A világon egyedülálló hortobágyi táj tökéletes simaságú pusztaság, Európa legnagyobb kiterjedésű épen maradt legelője. A táj sajátos, időtlen nyugalmat áraszt, a helybeliek úgy mondják, a puszta senkit nem hagy közömbösen: akit megérint a varázsa, menthetetlenül beleszeret, aki nem hallja meg a végtelen rónaság néma muzsikáját, az sohasem fogja szívébe zárni.
Az Észak-alföldi régió ezerszínű arcát mutatja a látogatónak, aki felfedezni indul ezt a tájat. Sok-sok természeti, építészeti, kulturális gyöngyszem, csak erre a vidékre jellemző kincsek: a nap égette alföldi pusztaságok, a szépséges erdős, ligetes területek s a titkokat suttogó folyók éppúgy rabul ejtenek, mint az észak-alföldi fürdők felüdülést nyújtó gyógyvize, a régmúltat idéző, meghitt hangulatú szatmár-beregi templomok vagy a …
…. a büszke alföldi épületek. Felfedezésre csábítanak a népi hagyományok szülte jellegzetes kézművesremekek, a folklór táplálta dallamok, kóstolásra kínálkoznak az itteni sajátos ízek. A természet csodái nemcsak gyönyörködésre késztetnek, de túrázni, sportolni is hívnak: a folyók úszásra, vízi sportokra ösztönöznek, a rónák és a szatmári területek kitűnő terepet adnak a lovagláshoz, de gyalogosan vagy két keréken is boldogság felfedezni ezt a tájat.
Aki egyszer itt jár, azt elbűvöli az Észak-alföldi régió varázsa, mely számtalan szépséget, maradandó értéket rejt. Akit vendégül lát e táj, megtapasztalja, milyen a rabul ejtő szabadság.
Tegyen egy képzeletbeli utazást egy különleges vízi világban, az Alföld síkságán, a hömpölygő folyó és a tó találkozásánál!…Burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblök, madarak ezrei köröznek a levegőben és bújnak a nádasokban…körülöttük csend és harmónia. A természet csodája a Tisza-tó.Magyarország tenyérnyi területén bejárhatja Európa különleges Világörökségét, a Tisza-tavi Madárrezervátumot, romantikus csónaktúrákat tehet, kipróbálhatja szerencséjét a legendás halbőségéről ismert Tiszán.
S ha mozgalmasabb napokra vágyik jet-skí-t, motorcsónakot bérelhet kedvére, kerékpáron, lovon bebarangolhatja az apróbb falvakat, fürödhet termálfürdőkben, kóstolhat halászlevet, birkapörköltet és ellátogathat az ország cseresznyéskertjébe.
A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentős része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez. A Hortobágy kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.
A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.
A folyószabályozások előtti vízivilág képét mutatja a Tisza-tó, a 70-es években létesített víztározó. Három öblében jól megférnek a vízimadarak, a horgászok, sőt még a zajosabb vízi sportokat kedvelő nyaralók is.
A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a Nemzeti Parkban.
Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a Park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.
A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok itt törik meg.
Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovakat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején Normandiából került a Hortobágyra. A látogatót ámulatba ejti a csikósok ügyessége és a vágtázó ménes látványa.
Hortobágy település idegenforgalmi központjában, a Nagycsárda egykori Szekérállásában kapott helyet a pásztorkodás történetét, tárgyi emlékeit bemutató Pásztormúzeum.
A Budapestet Debrecennel összekötő út részeként a Hortobágy folyón 1827-ben kőhíd épült, melyet boltíveinek száma alapján Kilenclyukú hídnak keresztelt el a népnyelv.
A Nemzeti Park védett növény- és állatvilágának megismerését négy bemutató terület és tanösvények segítik.
A rendszeres programok közül legismertebb a Nemzetközi Lovas Napok és az augusztusi Hídi-vásár.
A tározót átszelő 33-as műúttól északra fekvő terület (Valki-medence) Tiszafüredi Madárrezervátum néven a Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása (1973) óta áll természetvédelmi oltalom alatt.
1979-től a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvízként jegyzi. 1993-ban nemzeti parki rangra emelték. Három évvel később a Poroszlói-medence legértékesebb részét, a Tisza-, Kis-Tisza V. sz. öblítő csatorna-, Balázs-fok által határolt területet (a Poroszlói- és a Sarudi-medencék egy részét) nyilvánították védetté, mely a Ramsari Egyezmény értelmében 1996-tól nemzetközi védettséget is élvez. Ezzel a bővítéssel a teljes tározótér közel kétharmadát, 7080 hektárt védenek természetvédelmi jogszabályok.
A madárrezervátum zavarásra fokozottan érzékeny élővilágot őrző részein látogatók csak külön engedéllyel, kutatási és ellenőrzési céllal tartózkodhatnak.
A terület természeti képe a tározó kialakításától napjainkig hatalmas átalakuláson ment keresztül, melynek eredményeképp mocsárrétek, nádas-gyékényes mocsarasok, hatalmas nyílt víztükrök és sekélyebb nyílt vizes hínarasok váltakoznak. A hajdani vadregényes vízi világ hangulatának őrzői a tündérrózsa, a vízitök és a tündérfátyol fehér és sárga virágaival díszített holtágak, morotvák. Hínármezőik búbos vöcskök, vörösnyakú vöcsök és feketenyakú vöcskök, kormos szerkő és fattyúszerkők fészkeit hordozzák. A nagyhínárok vízfelszínen szétterülő levelein vízityúkok lépdelnek. Az utóbbi években gyors terjedésnek indult tündérfátyol sárga szőnyegei több hektárt is boríthatnak, leginkább a hullámzásnak kevéssé kitett helyeken, nádasok, gyékényesek zugaiban. Az Európa-szerte eltűnőben levő, a vörös könyvben jegyzett sulyom egyre nagyobb területet hódít el. Sűrű, egybefüggő mezői egyhangúak, gyéren lakottak.
A nádasok, gyékényesek szegélyében szórványosan virágkáka, sárga nőszirom virít. A nagyobb összefüggő nádasokban gémtelepnek alakulnak ki, a vörösgém, a kis kócsag és nagy kócsag, a kanalasgém, az üstökösgém mellett a parti nádszegélyekben a törpegém is megtelepszik. Sekély vízborítású gyékényesekben cigányréce is költ. A fűz-nyár ligeterdők féltett fészkelő madarai a fekete gólya, a barna kánya, a kerecsensólyom és viszonylag gyakran felbukkan a vadászó kabasólyom. A Tisza-tó tájképet is meghatározó elemei a Valki- és Poroszlói-medencék kiszáradt facsoportjai, magányosan álló kiszáradt fái. Rendszeresen időznek rajtuk szárítkozó kárókatonák, de rétisasok és halászsasok is.
A fákon kárókatonák, szürke gémek és bakcsók költenek. Tavaszi-őszi madárvonuláskor több százezerre tehető a Tisza-tavon időző vadludak, récék száma, mennyiségük a feltöltés után rohamosan megemelkedett. A tározó töltéséről jól megfigyelhetők.
A korábban folyóvízre jellemző halfauna összetétele átrendeződött és jelenleg az állóvízi fajok dominálnak. A tó halállománya gazdag, sok fajnak jelent változatos élőhelyet. A jelenleg ismert, közel ötven halfajból több védett faj is megtalálható.
A terület faunisztikai szenzációja a hód megjelenése volt, a Tisza magasabb fekvésű partjait borító erdőkben az őzek és a vaddisznók mellett viszonylag gyakori a vadmacska is.
A fokozottan védett vidra rejtett életmódot él, de nyomai elárulják jelenlétét.
A teljes Tisza-tó szerencsés jellegzetessége, hogy egymást nem zavarva, egyidőben férnek meg itt a déli rész mozgalmas vízisport-kedvelői, a fürdőzők, az északi rész csendet óhajtó horgászai és a madár- vagy növényvilágot tanulmányozó ökoturisták.
A vízi turizmus mellett az elmúlt években az azt kiszolgáló falusi turizmus, valamint a lovas- és a kerékpár-turizmus is erőteljes fejlődésnek indult.
További információk: www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform