Nevét valószínűleg a Túr folyóról kapta, ugyanis a Berettyó folyó az Árpád-korban a Túr nevet viselte. Anonymus krónikája szerint a honfoglaló magyarok is Túr alatt keltek át a Körösön, Szarvashalomnál. A település első írásos emléke az 1205-1235 közötti időből származik.
Nagy Lajos királytól kapott városi rangot 1378-ban. Az Anjou uralkodó több ízben megfordult itt, rá utal a város régi címere, az Anjou-liliom.
A város fejlődését a középkorban a – Sárrét mocsarát kikerülő – kereskedelmi út befolyásolta. Mezőtúr ősi mezőváros, a túri vásárok már a XV. században híresek voltak. Fontos kereskedelmi útvonal vezetett át itt Erdély felé. Külföldi – főleg a Balkánról érkező kereskedők – gyakran látogatták a vásárokat, görög és örmény kalmárok, nyersbőrrel kereskedő zsidók is megfordultak itt. Elsősorban állatokat, gabonát, borokat kínáltak a vásárokon. A török hódoltság idején török katonák védték a vásárt, túri tőzsérek irányították a marhakereskedelmet.
Évszázadok óta jellemző volt itt a kézműipar. Csizmadiák, tímárok, fazekasok és szűcsök dolgoztak Mezőtúron, művészi fokra emelve a népi mesterségeket. A városban már a XVI. században dolgoztak fazekasok. A fazekascéhet 1782-ben újjászervezték. A mezőtúriak 1837-től kezdve foglalkoztak mázas edény készítésével. A kézműipari kerámia az 1880-90-es években élte virágkorát, amikor más fazekas központok már nem voltak olyan jelentősek. Ennek a kornak volt kiemelkedő alakja id. Badár Balázs, aki a túri fazekasságot nemzetközi hírűvé tette.
A Váradi regestrum 1219-es bejegyzésében Túr falu megnevezéssel már szerepel a település. Mezőtúr Nagy Lajos királytól nyerte el a mezővárosi rangot, aki Anjou-liliomos címert adományozott a városnak. Mezőtúr a középkortól kezdődően vált az Alföld egyik jelentős vásárvárosává, kereskedelmi útvonalává a híres Túri vásárok révén.
A történelmi múltat, az évszázados kulturális, művészeti és természetvédelmi hagyományokat őrző város számos meglepetést tartogat az idelátogatók számára.
Mezőtúr főterén az 1928-as építésű Városháza tornyából gyönyörű panoráma nyílik a városra: a Református Nagytemplom, az Úri Kaszinó, a gimnáziumok épületei, a Városi Galéria, a Római Katolikus Templom, kissé távolabb pedig a mezőtúri téglából épített Újvárosi Református Templom meghatározzák a város látképét. A főtéri I. és II. világháborús emlékművek, a Kossuth- szobor, Nagy Lajos király szobra, valamint a Szabadság téri Dózsa György szobor a mezőtúri történelem pillanatait idézik fel. A Városháza előtt elterülő park az Alföld egyik legszebb főterévé varázsolja a főtért, a Kossuth teret.
A vásárairól híres település ipari fejlődését nagyban meghatározta a város természeti értéke, a kiváló minőségű, vörösre égő mezőtúri agyagnak a feldolgozása.
A túri fazekas kézművesipar több évszázados múltra tekint vissza: a középkori mázatlan fekete kerámiát majd a XIX. századtól a mázas kerámiát készítő fazekasműhelyek alkotásai, a túri korsók, bödönök, kanták, butellák nélkülözhetetlen elemeivé váltak a paraszti háztartásoknak. A XIX- XX. század fordulóján, a fazekasmesterség virágkorában alkotott Badár Balázs (1855-1939), aki a polgári ízlést követő dísztárgyaival világhírűvé tette a mezőtúri kerámiaművességet.
Magyarország egyik legnagyobb népi kerámia gyűjteményét a Túri Fazekas Múzeum gondozza, a Badár-emlékházban pedig a Badár-család fazekassága került kiállításra a ma is működő eredeti alföldi fazekasműhelyben.
A helyi népi kerámiamesterség elismeréseként a mezőtúri fazekasság 2009-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Listájára.
Mezőtúrt átszeli a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, amely a torkolati zsiliprendszernél kapcsolódik a Hármas-Köröshöz. A város mellett kanyargó holtágak háborítatlan természeti kincsekben bővelkednek: a Halásztelek-Túrtő-Harcsás- holtágrendszer, ahol az önkormányzat és a Horgász Egyesület együttműködésével kialakított “Horgásztanya” fogadja a horgászturistákat, valamint a Peresi-holtág, amely a maga 27.6 km hosszúságával a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág rendszere.
A település megközelíthető közúton: Szolnokról indulva a 4-es úton, majd Törökszentmiklóson keresztül, a 46-os útra térve érjük el; vasúton: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-Curtici vonalon.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.mezotur.hu
