúlról érkezettnek vallotta magát. Az 1693-ban vésett városi pecsétben a körirat még három felfelé úszó halat övez. Az 1755-ből származó pecséten három keresztben egymásra tett halmon kiskun vitéz áll. Ez Kiskunhalas ma is használt címere.
A város a Kiskunság többi helységével együtt, a redemptió val (önmegváltás) nyerte vissza szabadalmas jogállását 1745. május 6-án. Halas 1754-ig a Kiskunság központja volt. Nyakas protestáns magatartása miatt ekkor elvesztette a kiskun kapitányság székhelyének rangját. A XVIII. század a szerény fejlődés korszaka volt. A XIX. század elején és a reformkorban tovább épült, fejlődött a város. Az 1848/49-es szabadságharcba több száz nemzetőrt, honvédet küldött a település. A kiegyezést követő közigazgatási változások során megszüntették a széttagolt Jászkunságot, és 1876-tól Halas városa a Kiskunsággal együtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része lett. A kereskedelem és az árutermelés fejlődését elősegítette, hogy a Budapest-Belgrád vasúti fővonalat 1882-ben Kiskunhalas érintésével építették meg. A XX. század elejétől egyre növekszik a szőlő- és gyümölcstermesztés jelentősége. Országszerte ismert a Kiffer-körte és a halasi homoki bor.
Az I. világháború lelassította a város fejlődését, és több mint ezer hősi halottat vesztettek. A két világháború között burkolatot kaptak a legfontosabb utcák, elkészült a Csipkeház, iskolák épültek, bővült a kórház, megnyílt a sóstói és a fehértói strand.

A leheletfinom, boszorkányos ügyességet igénylő, sajátos varrott technikával készülő halasi csipkét Brüsszel is elismerte az 1958-as Világkiállítás Nagydíjával.
Csipkeház (Kossuth u.37.) nemcsak a legszebb csipkék gyűjteményét jelenti meg, a csipkekészítést is bemutatják a látogatóknak.
Értékes műemlékek a város templomai: a Református templom (Hősök tere) és a Szent Péter és Pál-templom (Szentháromság tér), mellette a híres halasi feszület, melyen a homlokát törlő Krisztus testét szögek helyett kötelek szorítják a keresztfához, a térség egyetlen működő zsinagógája a Petőfi Sándor utcában található.
Ritka ipari műemlék az elektromos darálóként ma is működő Sáfrik-féle szélmalom (Kölcsey és Szélmalom u. sarkán).
A degeneratív izületi-, és gerincbetegségekre javallt termálfürdő (Nagy Szeder I. u. 1.) egész évben fogadja a gyógyulni vágyókat.
A pihenést keresők a közeli üdülőtavakat választják úti célként: a Kunfehér-tó és a Sós-tó is kiváló horgászhely hírében áll.
A Thorma János Múzeum (Köztársaság u. 2.) kiállításain a város történetét és a város híres szülötte, Thorma János festőművész alkotásait mutatják be.

A gondozott park végén álló Csipkeházat 1935-ben emelték a hagyományos, tornácos parasztházak mintájára, kifejezetten a csipkevarrók munkahelyeként, s hogy őrizzék a világhírű halasi csipke mintakincsét, terveit, hagyományait.
Az 1939-ben két oldalszárnnyal, majd 1997-ben legyező alakú traktussal bővített házban külön helyet kaptak a munkaszobák, a Csipkemúzeum helyiségei, valamint a konferencia- és kiállító-terem. Betérve megcsodálhatjuk a leheletfinom mesterműveket, megnézhetjük a csipkevarrás folyamatát és vásárolhatunk is.

Az 1935-ben épült Csipkeház, a halasi csipke bölcsője, ma a Csipkemúzeumnak ad otthont, ahol megtekinthető a halasi csipke 109 éves történetét bemutató állandó kiállítás: eredeti rajzok, a kezdeti színes, selyemszállal varrt csipkék, a több világkiállításon díjnyertes alkotások, a ’pápai ’ és a Julianna csipkék, a 60 féle öltésminta, az 570 munkaórával elkészült mellény és még sok szemkápráztató csipkecsoda. A múzeum látogatásakor lehetőség van csipkevarrási bemutató megtekintésére és különböző álomszép halasi csipkék és emléktárgyak megvásárlására is.

A Csipkemúzeum nem csak egyéni látogatókat fogad szívesen, hanem belföldről és külföldről érkező csoportokat is.

A múzeummal átellenben hatalmas épülettömb vonja magára tekintetünket. A Városháza Halas legjellegzetesebb városképi eleme, műemlék.
Köztársaság utca felőli traktusát Fischer Ágoston építette 1833-1834-ben, klasszicista stílusban, majd 1905-1906-ban Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervei alapján szecessziós épületszárnyakkal bővítették.
Mozgalmas homlokzatain magyaros díszítőelemek láthatók. Tetősíkja fölé lőrésszerű ablakokkal áttört tűztorony magasodik. Színháznak épült szárnyának homlokzatán a görög színjátszás allegorikus alakjai láthatók.

A ma Sáfrik szélmalomként ismert, védett malomépületet 1861 és 67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel.

Az akkor még háromszintes malom fala vályogtéglából épült. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át, kívülről pedig téglaköpennyel burkolta. A malomépület így mintegy 15 méter magas lett, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik.

Érdemes felkeresni a város északi szélétől 1,5 km-re, az 53-as út jobb oldalán elterülő Sós-tavat. Jó horgászhely és kiépített partja mentén a strandolás sem tiltott.
A parton felállított kilátóból pompás képeket készíthetünk a tájról, míg a mellette elterülő parkerdő kiváló piknikezési helyszínül szolgál. A parkerdő bejáratánál található turulsólymos oszlop, egy Árpád-kori temető emlékjele.

A várostól északnyugatra az 53-as úttól balra húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő Fejetéki-mocsár természetvédelmi terület (tábla jelzi, szabadon látogatható).
A Nagy-tó lecsapolása után lápos, mocsaras kiszáradó láprét jött létre. Ritka és védett növényei közül a legértékesebb a fehér virágú vidrafű (Menyanthes trifoliata) és a lilás színű posvány kakastaréj (Pedicularis palustris). Az itt előforduló kosborfélék (Orchidaceae) is védettek. Sajnos az évek óta tartó vízhiány miatt pusztul a vegetáció.

A fürdőt minden korosztály igényét figyelembe véve alakították ki. A sportolni vágyókat fedett és nyitott úszómedencék, míg a gyógyulni vágyó és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket fedett és nyitott termálmedencék várják.

Minden korosztály igényét figyelembe véve az uszodacsarnokban 3 medencét alakítottunk ki: gyógyvizes termálmedence 36°C, felnőtt úszómedence 26°C, gyermek medence 31°C.

Nyári strandfürdőnk területén szintén három medence található, egy 50 m-es, amely verseny célokra is alkalmas, egy 130 m2, vízforgatásos élményelemekkel ellátott gyermekmedence, valamint egy kis gyógyvizes termálmedence 36°C. A fürdő területén a víz jótékony hatása mellett különféle wellness-, szépségápolási-, és gyógyszolgáltatások is igénybe vehetőek, mint a szauna, masszázs, víz alatti vízsugár masszírozás, fényterápiás álló szolárium, manikűr-pedikűr. A strand területén igényesen kialakított büfé várja a vendégeket.

A 48 °C -os halasi vizet a ’80-as években nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Az alkálihidrogén-karbonátos, fluoridos és jódos hévíz összetételénél fogva reumatológiai megbetegedések kezelésére, nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére, műtétek utáni rehabilitációra, mozgásszervi betegségek (idült degeneratív ízületi és gerincbetegségek, gyulladásos betegségek nem aktív szakaszában, csontritkulás, húzódások, rándulások, ficamok, sportsérülések), ideggyógyászati megbetegedések, és perifériás keringési betegségek gyógyítására alkalmas, amihez a fürdő szomszédságában álló kórház orvosi felügyeletet, szakmai hátteret biztosít.

A település megközelíthető közúton: Kecskemét felől az 54-es úton Soltvadkertig, onnan dél felé az 53-as úton, vagy Szeged felől nyugati irányban indulva az 55-ös úton Kisszállás előtt rátérünk az 53-as útra északi irányban; vasúton: a Budapest-Tass-Kunszentmiklós-Kelebia, a Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas, a Bátaszék-Baja-Kiskunhalas vonalon.

További információk: www.kiskunhalas.hu  www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »