Pécs a Mecsek hegység egyik magasabb vonulatának a tövében helyezkedik el. Mai kiterjedéseihez természetesen hozzáértendők a városhoz szorosan tartozó szőlő- és erdővidék szétszórt formációi is. A belváros karakterének meghatározó vonása mindmáig az, hogy a beépített területek homlokzatai mögött nagy kiterjedésű zöldterületek, belső kertek húzódnak meg. A hetvenes évekig magasházak sem bontották meg a hegy lábához húzódó város szelíden mozgalmas kontúrjait.
“Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni” – írta 1845-ben Haas Mihály Pécsről szóló feljegyzésében és lelkes szavakkal festette le a város szépségét. “Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését”.
Létrejöttében bizonyosan szerepet játszott a Mecsek hegység védelmet adó közelsége, a karsztvizek tisztasága és energiája és az őskor homályába vesző útvonal, mely később Bizánc a Dél, és Bajorország a Nyugat összekapcsolását szolgálta. A hegyvidék és a síkság találkozása tipikusan kedvező gazdaságföldrajzi körülményeket teremtett a város létrejöttéhez.
A város első említése 1093-ban történt. Pécs városa 2000 éves történelemmel büszkélkedhet, a magyar mediterráneum legdélebbi települése. A területe a római kor óta lakott. A régi korokban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák nagy jelentőségű és gazdag emlékanyagot hagytak ránk. Ezen belül kiemelkedő helyet foglal el az ókeresztény, Kr. u. IV. századi emlékanyag. Cella Septichora Látogatóközpont és Látványtár a mai belváros északnyugati részén a katedrális környékén tekinthető meg, átvészelve a népvándorláskor és a középkor olykor nyugodt, olykor vészterhes évszázadait.
A megújult terek mellett lehetősége nyílik a turistának behatóbban megismerkedni a helyi oszmán művészettel és építészettel.
Pécs óvárosának szívéből kiemelkedik négy jellegzetes és méretes torony, ezek a karakteres 60 méteres tornyok a Székesegyház, Bazilika négy sarkának monumentális díszei. A város arculatát meghatározó dóm eredete egészen a római birodalom korba nyúlik vissza.
A gyereknek és a családoknak jó program az Állatkert és a Vidámpark, amely a Dömörkapunál található.
Valóban a Széchenyi téren, a Szent István téren vagy a Jókai utcán sétálva a fehér köveken, jó időben Itáliában érezheti magát az ember. Harkány felől, autóval érkezve megpillantva a várost, mintha Toscana, vagy Lazio dombjai között utaznánk.
Pécs nem ok nélkül lett a “Szőlő és a bor városa”. A generációk óta itt élő eredeti pécsiek a “tőke” szóból eredeztetve tükének nevezik magukat. Ma már azt is tükévé fogadják, aki hosszabb ideje itt lakva igazi pécsinek vallja magát.
Pécs városához hozzátartozik az ugyancsak délies hangulatot árasztó szabadtéri fesztiválok sokasága, a Tavaszi Fesztiváltól az aranyló sétatéri gesztenyefák alatt zajló Pécsi Napokig. Az Országos Színházi Találkozót kísérő kavalkád, az egyetemisták ünnepei, a szőlő és a bor ünnepe és az azt kísérő bordalfesztivál mind mind az utcákra, a terekre hívja a városlakókat és a vendégeket.
A római kori Pécs, Sopianae, a kora kereszténység jelentős központja volt: a IV. század páratlan műemlék-együttese az a 16 sírépítményből álló “nekropolisz“, amelynek egyedülálló értékét a 2000. évben az UNESCO Világörökségként ismerte el. Az építmények régészeti feltárása befejeződött, az ókeresztény síremlékek jelentős része a Cella Septichora Látogatóközpontban megtekinthető.
Pécs város híres szülöttei:
– Péchy Blanka /1894-1988/: színész, előadóművész
– Sólyom László /1942-/, volt köztársasági elnök
– Victor Vasarely /Vásárhelyi Győző: 1908-1997/: festőművész
– Zsolnay Vilmos /1828-1900/: keramikusművész
A középkori, gótikus stílusban épült Szent Bertalan plébániatemplom köveiből épült a Gázi Kászim pasa dzsámija a török uralom alatt. A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de az ma is őrzi az iszlám jegyeit. A ma katolikus templomként működő dzsámi az 1939-es átalakítás során nyerte el jelenlegi formáját.
Gázi Kászim pasa egykori dzsámija a magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása.
A pécsi székesegyház eredete a római birodalom korába nyúlik vissza. A mai altemplom alapfalait a IV. század végén rakták le, majd a VIII-IX. században nyugat felé megnagyobbították. Az eredeti templom Szent István király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati torony is. A középkorban még két toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák kialakítása.
A 19. század elején Pollack Mihály, a század végén pedig Friedrich von Schmidt tervei alapján nyerte el mai külső formáját. Belső freskói Székely Bertalan és Lotz Károly művei. Orgonája a 100. Angster-orgona. 1993-ban a pápa basilika minor rangra emelte a székesegyházat.
2000.ben gyönyörű kovácsoltvas kaput kapott a bazilika. 2009-ben találták meg Janus Pannonius sírját, melyet ma az altemplomban tekinthetünk meg.
Pécs város területe a római kor óta, közel 2000 éve folyamatosan lakott. A korábban itt élő népek, az egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el a késő-római ókeresztény temetőemlékei, melyek a mai belváros északnyugati részén, a Székesegyház környékén maradtak fenn, átvészelve sok évszázad viharait.
Sophiane (a római kori Pécs) városának és temetőjének régészeti kutatása több száz éve folyik. Az előkerült leletek alapján körvonalazódott a város és az ettől északra, a Mecsek hegységlejtőin elhelyezkedő temető területe. Sophiane városának közössége a 4. században jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt. Az emlékek mind építészetileg, mind művészileg páratlan alkotások, amelyek 2000 óta az UNESCO világörökség részét képezik.
Gosztonyi Gyula régész-építész már a 20. század elején javasolta a Cella Septichora ókeresztény sírépítmény feltárását, a sírkamrák föld alatti összenyitását és turisztikai célú hasznosítását. 2004-2006-ban a Regionális Fejlesztési Operítív Program “Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése” című projekt keretében elnyert 1,5 milliárd forintos támogatás lehetővé tette ennek az álomnak a megvalósulását. Így 2007-től a Cella Septichora Látogató-központ és föld alatti régészeti lelőhely részeként megcsodálható a Korsós sírkamra a Péter-Pál sírkamra, a Nyolcszögű sírkápolna, a III.IV. XIX. és XX. számú sírkamrák.
Látogatható emlékek
Cella Septichora
A hétkaréjos késő-római épület az egész Duna vidéken egyedülálló alaprajzú, a 4. században épült .4-6 méter mélyen, az egykori római járószintre ereszkedve láthatjuk a falakat, melyek néhol 2 méter magasan is megmaradtak.
Péter-Pál sírkamra
A 4. századi épület a temető központi részén állt. Föld alatt helyezkedett el a sírkamra a sírral, fölötte épült a kápolna. A sírkamra gazdagon kifestett falait és dongaboltozatát csodálhatjuk meg.
Korsós sírkamra
Az egykor kétszintes építmény alsó szintje. a sírkamra látogatható, melynek oldalfalait geometrikus és növényi ornamentikából álló díszítés borítja. Nevét a falba mélyített fülkében látható kancsó és pohár ábrázolásról kapta.
III. sz. sírkamra
Felszíni építmény valószínűleg nem állt felette. Boltozata beomlott, szarkofágjának tetejét a sírkamra egykori kirablói összetörték.
XIX. sz. sírkamra
A 2004-ben feltárt sírkamrában két sírládát találtak.A két sírt csak egy téglarács választotta el egymástól, mely az odatemetettek összetartozására utal. A felszíni kápolna elpusztult.
- sz. sírkamra
Az itt talált 3 sírláda közül az egyik belülről vakolva és festve volt. Az ásatáskor előkerült nagy mennyiségű freskótöredékből ítélve az egykori felszíni kápolna is festett lehetett.
Nyolcszögű sírkápolna
A 4. század végére a Sophiane temetője valószínűleg megtelt, így a korábban talán keresztelő kápolnának emelt épületet alakították át sírkamrává. Legmagasabb megtalált fala 3,8 méter.
Ókeresztény Mauzóleum
A kétszintes építmény felső része kápolna volt, az alsó szintje pedig bibliai eredetű falfestményekkel díszített sírkamra. Ma e sírkamra látható.
Ókeresztény temetőkápolna, Ókeresztény sírépítmények (Apáca u. 8. és 14.)
Több ásatás alkalmával előkerült emlék, temetőkápolna, festett falú kettős sír, festetlen sírkamra, egyszerű sír tekinthető meg két helyszínen.
Elhelyezkedés
A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogató Központ bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről, az Ókeresztény temetőkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetőek meg.
Szécsényi tér:
A tér elnevezései: 1712: Búza-piac, 1843: Virág utca, 1864: Scitovszky tér, 1948: Szent István tér, 1962: István tér, 1990: Szent István tér A tér déli részén a Leőwey Klára Gimnázium és a középiskolai leánykollégium épülete között áll a Miasszonyunk-zárdatemplom. 1852-54 között romantikus stílusban épült, falfestményeit Borsos János, főoltárképét Kupelwieser Lipót készítette.
A tér keleti oldalán lévő kúriából és az alatta lévő pincerendszerből Littke Lőrinc pezsgőüzemet akart létrehozni. Tervét fia, Littke József valósította meg, aki folytatta a pincerendszer fejlesztését. Ezen ásatások során római és ókeresztény emlékek kerültek napvilágra. Az 1907-es Pécsi Ipari Kiállításon a gyár pezsgői nagy sikert arattak, 1912-ben Ferenc József császár is meglátogatta a Littke-üzemet. Jelenleg is a Pannonvin Pezsgőüzem épülete található itt.
A tér széléről jól látszik a Székesegyház. A tér központja a hangulatos park, a középen álló szökőkúttal. Itt áll Kodály Zoltán bronzszobra, melyet Varga Imre készített 1976-ban. A tér alsó részén Pátzay Pál Két nővér című szobrát 1946-ban állították fel.
A székesegyház mellett, tőle nyugatra helyezkedik el a Püspöki Palota épülete. A történetét tekintve a középkorig visszanyúló épületet a XVIII. században barokk stílusban átépítették, majd a XIX. század folyamán a keleti oldala reneszánsz homlokzatot kapott. A 17. században Klimo György püspök megbízásából átépítették, és bővítették és a 19. században Scitovszky János püspök megbízásából egy jelentős átalakítást is végeztek az épületen, Ma a püspökség hivatala működik az épületben.
A Janus Pannonius utca végétől a Dóm térig vezető hangulatos, gesztenyefákkal övezett sétány régen a város központja volt. A polgárok vasárnap délutánonként itt korzóztak. A gesztenyefákkal övezett sétány elején, a Csontváry múzeummal szemben áll Csontváry Kosztka Tivadar bronzszobra. A festő halálának 60. évfordulójára állították fel 1979-ben Kerényi Jenő alkotását. Csontváry Kosztka Tivadar 1853-ban született Kisszebenben. Gyógyszerészetet majd jogot tanult. 41 éves korában kezdte meg művészeti tanulmányait, Németországban és Franciaországban. A modern magyar művészet egyetemes rangú egyénisége 1919-ben halt meg Budapesten.
A sétány felett, a Káptalan utca felé vezető út mellett látható emlékoszlop Amtmann Prosper fuvolaművész és Weidinger Imre fagottművész tiszteletére készült. Az 1866-ban állított emlékoszlop Amtmann Prosper fuvolaművész és Weidinger Imre fagottművész tiszteletére készült. A gesztenyefákkal övezett sétány mellett áll a kioszkká alakított saroktorony.
Vasarely múzeum:
A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény (Brume-2 1952, Naissance-C-D 1951) fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig (Taymir II 1956, Bethel 1957).
A festmények mellett a nagyméretű gyapjúszőnyegek (Vonal-Fegn 1971, Dia-Argent 1969) illuzionizmusa jelent igazi látványosságot. A múzeum egyik termében nemzetközi gyűjteményünkből látható válogatás. Ez a kis kollekció a 20. század második felének művészetéből ad ízelítőt, részben az alkotók, részben a Vasarely által ajándékozott művek révén. (Francois Morellet, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer).
Csontváry Múzeum:
A századfordulón emelt neoreneszánsz épületben 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) kiállítása. A Csontváry-életmű kronológiailag és műfaji hovatartozás tekintetében egymástól jól elkülöníthető szakaszokra tagolható.
Az első szakaszt tanulmányrajzok, portrék képviselik. A következő szakaszba az 1902-1903-ban festett alkotások sorolhatók, melyeket Jajcéban, Mosztárban, Castellamaréban továbbá Selmecbányán, Szigetváron és a Hortobágyon készültek. A “világ legnagyobb napút (plein air) festménye” található itt, a Baalbek, míg a Mária kútja Názáretben az egyéni stílus keresésének jegyében született. A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben a csoportkép; a Nagy Tarpatak a Tátrában a tájkép műfaji konvencióit “fogalmazza” át remekművé. Ezek a művek szinte kivétel nélkül érett alkotások, fő művek.
Az életmű emblematikus összegzője a metaforikus önarcképnek is tekinthető Magányos Cédrus. Az 1909-ben festett Tengerparti sétalovaglás a bemutatott legkésőbbre datált festménye. A tízes években készült szénrajzok, allegorikus jelenetek, kompozíciótervek és vázlatok az utolsó alkotói periódust jelzik.
Életművének pályája mintegy másfél évtizedbe fogható be, alkotásainak száma alig haladja meg a százat, mégis az eredetileg gyógyszerész alkotó a modern festészet egyik legjelentősebb képviselője.
A Jakováli Hasszán pasa dzsámija Magyarország legépebben megmaradt török kori emléke. Ez az egyetlen magyarországi dzsámi, mely épen maradt minarettel rendelkezik. A XVI. századi épületben ma is láthatók a korabeli falfestmények. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.
A XV. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része. Kinizsi Pál hadvezér itt tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését, aki 1498-ban járt Pécsett.
Háromszáz évvel ezelőtt 1686. október 22-én Bádeni Lajos őrgróf seregei három napi várostrom után fölszabadították Pécs városát a 143 éves török uralom alól. Erre emlékezve áll az emléktábla ezen a helyen.
A felvonóhíddal ellátott kapu kerete késő-gótikus stílusú. A barbakánt árok vette körül, ezért volt szükség a felvonóhídra. Alatta jutunk be a hajdani várárokba, melyet parkosítottak. A körbástyára fából készült csigalépcső vezet fel. A gyilokjárón végigsétálva a lőréseken megcsodálhatjuk a panorámát. A Barbakán bástyájáról remek kilátás nyílik a városra, érdemes körbenézni.
Megyeháza:
Az 1898-ban, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján emelt palota eredetileg a Pécsi Takarékpénztár épülete volt, jelenleg a Megyeháza irodáinak ad otthont. A harmadik emeleti ablakközökben a Zsolnay gyárban készült színes kerámia képek láthatók – a takarékosság szimbólumaival. Az épület tetőzete szintén a Zsolnay gyár terméke.
Az eklektikus stílusú, impozáns látványt nyújtó pécsi Megyeházának épülete hamar magára vonja a fiygelmet. Lábazata Kővágószöllősi vörös homokkő.
A Mecsek-hegység feketekőszén és uránérc bányászatának bemutatását szolgáló Mecseki Bányászati Múzeumot 1977-ben alapították. Az intézmény Pécsen a szénbányászat kettő kiállítását (Földalatti Bányászati Kiállítás, Pécs, Káptalan u. 3. és Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár, Pécs, József Attila u. 5.) és Kővágószőlősön az Uránércbányászati Kiállítását (Kővágószőlős, Rákóczi u. 54.) üzemelteti. Az intézmények a Központi Bányászati Múzeum (Sopron, Templom u. 2.) filiáléiként működnek. A három gyűjteményi kiállítóhely anyaga szorosan kapcsolódik egymáshoz, így egyidejű megtekintésük nyújt átfogó képet a mecseki bányászatról. Pécs belvárosában, a város szívében elérhető “bánya”, a Földalatti Bányászati Kiállítás bányavágatainak (~400 méter) végigjárása, az ásvány- és kőzetgyűjtemény, a bányagépek és a bányászati munkahelyek valóságos “bányajárási élményt” nyújt. A Bányászattörténeti Kiállítás megismerteti a látogatót a 250 éves szénbányászat történetével és felvillantja az 50 éves uránércbányászat történéseit is. Kővágószőlősön, a faluközpont volt iskolaépületében az Uránércbányászati Kiállításban kaphat a látogató átfogó áttekintést a magyarországi uránércbányászatról.
A Zsolnay Múzeumban kiállított gyűjtemény bemutatja a Zsolnay-porcelán, eosin és pirogránit fejlődését, és megcsodálhatóak legszebb és legjellemzőbb darabjai, fantasztikus szín és formagazdagságáról tanúbizonyságot téve.
A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményét a pécsi Városi Múzeum Zsolnay kollekciója alapozta meg, amely történeti áttekintést ad a díszmű gyártásról, és amely 1907- ben Zsolnay Miklós ajándékaként került a gyűjteménybe. A Zsolnay család 1928-ban múzeumot alapított Zsolnay Vilmos születésének 100. évfordulója alkalmából. Ez a több ezer darabot számláló gyári kollekció 1948-ban a család tanulmányi gyűjteményével együtt államosításra került. Ezt az anyagot 1951-től leltározták be a Janus Pannonius Múzeumban. Építészeti kerámiák és tervrajzok, a díszművekhez készült kiviteli tervek és a gyár működésével kapcsolatos dokumentumok, oklevelek kerültek a múzeum gyűjteményébe személyes vonatkozású fotókkal, levelekkel együtt.
Pécs legrégebbi épületében, az 1477-ben épült egykori nagypréposti házban, a Káptalan u. 2. szám alatt található a Zsolnay Múzeum. A ház homlokzatán, a vakolat megbontása után helyenként láthatóvá vált a homlokzat eredeti, reneszánsz-kori festése. A kiállítás a világhírű Zsolnay kerámiák történetét és jellegzetes darabjait mutatja be, megismertet a család történetével, és áttekintést ad a gyár tervezőművészeinek munkásságáról.
Az épület lépcsőházának falán kerámia épületdíszeket és eozin falburkoló elemeket tekinthetünk meg, az emeleti folyosón pedig a világkiállításokon elért sikerekről tanúskodó oklevelek, valamint majolika képtáblák láthatók. A termekben elhelyezett csillárok és cserépkályhák a kerámia lakáskultúrában betöltött hangsúlyos szerepét érzékeltetik. Zsolnay Vilmos és lányai: Teréz és Júlia alkotásai, valamint a gyárban dolgozó magyar és külföldi mesterek edényei, tálai hívják fel magukra a figyelmet. A második és harmadik teremben a párizsi világkiállítást követő (1878 utáni) időszak termékei láthatók: középkori elefántcsont-faragásokat idéző kerámiák, zsugormázas, áttört, vagy rizzszem-mintázatú alkotások; a gyár fénykorának termékei, a fémesen csillogó eozin műremekek; a szecesszió korának mesterei, Rippl-Rónai József, Apáti Abt Sándor, Mack Lajos, Darilek Henrik, Nikelszky Géza munkái.
A negyedik teremben az első világháború utáni időszakban készült porcelánedények, vázák és eozin dísztárgyak kaptak elhelyezést. A feljárati lépcsőtől balra nyíló kis teremben, a Zsolnay család életéből, tárgyi környezetéből megidézett emlékszoba tekinthető meg. A múzeum kertjében állatszobrok – köztük a Mauzóleumhoz vezető út mellett álló oroszlánok közül három – valamint vázák láthatók.
A Zsolnay márkanév már több mint 150 éve a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe. Hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani. Mind technológiai megoldásokban mind pedig a művészi kivitelezésben úttörő szerepet játszott, magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit. Ennek köszönhetően olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely, Lechner Ödön és még sokan mások.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. története 1853-ra nyúlik vissza. Zsolnay Miklós a lukafai keménycserép manufaktúrából megalapította a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amit 1854-ben a cégbejegyzést módosítva idősebbik fia, Ignác nevére íratott.
A Zsolnay Porcelángyár Rt. 1999. szeptemberében három különálló cégre vált szét. Csak az Ipari Porcelán Divízió – önálló vállalatként működve tovább – maradt a Zsolnay Porcelángyár Rt.-ben, melynek feladata az alapanyag és energia ellátás, valamint a nem műemlék jellegű ingatlanok bérbeadása volt. A Pirogránit– és Edény-Dísztárgy Divíziók összevonásával megalakult a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. A harmadik cég, a Zsolnay Örökség Kht. feladata a gyár területén található műemlékek és műemlék jellegű ingatlanok kezelése és felújíttatása. Mindhárom társaság a volt Zsolnay Porcelángyár Rt. telephelyén működött, a társaságok tulajdonosa az MFB és az ÁPV Rt. volt. 2006-ban a Porcelángyár beleolvadt a Manufaktúrába.
A gyár nem látogatható.
A mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta után fia, Miklós emeltette a gyárral közvetlenül határos magaslaton, ott, ahol egykoron a városi vesztőhely állt. A helyszín azonban nem árnyékos múltja okán vált fontossá a család életében.
A pici dombocska a gyáralapító egyik kedves helye volt, ahol szívesen időzött és szemlélte a lent elterülő gyárat. Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján 1901-ben kezdtek neki az építkezésnek és a környezet kialakításának. A pécsi Panthenon felépítésében a gyár valamennyi munkása részt vett, a legapróbb részletekig mindent ők maguk készítettek. „Az épület, kőműves, ács, asztalos, lakatos stb. munkálatot a család magával a gyár alkalmazottaival a maga anyagából végezteti s a kápolnán dolgozó munkások többnyire ma is azok, kik még az öregurat híven és szeretettel szolgálták.” – számol be az eseményről az 1901-es Pécsi Napló.
Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk kívül ma már csak fiúk, Miklós nyugszik itt, a többi családtag földi maradványait, urnáit a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték örök nyugalomra.
A neoromán épület egy sírkápolnát és alatta egy sírkamrát foglal magában díszes eozin szarkofággal, 32 koporsó-fülkével. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették. A kerek ablakok üvegei eredetileg a Roth-műhelyben készültek. A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret. A belső teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának műve. A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll, minden oldalán figurális jelenettel díszítve. Ez az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos, a fentről lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra. Aki itt időz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak. Mondják, hogy a téli napfordulókor, amikor a Nap a zeniten áll, a beeső fény feltárja az eozin titkát. Csak résen kell lenni, és talán mi magunk is a titok tudói lehetünk…
A történelem viharai során az épület és környezete jelentős mértékben leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták. A mauzóleum teljes felújítása – a korábban megújult tetőszerkezetet leszámítva – az Európa Kulturális Fővárosa program részeként történt meg az egykori tervek és fotók alapján.
Ferences templom:
A Ferences rend már a XIII. században tevékenykedett Pécsen. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. Memi pasa főiskolájáról, dzsámijáról és fürdőjéről Evlia Cselebi török világutazó hagyott az utókorra leírást. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába a dzsámi és a volt kolostor épülete. 1720-1737. között építették meg rendházukat, illetve a templomot is helyreállították.
A templom egyhajós, északi oldalán kápolnasor van, szentélye körüljárós. Homlokzata eklektikus, tornya a sisakkal barokk stílusú.
A Széchenyi tér déli oldalán áll az irgalmas rendiek temploma. 1727-31. között a kapucinusok először a templomot, majd a rendházat építették fel. 1786-ban feloszlatták a rendet. 1796-ban Krautszak János György tímár és molnár 25.000 forintot adományozott a betegápoló irgalmas rend kórházának felépítésére. Ekkor épült meg a templom mellé a patika, a kórház 1803-ra épült fel. Hetven év múlva bővítették a kórházat.
Az Irgalmas rendet, mely főképp betegápolással foglalkozott, Szent János alapította 1540-ben. Ennek emlékére helyezték el az őt ábrázoló domborművet a templom Irgalmasok utcájára néző falán, amely Mayer Ede munkája. A templomba belépve egyhajós, dongaboltozatú térbe jutunk, a szentély egyenes záródású. Az intarziás főoltár különösen figyelemreméltó, az oltárkép, mely olasz barokk alkotás, Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja. A nyugati oldalon négyzetes kápolnát találunk. A templom orgonája a valamikori pécsi Angster Orgonagyárban készült. A falakon elhelyezett feliratos, címeres sírkövek arra utalnak, hogy a kriptában pécsi polgárok nyugszanak.
1887-91. közti átépítés során eklektikus jellegű homlokzatot kapott a templom. Belülről 1908-ban restaurálták. Az egyhajós templom főoltárképe Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja. Az orgona a pécsi Angster-gyárban készült. A nyugati oldalon kápolna áll. A templomtorony a homlokzat közepéből emelkedik ki. A homlokzatot faloszlopok három részre osztják. A kőfülkében Mária szobra áll, mely Kiss György alkotása.
Előtte egy szép Zsolnay kút található.
A két emeletes sarokház földszintjén 1897-ben alapította Sipőcz István a ma ismert Szerecsen patikát. Az épületben 1764-óta patika működik. A gyógyszerészet múltját bemutató, 1990-ben létrehozott patikamúzeum a ma is működő gyógyszertárból nyíló hátsó termekben tekinthető meg.
Az épület homlokzatán, a bejárati ajtó feletti kis fülkében szerecsen szobor áll, az ajtó feletti falmélyedésben pedig Sipőcz István gyógyszerész neve olvasható. A belső berendezés neorokokó bútorzata 1897-ből való. Virágokkal díszített mázas kerámia betétlapjai a Zsolnay-gyárban készültek, mint ahogy a patika közepén álló ivókút is, melynek tetején egy szerecsenfiú szobra áll. A gyógyszertár hátsó helyiségeiben számos tárgyi- és írásos emléket felvonultató kiállítás mutatja be Pécs és Baranya megye gyógyszerészet-történetét.
A Szent János által alapított Irgalmas rend 1796-ban hozott létre kórházpatikát Pécsett. 1891-ben a templom és a patikaszárny északi homlokzatát neoreneszánsz stílusban átépítették.
Az egykori irgalmas rendi patika diófa borítású bútorzata a 18. század végén készült XVI. Lajos stílusában. A bútorzat különlegessége, hogy megjelenik rajta a stilizált gránátalma ábrázolás. A gránátalma a görögöknél a termékenység jelképe, a középkorban Mária irgalmát szimbolizálta, így vált később az Irgalmas rend emblémájává. A falkép-festések restaurálása során részben megsemmisült freskókra bukkantak. Főként gyógynövény-ábrázolások kerültek elő, mint például a csattanó maszlag a gyógyszerészetet jelképező kígyós kehellyel, illetve a gyűszűvirág és a mákvirág gubójával.
A berendezés negyvenévi hányattatás után kissé hiányosan került vissza eredeti helyére, ennek ellenére azonban az ország egyik legértékesebb múzeumpatikája, amely ma is működik.
A Rókus-domb déli lejtőjén török temető volt. A türbe Idrisz Baba sírhelye, török zarándokhely. A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, “igazhitű orvosnak” nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt.
A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegeket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is. A türbe berendezését,a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta.
Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye.
A Hunyadi János úton felfelé haladva a Pálos templomtól hamarosan elérjük a Mecsek “kapuját”, melyet 1936-ban építtetett Pécs városa Kőszeghy Gyula tervei alapján. E kapu olyan, mint egy kis vár: bejárata van, bástyája, árkádjai. Ezen építményt szánták a Mecsek hegység jelképes bejáratának, ezért is kapta a Mecsek kapu nevet.
Az egyik legszebb jelképe ez a Mecseknek. Innen indul a jelzett turista utak többsége a Mecsek különböző látnivalóihoz.
A Mecsextrém Park extrém sport lehetőségekkel és sokrétű szabadidős programmal várja kedves látogatóit. Vendégeink kényelme érdekében az autóval érkezőket őrzött parkoló várja, míg többi vendégünk részére sűrített menetrendű tömegközlekedési eszközök állnak rendelkezésre. Parkunkban lehetőség nyílik családok és baráti társaságok, illetve szervezett turista csoportok számára, hogy napjukat izgalmasan, a megszokottól eltérően, barátságos és igényes környezetben tölthessék.
A Mecsextrém Park területén látogatóink számára igénybe vehető: étterem és az attrakciók kipróbálása után shoppunkban lehetőség nyílik ajándéktárgyak vásárlására, melyek gazdagítják élménytárunkat.
Játékok:
Erdei bob
Alpesi kötélpark
Odú-tanoda
Kéttornyú kötélpiramis
Gokart
Tiroli csúszópálya
Mászófal
Kalandvár
Mozgássérülteknek
Ugrálóasztalok
Lövészet
Rodeó bika
X-Jump
A Mecsek oldalában, városi rekreációs területen vezető kisvasút építése 1961 augusztusában kezdődött. A vasút társadalmi összefogással, kifejezetten idegenforgalmi célból épült, a két végpontján levő Állatkerttel és Vidámparkkal együtt.
A kis mozdonyból és a három színes kocsiból álló szerelvény egész évben várja a turistákat, különösen a gyerekeket. A vidámparkkal együtt a gyermekvasút is a Pécs Ifjúsági Központ kezelésébe került.
Közlekedik:
Májustól Szeptemberig Naponta: 10-18 óráig
Szeptembertől MájusigMújust: szombat vasárnap: 10-17 óráig
Kb. 15 percenként közlekedik az állatkert és a vidámpark között.
Misina tetőn áll a 176 méter magas TV torony. Körkilátójából messze elláthatunk szép időben. Déli irányban a várost, illetve a Baranyai dombságot, messzebb a Villányi hegységet csodálhatjuk meg. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek magasodik.
Az éttermi szint kis tárlatán a Mecseki dinoszaurusz (a Komloszaurusz) életnagyságú szobra és megkövesedett lábnyoma, a hegység kőzetei, megkövült növények, bányászattörténeti emlékek és a Mecsek terepasztala is várja a látogatókat.
Megközelítés: A Misina-tetőre a Főpályaudvarról induló 35-ös jelzésű autóbusszal lehet eljutni. A Misina jóval alacsonyabb, mint a Mecsek többi csúcsa, de a város közeli elhelyezkedése és a jó közlekedési lehetőségek miatt kedvelt kirándulóhely.
A Tettye Pécs egyik legfestőibb városrésze. A magyarul derviskolostort jelentő ‘tekke’ török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés. A XVI. század elején Pécs püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a helyen. Miután Pécs török kézre került, a reneszánsz nyaraló a dervisrend birtokába került.
Az évszázadok alatt romos állapotba került villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került, majd a 19. század elején további pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye.
Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény, az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként is funkcionáltak.
Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor “pokol kapujaként” emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. Ez a misztikus, földalatti üregrendszer mostantól interaktív kiállítással várja a látogatókat.
Látványosságok a barlangban:
Látványelemek:
Sárkány
– Tettye- és barlangtörténeti animáció
– Barlanglakás
– Kőbemutató – mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek
– A karszt működése – működő makett
– Barlanglakás
– Mésztufa-kukucskáló
Tablók:
– A Tettye a magyar irodalomban
– Reéh György (1862-1932) – “A Tettye koronázatlan királya”
– A Tettye eredeti, természetes állapotában és az ókorban
– A Tettye a középkorban és a török-korban
– Tettye a XIX-XX. században
– A Tettye régen és ma
A település megközelíthető Budapest felől az M6-os és a 6. számú főúton, és itt találkozik a 57-es, 58-as és a 66-os főút is. Közvetlen vasúti
összeköttetése van Budapesttel, és másik három – a nagykanizsai, a bátaszéki és a mohácsi – vasútvonal is idecsatlakozik.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: www.pecs.hu
