A karcagi határ számtalan régészeti leletet rejt. A kunhalmok egy része késő rézkori temetkezési hely. A település neve eredetileg török eredetű, valószínűleg kun személynév. A Qarsaq szó a pusztai róka megnevezése, mely Ázsiában ismert állat. A falu Kacagújszállás néven először 1506-ban szerepel. Valószínű, hogy az Árpád-korban magyar falvak voltak ezen a tájon is, melyek aztán a tatárjárás idején vagy elnéptelenedtek, vagy lakói lassan összeolvadtak a vidéket megszálló kunokkal.
A török hódoltság 150 éve alatt a város többször is elpusztult. A felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc után újratelepült, ekkortól kezdve a Nagykunság legnépesebb települése. A XVIII. században vált a térség központjává, magába olvasztva számtalan középkori falut. 1834. évi tűzvészben a déli városrész leégett. A XIX. század közepére megszaporodtak a mesteremberek a városban, 1853-ban már 160 iparost tartottak nyilván.A város lakossága évszázadokig kizárólag mezőgazdaságból és az arra települt iparból (malomipar, kézműipar) élt. Karcagon egykor hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom. 1857-től az országos vasúthálózat része lett Karcag, majd 1896-ban kiépítették a Tiszafüredre vezető szárnyvonalat is. 1872-ben a telepütést rendezett tanácsú várossá nyilvánították.
A második világháború idején sokat szenvedett a város. Hosszú távú fejlődésében jelentős szerepet játszott az 1969-ben megépült 450 ágyas kórház (ma Kátai Gábor Kórház), mely az egész Nagykunságot ellátja. A város szélein új lakónegyedek jöttek létre, de a korábban kialakult szegényebb körzetek is megmaradtak. A város fokozatosan a Nagykunság gazdasági és szellemi központjává vált.
Karcag, a Nagykunság legnépesebb és az ország egyik legnagyobb határú települése, Szolnok és Debrecen között félúton, Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határán található.
Vasúton a Budapest-Nyíregyháza vonalon, közúton a 4-es számú főútvonalon közelíthető meg legegyszerűbben.
Karcag városa több, mint félezer éves múltra tekint vissza. A várost a 13 században letelepülő kunok alapították. Karcagot hívhatjuk a kézművesek városának, mert fazekasok, csipkeverők, fafaragók élnek itt.
A várost a Hortobágy déli fogadókapujának is említjük. A település környékén több természetvédelmi terület is található, pl: kunhalmok, Zádor-lapos, Kecskeri puszta, Kecskeri tó, az arborétum csodálatos érdekesség a természetvédelem és az ökoturizmus barátainak. Karcagon épített értékek is vannak: Szélmalom, Zádor-híd, köves daráló, földbe ásott temetőcsőszház.
A Városi Gyógyvízű Strandfürdő egész évben várja vendégeit, nyáron 4 gyógymedencével és egy uszodával, télen egy nyitott gyógymedencével és egy fedett uszodával. A strand mellett egy 282 férőhelyes kemping található.
Az év folyamán a város több kulturális és idegenforgalmi rendezvénnyel is várja a látogatókat, mint pl. Mesterségek Művészete Nap, Karcagi Birkafőző Verseny, Nagykunsági Kulturális Napok, Karcagi Lovasnapok.
A múzeum alapításának gondolatát a karcagi születésű Györffy István vetette fel 1906-ban, és a Joó György református lelkész által összegyűjtött néprajzi anyag lett a mai múzeum alapja.
Az első kiállítást 1912-ben a városháza két termében rendezték be, majd a második világháború után 1952-ben Szűcs Sándor nevéhez kapcsolható az új gyűjtemény megalapítása.
A múzeum 1968-ban költözött mai helyére, a város közepén álló, klasszicista stílusú Bogdi Papp-kúriába.
A múzeum gyűjteményében főként néprajzi és történeti anyagok találhatók. Néprajzi anyagának legjelentősebb darabjai a pásztorkodás emlékei, a kunsági festett bútorok és a karcagi kerámiák.
Az állandó kiállítás Györffy István néprajzkutató legszebb könyvének a címét viseli: Nagykunsági Krónika. Láthatjuk a táj gazdálkodását, a szilaj állattartást, a pitarólas tanyát, a paraszti életet az ármentesítések előtti időszakban, a kunsági ember gazdag eszközkészletét. Külön kiállítás mutatja be a híres néprajzkutató tevékenységét.
A város és a Nagykunság történetére vonatkozó anyag legféltettebb darabja az 1745-ből származó karcagi földkönyv.
A karcagi Nagykunsági Tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be.
Az épületegyüttes három tagból áll, melynek legrégebbi része az 1840-es években népi klasszicista stílusban épült, hagyományosan háromosztatú lakóház. Mögötte található az istálló, kamara, szerszámos, vele szemben áll a kétosztatú, szoba-konyhás sütőház vagy kisház. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat.
A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
A Tilalmasi út másik oldalán látható a megye egyik legértékesebb műemléke, az 1858-ban épített, Gál-Gálszabóné-Deákné féle holland típusú felülhajtós szélmalom. Karcagon régen hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom, mára csak ez maradt fenn. A malmot Gál Ferenc építette a város szélén, egy téglafallal körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. A szélmalom forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült.
A négyemeletes malmot téglából építették, a falat ablakokkal áttörték. A felújított, szépen rendbe hozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka. Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén. Belső berendezése épen maradt, olyan mintha még tegnap is őröltek volna a hatalmas malomkerekek, malomkövek.
Ipari műemlék
A malom mellett lakó gondnok részletesen elmeséli annak történetét, és elmagyarázza működését.
A fogadóház a műemlék szélmalommal szemben található. Az 1858-ban épült szélmalom az országban található legnagyobb ilyen típusú kétvitorlás malom. A malom valamikori tulajdonosának a fia, aki maga is itt dolgozott, mutatja be hozzáértéssel az értékes műemléket.
Az ide látogatók a szélmalom megtekintése után átsétálhatnak a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadójába, ahol a Természetvédelem a Nagykunságban című kiállítást tekinthetik meg.
A város nyugati részén található a Városi Gyógyvizű Strandfürdő, mely egész évben várja a látogatóit. Nyáron 5 nyitott medencével – melyből egy uszoda – télen egy nyitott medencével és egy fedett uszodával üzemel. 2004-ben megépült egy korszerű látványmedence, melyben sodrófolyosó, pezsgőfürdő és dögönyöző élményelemek kerültek kialakításra, a vendégek nagy örömére.
A sportoláshoz nyáron rendelkezésre áll egy kispályás futballpálya, röplabdapálya és lehetőség van asztaliteniszezésre is.
A fürdő belépő árai szolidak, időszakos és napi kedvezmények biztosítottak.
A létesítmény vízigényét az ivóvízen túl 2 db hévízkút vize biztosítja. A strandfürdő mögötti területen található az 1.497 m talpmélységű hévízkút.
A gyógyvíz minősítése 1999-ben megtörtént, mely nátriumkloridos hidrogénkarbonátos és igen sok ásványi anyagot tartalmazó hévíz, így összetételénél fogva kiválóan alkalmas mozgásszervi megbetegedések kezelésére, nőgyógyászati panaszok enyhítésére, egyes bőrbetegségek gyógyítására.
A víz hőfoka kútfejen mérve 70 oC. Kitermelhető vízmennyiség 1.000 l/perc.
A másik kút a Nagyvénkerti vízműtelepen lévő (korábban ivóvízkútként üzemelt) 600 m talpmélységű termálkút, melynek vize kútfejen mérve 40 oC. Kitermelhető vízmennyiség 800 l/perc.
Ezen kutak vizével kerül megtöltésre a fürdő 4 medencéje. A látványmedence feltöltése hálózati ivóvízről történik. A medencék vizének vízminőségének meg kell egyeznie az ivóvíz minőségével.
A 7.000 mg/l mennyiségű ásványanyag a környező települések hévizeihez képest igen magas, azonban a kiváló gyógyhatásán túlmenően a Na-klorid a kút termelőcsövének felső 20-30 m-ben kirakódást okoz. Tisztítása a termelőcső kiszedésével, csőcserével történik, majd e kemény sóképződményt 30 %-os sósavval maratjuk le a cső faláról. A fürdő medencéinek használt vize nyílt csapadékvíz elvezető rendszeren az Északi Zápor-tározóba, majd az I. sz. belvízfőcsatornába, innen a Hortobágy-Berettyóba jut. A kibocsátott használt víz összsótartalma változó, 2.800-5.500 mg/l, így a határértéket kismértékben túllépi.A használt víz kibocsátására a fürdő rendelkezik önellenőrzési tervvel és a Környezetvédelmi Hatóság részére a mért vizsgálati eredmények megküldésre kerülnek.
A fürdővíz vegyszeres kezelése azon medencéknél van alkalmazva, mely medencék szűrő-forgatóval vannak ellátva, így a látványmedence és az uszoda esetében. Ezen medencék pH beállító vegyszere a sósav, fertőtlenítő vegyszere a Na-hypoklorit, illetve a klórgáz.
Ezen medencék vize mindaddig nincs leengedve, amíg a vízminősége megfelel az ivóvíz szabványnak előírtaknak.
Szolnok felől a 4-es főúton haladva érjük el a Nagykunság fővárosát. Megközelíthetjük a várost vasúton is. A településen halad át a Budapest-Záhony vasútvonal, valamint innen indul a Karcag-Tiszafüred vasútvonal.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.karcag.hu
