Pécsvárad

Pécsvárad

A kisváros legjelesebb látnivalója a vár, az 1000. évben történt magyar államalapítás egyik emlékhelye. Az itteni monostor első apátja Asztrik volt, Szent István diplomatája, aki a koronát hozta el Rómából első királyunknak. István trónra lépése az 1000. év előtt történt azon a helyen, ahol a vár áll. Nevét is erről nyerte a település, amit 1212-ben írnak le Warad, 1316-ban Pécsvárad alakban. Szent István saját udvarházát adta át két kápolnával mintegy 40 faluval, 1136 háznéppel és egyéb gazdag javadalmazással a missziós bencéseknek. Az ő feladatuk volt, hogy keresztény hitre térítsék a magyarságot.
Szent István monostorát 1543 nyarán, a török közeledtére hagyták el a szerzetesek. A török hódoltság után a monostor romokban hevert. Csak sok pereskedés után állt helyre – igaz, csak 31 faluval – a pécsváradi uradalom, amelyet Mária Terézia 1778-ban a budai egyetem, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjének fönntartására rendelt. Közalapítványi Uradalom lett, 1793-tól a várban székelt a Pécsváradi Gazdasági Főtisztség, ahová a Dél-Dunántúl közalapítványi birtokai tartoztak. Az uradalomnál volt erdőfőtanácsos Kodolányi János író édesapja.
Az apátság és a vár régészeti feltárása 1958-ban kezdődött meg. A műemlékegyüttes 1988-ban, Szent István halálának és a pécsváradi monostortemplom felszentelésének 950. évfordulóján nyílt meg a közönség számára.
A település történetében, gazdasági fellendülésében jelentős esemény volt 1912-ben a Pécs-Bátaszék vasútvonal megnyitása. Nem sokára takarékpénztár alakult, sajtgyár épült, a legnépesebb iparos céh, a molnárság évszázadokon keresztül, 1948-ig mintegy 25 vízimalmot működtetett Pécsváradon.
Az első világháborúban 72 pécsváradi lakos esett el. 1921-ben ez a község is szerb fennhatóság alá került, a megszállás végeztével a helyi szerbség Jugoszláviába távozott. A II. világháború után Pécsvárad népe, társadalma alapvetően átrendeződött, kicserélődött. Mintegy 180 katonai és polgári személy vesztette életét a háborúban és a deportálásokban. Csaknem teljesen eltűnt a mintegy 150 fős helyi zsidóság.
Az 1953-ban megépült 6. számú főközlekedési útvonal újabb lendületet adott a település gazdasági életének. Új családi házak épültek, de Pécsvárad történelmi településrésze szinte érintetlen maradt.
A Dombay-tó környékén üdülőövezet alakult ki.
1962-ben gimnázium nyílt Pécsváradon. 1970 július 1-én nagyközséggé nyilvánították a települést, majd 1993-ban városi rangot kapott. A Pécsvárad – a közigazgatási átszervezések ellenére – mindig megőrizte központi szerepét.

Keleti-Mecsek szelídgesztenyéssel, szőlőkkel, gyümölcsösökkel tarkított déli, délkeleti lankái ősi lakhelyei az embernek. A Mecsek legmagasabb pontja Zengő (682 m) lábánál fekszik, hazánk egyik legősibb, történelmi múltban leggazdagabb történelmi kisvárosa. Patinás emlékei, csodás természeti környezete miatt is az egyik legvonzóbb célpont Baranyában.

A város legjelesebb látnivalója a vár, a magyar államalapítás egyik emlékhelye.Szent István király alapított itt bencés apátságot, melynek első apátja, Asztrik hozta a koronát a keresztény vallást meghonosító Istvánnak Rómából. Pécsváradi vár X. századból fennmaradt kápolnája és annak freskója egyedülálló korabeli műemlék. Pécsváradot a Szent István által 1000-ben alapított monostor tette annak idején országos jelentőségű állam- és egyházszervezési központtá.

A pécsváradi bencés apátság, a török kiűzése után uradalmi központként működött, jelenleg múzeum és szálloda. Az altemplom apszisában található freskó Árpád-kori művészetünk egyik legkorábbi emléke (1158). Az 1955-1988 közötti időben zajlott régészeti feltárás a Szent Benedek Regulája szerinti bencés monostort mutatja be a pécsváradi vár udvarán.
A vár észak-nyugati szárnyán a földszinten található a Géza fejedelem korabeli udvarház korjelző lőrésszerű ablakaival. Trónra lépése előtt, 998-ban ezt adományozta Szent István az egyháznak. A Rómából a koronát elhozó Asztrik volt a monostor első apátja.

A középkori felvonóhídon, a farkasverem felett lép ma a látogató a X. századi monostor területére. Jobbról a monostor, balról annak kápolnája, az előterében múzeum található. Továbbá a monostor épségben megmaradt egyik temploma a X. század végéről. A monostor további részeit az udvaron, a romkertben szemlélhetjük: nagyméretű gótikus csarnoktemplomhoz vezet a lépcsőfeljáró a kapubejárattal szemben. A templomhoz oldalról kápolnák csatlakoznak. A templomtól délre a XIV. században kerengős gótikus kolostort alakítottak ki. Látható az 1351-ben épült nagyméretű apáti palota első szintje, továbbá a gótikus kolostor közösségi helyiségei.

A monostort már alapításától fogva várszerűen megerősítették. Erről nevezték a helyet Váradnak, Pécsváradnak. Több bástyája közül a legkésőbb, a török ellen 1490-es években épített torony maradt meg. A török ideérkezte, 1543 júniusa előtt a kolostorvárat utolsó apátja, Martinuzzi Fráter György felrobbantatja, s ekkor megsemmisülnek az udvaron álló pompás építmények.

A török után Közalapítványi Uradalmi központ lesz a vár. Megtartják és kiegészítik a középkori alapú várfalakat. A barokk kor építkezéseit őrzi a kovácsműhely, emeletén Kígyós Sándor állandó kiállítása látható. Továbbá az István Király Szálló földszintje, amelyre az 1980-as években épített két emelettel alakítják ki a mai szállodát, s összekötik a XV. századi toronnyal.

A kapu feletti évszám szerint 1754-ben nyitották a középkori falakon a vár gazdasági bejáratát. Ettől balra áll Borsos Miklós István király-szobra.

 A település megközelíthető az M6-os  és a 6. számú főúton, vagy vonattal: a Pécs- Bátaszék vasútvonalon.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:   www.pecsvarad.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »