Kaposvár

Kaposvár

“Somogyország fővárosa” mintegy 70 000 lakosú, dinamikusan fejlődő megyeszékhely. Külső-Somogy és a Zselic találkozásánál, a Kapos folyó két partján fekszik. A Dél-Dunántúl második legnagyobb városa.

Első okleveles említése 1009-ből való. 1061-ben a mai város területéhez tartozó Kaposszentjakabon Ottó somogyi ispán bencés monostort alapított. A város neve a mocsaras Kapos-völgyben a XIV. században felépített kicsi várra emlékeztet, amely a bencés monostorral együtt 1555-ben török kézre került, majd a Rákóczi-szabadságharcot követően lerombolták. A város 1690-től az Esterházyak birtoka, 1749-ben Somogy vármegye székhelye lett. Erőteljes fejlődéséhez hozzájárult a Kapos szabályozása, a vasútvonal megépülése, ami maga után vonta az ipar megjelenését, a kulturális és szellemi élet fejlődését a XIX. század végén.

1873-ban a község várossá alakult és jellegzetes arculata alakult ki. 1894-ben villanyt és aszfaltozást kapott a város, majd 1897-ben kezdetét vette a csatornázása. 1902 óta áll az új városháza, ahol a díszterem és a lépcsőház üvegablakai a híres Róth Miksa alkotásai. A neoreneszánsz stílusú lépcsőházban a míves kőkorlátok adják a felvezető belső tér jellegzetes ritmusát.

1911-ben alakult ki a Kossuth tér mai szerkezete. A teret 2003-ban felújították, így a történelmi belvároshoz méltó formát kapott. Péntek esténként szökőkútja fény- és hangjátékával gyönyörködteti az érdeklődőket.

A Kossuth tér kétségtelenül legimpozánsabb épülete a Nagyboldogasszony Székesegyház. Helyén már 1702-ben is templom állt, egy aprócska fatemplom, ám a sok vihar megélt épületnek az állaga annyira leromlott, hogy le kellett bontani. A második templom az 1700-as évek közepén készült el, de ez is hamarosan kicsinek bizonyult a város megnövekedett lakosságához.

A mai neoromán épületet 1886. szeptemberében szentelték fel. Legrégebbi szobra egy barokk korból származó Madonna, de neves művészek keze munkáját dicsérik az oltárok, a carrarai márványból készült szenteltvíztartók, a templom szobrai és színes üvegablakai is. A főoltár mögött lévő ablakok balról jobbra haladva Szent Lászlót, Nagyboldogasszonyt és Szent István magyar királyt ábrázolják. A szenteltvíztartók karrarai márványból készültek Brandceisz János tervei szerint 1936-ban. A mélyedéseket ízléses, finom, lapos domborművek díszítik.

Külön említést érdemel a székesegyház déli oldalát díszítő Szent István kút, Bory Jenő alkotása, valamint a főbejárat mellett álló rokokó Mária oszlop, továbbá a templom előtt látható Nepomuki Szent János szobor, amely a város második legrégebbi szobra (1742-ben faragták, a város védőszentjéről). A templom tornyában négy harang lakik. Közülük a legnagyobb az 1434 kilogramm súlyú, amelyet a Nagyboldogasszonyról neveztek el.

A székesegyház mellett áll a plébánia klasszicista stílusú épülete, amely a templommal egyidejűleg készült.

A századforduló magyarországi színházépítési lázának idején épült a kaposvári Csiky Gergely Színház. Az eklektikus, a neoromantika és a szecesszió jegyeit magán viselő szép épület jellegzetes meghatározója a városképnek. Kapuit 1911-ben a Cigánybáró című előadással nyitotta meg. A színház több évtizede a magyar színházi élet kiemelkedő képviselője.

Innen került ki több remek színész, pl. Koltai Róbert, Pogány Judít, stb.

Az 1833-ban, klasszicista stílusban épült házat Török Ferenc, a megyeháza építője tervezte. Itt született 1867-ben Vaszary János festőművész.

Vaszary János a festészetet a fővárosban, majd Párizsban és Münchenben tanulta. Székely Bertalan tanítványa volt. 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Zárda utcai szülőházában berendezett állandó kiállítás keresztmetszetet nyújt a festői életpálya különböző korszakairól, átívelve Vaszary teljes életművén.

A ház falán emléktábla őrzi a festő emlékét.

Rippl-Rónai József, a stílusújító modern festészet magyarországi meghonosítója. Münchenben, majd Párizsban tanult, a magyar posztimpresszionizmus legnagyobb alakja.

1908-ban vásárolta meg a Róma-villát, mely haláláig lakhelyéül szolgált. A parkkal övezett, hatszobás emeletes villa színpompás, dekoratív képek, a kukoricás-stílus létrejöttének színtere volt.

A szobák a művész saját bútoraival berendezve, és több mint kilencven műalkotással, hűen tükrözik az eredeti állapotokat. Az otthoni környezet és a családi atmoszféra Rippl-Rónai művészetének állandó témául szolgált. A művészi kifejezés érdekében merész formai, stílusbeli újításokra is vállalkozott. A múzeum gazdag betekintést nyújt a művész minden festői korszakába.

A késő barokk stílusú épület az Esterházy herceg birtokainak központja volt, az uradalom tiszttartója is itt lakott. Ma itt működik a Csokonai Hotel.

Az épülethez fűződik Csokonai Vitéz Mihály vígeposzának keletkezése. A Somogy megye főispáni tisztségébe beiktatott Gróf Széchényi Ferencet tiszteletére 1798 nyarán ünnepséget rendeztek a tiszttartói házban. Csokonai Vitéz Mihály szintén részt vett az ünnepségen, és a báli élmények hatására született meg híres vígeposza a ‘Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon’. A költőre emlékezve kapta a fogadó a Csokonai nevet. Több neves személyiség is megszállt itt, többek között Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Kassák Lajos.

Farsang idején a háromszáz fő befogadására alkalmas díszteremben rendezik az immár hagyományos hírű Dorottya-bált.

A Szent Imre utca és a Kossuth Lajos utca között terül el a város legnagyobb zöldterülete, a Berzsenyi park. Az 1927 és 1929 között kialakított pihenőhely nevét Berzsenyi Dániel költőről kapta.

A parkban nemcsak növényritkaságok találhatók, hanem Berzsenyi Dániel és Németh István – neves kaposvári polgármester – szobra is. Itt állították fel 56-os forradalom 50 éves évfordulóján, az amerikai magyarok összefogásából, Gera Katalin által készített emlékművet, a Szabadság angyalát.

Ripl-Rónai múzeum:

A múzeum épülete az egykori Vármegyeháza, amely 1828-1832 között épült klasszicista stílusban. A múzeumnak különösen jelentős a régészeti, a néprajzi és a képzőművészeti gyűjteménye. A Múzeumi gyűjtemény több mint 580 ezer tárgyból áll. A tárgyi néprajzi gyűjtemény megalapozója Gönczi Ferenc egykori néptanító, tanfelügyelő, majd múzeumigazgató volt. A mintegy tízezres néprajzi gyűjtemény legértékesebb részét a pásztorművészet, a kismesterségek, a népi textília és építészet emlékei alkotják.

Állandó kiállítások:
– Fejezetek Somogy néprajzából: Bemutatja a megye századvégi viselettörténetét, pásztorművészetét és népi textilgyűjteményét.
– Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye: A gyűjtemény létrehozója Rippl-Rónai József testvéröccse. 1920-ban gyűjteményét, amely 1355 darabból állt, Somogy vármegyének ajándékozta.
– Természeti örökségünk: Somogy megye földtörténetét és élővilágát bemutató kiállítás.
– A honfoglalás kora Somogy megyében: A honfoglalók és elődeik hagyatéka.
– Fejezetek a magyar középkori élet tárházából

Immáron egy teljes egészében felújított fürdőkomplexum várja a Kaposvárra látogató vendégeket, miután 2011. augusztus 5-én délben átadták a közönségnek a 3,5 milliárd forintba kerülő létesítményt. Az Európai Unió által támogatott egészségturisztikai fejlesztés eredményeként a fürdő több ezer négyzetméterrel, újabb medencékkel és megannyi új szolgáltatással gazdagodott. A pihenést, a sportolást, a szórakozást és az egészségmegőrzést szolgáló fürdőben kilenc új medence – köztük termál-, víz alatti gyógytorna-, súlyfürdő- és terápiás medence is – is épült. A Virágfürdő medencéivel együtt így összesen 18 medence várja a látogatókat.

Az 1061-ben alapított bencés apátság román stílusú épületmaradványa Kaposvár legrégebbi védett műemléke. Az egykori kerengőben kialakított kőtárban szép román kori és gótikus bordaprofilok láthatók; kiszolgáló épületegyüttesében pedig Somogyi Győző festőművész magyar királyokról készített arcképcsarnoka látható.

A romkertben szabadtéri színpad, kilátó, büfé és alkotóház (14 fő részére szállás lehetőséggel) is helyet kapott.

A szép fekvésű monostor rekonstruálását követően, 2001. augusztus 20-tól szabadtéri színházi és zenei estek, képzőművészeti táborok színtereként szolgál, melyek közül kiemelkedik a Szentjakabi Nyári Esték szabadtéri művészeti fesztivál és a Bencés Napok rendezvény.

A Desedai-parkerdőt a tó északi részén alakították ki 1978-ban, parkolókkal, gépkocsi beállóval, kiszolgáló egységekkel, játszóterekkel és tanösvényekkel. A parkerdő magában foglalja a 26 hektáros arborétumot is, mely igazi különlegesség. Félszigetként nyúlik be északi irányból a tóba. A terület – melyen eredetileg egy tájidegen akácos volt – nagyon változatos természeti adottságokkal rendelkezik: vannak benne száraz dombhátak, enyhe nyugati és keleti irányú lejtők, mocsaras részek is. A növények telepítése 1978-ban kezdődött meg a Sefag Rt jóvoltából.

A fiatal botanikai gyűjteményben szinte minden hazai fafaj megtalálható, 73 lombos fafaj és 38 tűlevelű fajta. Az impozáns látványt nyújtó tűlevelűeket, hamis ciprusokat, tujákat és jegenyefenyőket sorokban és csoportosan ültették. Az arborétumban a külhoni fajok mellett olyan hazai őshonos fajok is megtalálhatóak, mint az ezüsthárs, a bükk, a nyír.

A nagyközönség számára a millennium évében nyitották meg a botanikai gyűjteményt, mely egyaránt szolgálja a kikapcsolódást, a tanulást és a pihenést a szemet gyönyörködtető növényritkaságokkal.

A partról 100 méteres fahíd ível át a tó Deseda pataki ága fölött a félszigetre, ahol a kisebb utak mellett két fő sétaúton járhatjuk körbe az arborétumot: Az egyik közvetlenül a vízpart vonalát követi 1,4 km hosszúságban, a másik körsétaútszerűen kanyarog a facsoportok között 1,7 km hosszan.

Az 1112 hektáros terület 1994 óta helyi jelentőségű védettséget élvez. Kedvelt kirándulóhely és horgászparadicsom. Kerékpárral, lóháton, és gyalogosan is körbejárható. A tó és környéke sportolási lehetőséget is biztosít a tiszta levegőjű környezetben mozogni vágyóknak.

A Deseda hazánk leghosszabb mesterséges tava, melyet a Deseda-patak felduzzasztásával alakítottak ki. Hossza mintegy nyolc kilométer, szélessége 300-500 méter. Több Kaposvár környéki települést, településrészt – Somogyaszaló, Toponár – is érintő partján horgászparadicsom, strand, hétvégi hobbikertek találhatóak, a tó körül kerékpárúton lehet körbekerekezni.

A leghosszabb kerékpártúra útvonala csaknem 23 kilométer. 1994-ben Kaposvár közgyűlése Deseda és környéke néven védett területté nyilvánította az 1112 hektáros területet. Nem véletlenül: a tó és környéke számos védett állatnak, vonuló vízimadárnak kedvelt élőhelye, pihenőhelye.

Jellegzetes állatfaja ennek a területnek például a magyar tűzlepke, a kis apolló lepke vagy a fehér gólya.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

www.kaposvar.hu

 www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »