Szabadkígyós

Szabadkígyós

Szabadkígyós község a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található.

A község határában 4773 hektárnyi természetvédelmi terület található. A szabadkígyósi puszta-amely a Békéscsabától délre elterülő puszták és tanyák világával ismertet meg bennünket-kedvelt kirándulóhelye a környéken lakóknak. Szabadkígyóstól délre terül el a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet.

A település már a honfoglaláskor is lakott volt. Az első írásos adat azonban csak 1398-ból származik. Ebben az időben kendertermeléssel foglalkoztak az itt élők. A korábban Zaránd megyéhez tartozó Kígyóst, mely 1566 előtt a Kégyós nevet viselte. 1512-ben Ajtóssyaknak köszönhetően békés vármegyéhez csatolták. Amikor a törökök elfoglalták a környékbeli várakat, a lakosok mindannyiszor elmenekültek, a település majdnem teljesen elnéptelenedett. Az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a hajdani Ókígyóst és környékét. A XVIII. század végén a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenckheimek házasodtak be a dinasztiába örökölve ezzel a gyulai és békési rátát, amelyhez a kígyósi puszta és Doboz falu is tartozott, ahonnan az egész uradalmai irányították. E család nevéhez fűződik az ókígyósi major kialakítása.
Szabadkígyós, vagyis Ókígyós major közigazgatásilag Újkígyóshoz tartozott. 1950. január 1-je jelentős dátum a közég történelmében. Ekkor vette fel a hajdani Ókígyós a Szabadkígyós nevet.

A szabadon látogatható kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. E terület históriája és a mai viszonyok kialakulása szorosan egybekapcsolódott a kígyósi puszta, majd a gróf Wenckheim család és a kastély történetével. A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. Hold volt, melynek jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek. A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett.A torony kb. 40 méter magas, kilátó terasszal körbefogva.
A kastély nagy földszinti helységei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis-és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló-és cselédszobák. A hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egész a folyosó alá. Itt kiszállva, a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az istálló és a kocsiszín-két egymással szemben álló épület-ma is látható, csak közé egy modern zárt folyosó épült.Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincébe “lóré” vasúton szállították ide a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerülő földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastélyt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre.

A kastély – melyben 1945 óta iskola működik, – elhasználódott. 1958-ban ugyan történt egy nagyobb felújítás, de a 120 éves kastély teljes egészében felújításra szorul.A kastélypark növény-és állatvilága igen gazdag. A kastélyparkot az itt található őshonos erdőspusztai növénytársulásra alapozták.

További információk: www.szabadkigyos.hu  www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »