Siklós

Siklós

Siklós, Magyarország legdélibb városa, történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert kb. 10.700 lakosú település, amely egyben a térség kulturális, kereskedelmi és gazdasági központja. 1977.04.01-én csatolták hozzá Máriagyűd falut és avatták várossá, amely nem tekinthető áprilisi tréfának, hiszen Siklós már a középkor óta mezővárosként a nagy kiterjedésű birtok, majd a járás “lelke”, ahol a nélkülözhetetlen intézmények, mint kórház, bíróság, gimnázium és szakiskola is helyet kaptak.

A város nevét egy 1191-ben keltezett oklevélben olvashatjuk először, mint a Kán nemzetségbeli Siklósi család lakhelyét és birtokának központját, s hogy eredetileg azt nevezték el a családról, vagy fordítva történt, azt ma már nem lehet tudni, bár valószínű, hogy Siklós a család első birtoka lehetett, s így névadóvá is válhatott.

Magát a várat első ízben egy 1294-es oklevél említi, már mint meglévő virágzó várat és települést, amely már ekkor vásároshely volt.

A különleges szubmediterrán mikroklímának is köszönhető, hogy az ország egyik legrégebbi és legkiválóbb borvidéke is a Villányi-hegység lejtőin alakult ki, a Villány-Siklósi borvidék. Már a rómaiak is termeltek ezen a területen bort: ásatásokon előkerült, Bacchust, a boristent ábrázoló domborművek és sírfeliratok is bizonyítják ezt. A honfoglaló magyarok – bár valamilyen szintű borkultúrát magukkal hoztak – átvették az itt talált régi római hagyományokat, a kettő idővel keveredett, s így a mai magyar borkultúra is igen nagy mértékben kapcsolódik ehhez a vidékhez.

Itt élt a Bor nemzetségből való Bor vitéz is, aki a helyi nedű lelkes híve, s szorgalmas támogatója volt. A hagyomány szerint a nemes ital róla kapta magyar nevét.

A török megszállás után szerb és horvát menekültek érkeztek erre a vidékre, akik magukkal hozták a vörös bor termelésének szokását (előtte csak fehér volt itt található), s mint hogy Villány területének termőtalaja a vörös szőlő termesztéséhez kiválóan alkalmas, így a borvidék fokozatosan két részre osztódott. Siklósra a fehér borok jellemzőek, s Villányban elsősorban vöröset találhatunk.

Fehérborok
Az Olaszrizling október második felében érik, bora enyhén rezedaillatú, keserű mandulára emlékeztető, tüzes, kissé lágy, csodálatos harmóniájú.
Hárslevelű ősi magyar fajta. Napfényben gazdag, üde talajú hegyoldalakon október végén érik.
Chardonnay szőlőfajtát a múlt század végén a pécsi Káptalan hozta be Franciaországból.
Tramini finom illatú és zamatú, kissé lágy, harmonikus, telt, elegáns borát sokan kedvelik.
Rajnai Rizling terméséből készült finom, intenzív illatú, tüzes, zamatos, karakteres, férfias jellegű bornak kiemelkedő értéke a gyümölcsíz.

Vörösborok
Kékoportó, a borvidék legelterjedtebb, vörösbort adó fajtáját az idetelepülő német lakosság hozta magával. A Villányi borvidék tájfajtája egyik borvidéken sem ad olyan finom bort, mint itt.
Kékfrankos rubin- vagy mélyvörös színű, férfias, karakteres, csersavban gazdag, testes, zamatos borát sokan kedvelik, a gazdák burgundinak is nevezik.
Cabernet Franc bora kiváló minőségű, sötétvörös színű, magas cserzőanyag-tartalmú, málnára emlékeztető illatú, intenzív zamatú, finom savakkal.
Cabernet Sauvignon bora gránátvörös színű, avarillatba hajló, finom csersavban és zamatban különösen gazdag, ízmélysége a vörös fajták között a legnagyobb.
Merlot néhány évtizede honos e vidéken, mézédesre érett bogyóiból mélyvörös színű, illatban és zamatban gazdag bor készül.

A siklósi vár hazánk fontos történelmi nevezetessége, ez az egyik legépebben megmaradt középkori vár Magyarországon. Erődjének első falait még a XIII. században, 1251 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. A törökök 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalták el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek, ám 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor. E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely Európa Nostra díjat is kapott. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona.

A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő múzeum, szálloda és turistaszálló. Onnantól kezdve nem volt igazán gazdája a várnak. Tulajdonjogilag – mint védett műemlék – a magyar államhoz tartozik.

A XVIII. században épült termekben rendezték be a börtönmúzeumot, a kőtárat, és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató vármúzeumot.

Siklóson a XV. században telepedtek le a szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából templomot emeltek, melyet leégése után 1783-ban a mai alakjában építettek újjá. A templom copf stílusú épület, egyhajós, csehboltozatokkal és nyomott íves apszissal. Ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett.

A berendezések legértékesebb darabjai – köztük egy rekeszzománcos, XII. századi nyakbavaló ereklyetartó doboz – a szentendrei görögkeleti egyházművészeti gyűjteménybe került.

Máriagyűd Siklós része, az itt található kéttornyú, barokk ferences kegytemplom híres zarándokhely. 1964-ben belsőleg, majd 1972-ben külsőleg is megújult a templom. 1970-ben megépült az új plébániaház, melyet 1958-ban pajtából és istállóból alakítottak ki. Majd 1981-ben elkezdődött a zarándokok adományaiból az oltárok felújítása.

A templombelső:

Főhely a kegyoltár. Még a II. Géza király által 1148-ban épített részben áll. Neobarokk stílusban képezték ki. Az alsó rész 1862-ben készült siklósi márványból. A többi rész barokk jellegzetesség: márványutánzat. A szentségház bronz ajtaja 1936-ból való. Szűz Mária életének egyes mozzanatait mutatja be a domborítás. Fentről balról jobbra: Angyali üdvözlet – Jézus születése – Betegek gyógyítója – Pieta – Mária mennybemenetele – Magyarok nagyasszonya – Középen: A bibliai életfa – Az örök élet forrásai, A hét szentség jelképe. A kegyszobor a harmadik a kegyhely történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. Egy XIV. századból való érem ábrázolása szerint az koronával és palásttal ékesített gyermeke nélküli Mária-szobor volt. A másodikat 1689-ben hozták Kaproncáról, de 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették. Ma is ott van a ferencesek templomában. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. Ezüstből ötvözött palástját a XVIII. század (1784) vége felé készítették. A rajta látható arany ékszereket, gyűrűket, zarándokok hagyták itt hálából. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül. Az oltár ormán a szentháromság-egyisten szokásos jelképe, a háromszög látható. Az oltárt körül fogja a kerülő. Zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor itt járják körül az oltárt, és köszöntik énekükkel Jézust és a Szűzanyát. Bent a gótíves ajtó a régi sekrestyéhez volt bejárat. Ez a rész a XIII. sz.-ból való.

A szentély falát alul a hála-táblák borítják. Ma is állandóan hozzák őket egy-egy segítség megköszönésére. Feljebb a pápa és a pécsi püspökség címerét lát- hatjuk. A különös boltozatú mennyezeten a 4 evangélista jelképei sorakoznak. Angyal: Szt. Máté, oroszlán: Szt. Márk, tulok: Szt. Lukács, sas: Szt. János, középen a Szűzanya szokásos monogramja. Balkéz felé a mostani sekrestye bejárata, jobbra egy gótíves bejárat tölgyfa ajtóval, melyet kívülről szép faragás díszít. Középen a II. Vatikáni Zsinat által szorgalmazott szembemiséző oltár.

A hajórészt 1739-ben barokk stílusban építették. E stílusra jellemző: a mozgalmasság (megtöri a vonalakat – I. ablakok), dinamikus mozgásban ábrázolja a szobrokat, gazdagon aranyoz, márványoz. A márvány legtöbbször csak utánzat, mert nincs a kornak elég pénze az igazihoz. Ilyenek az itteni mellékoltárok is. Balra a ferences rend, a barátok, nagy alapítójának Assisi Szt`. Ferencnek az oltára. 1182-1226. között élt az olasz Assisi városban. A szegénység, a vidámság, a jóság nagy szentje. Átalakító hatással volt korára. Festménye a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. A fönti kis kép remete Szt. Pált ábrázolja. Ő a szerzetesség indítója. Egyiptom pusztaságában élt 228-341-ig. A szobrok: balra Szt. István (975-1038) és Szt. László (1046-1095), a két nagy magyar király. Fent középen a címerben két keresztbe tett kar: a ferences harmadrend jelvénye, kínő belőle a kettős kereszt, a keresztény magyarság jelzője. A jobb oldali oltár Szt. Antalnak állít emléket. 1195-1231. között élt. Egyházdoktor, ékesszólásával, csodálatos tudásával kápráztatta el kortársait. Ma ő a minden bajban segítő közkedvelt szent. A kép a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. Ez áll egyébként a templomban található összes festményre és szoborra.

Fönt: Remete Szt. Antal a nagy névrokon. Egyiptomban élt 251-356 között. A szobrok balra: Szienai Szt. Bernardin (1380-1444) ferences atya, lenyűgöző népszónok. Jézus szent nevének nagy hirdetője. Jobbra: Kapisztrán Szt. János (1386-1456) ferences atya, tüzes lelkű népszónok. Hunyadi János segítőtársa a nándorfehérvári csatában. 1456-ban Siklós mellett, a Göntéren tartott gyújtó beszédet. A hátsó mellékoltár a gyógyulást kiesdő szentek oltára. A nagy képen fent: Mária a kereszténység segítője, balra: Szt. Sebestyén (288) Dioklécián császár testőrtisztje, kit hite miatt agyonnyilaztak, jobbra: Szt. Rókus (1295-1327) francia származású. A pestis betegek nagy ápolója és gyógyítója. Kórházak viselik nevét, és kérik oltalmát. Középen: Limai Szt. Róza (1586-1617) Peru nagy szentje. Hihetetlen önmegtagadásaival és a folytonos szenvedések türelmes elviselésével érdemelt ki nagy tiszteletet. A szobrok: Balra: Szt. Anna, Jézus anyai nagyanyja, jobbra: Szt. József, Jézus nevelő atyja.

Jézus szíve kápolna: A nagyméretű faszobor egy tiroli fafaragóműhelyben készült. A fenti kép Nepomuki Szt. Jánost (1340-1383), a gyónási titok szent- jét ábrázolja. Ezelőtt ez a kápolna az ő tiszteletére volt rendelve. A bal oldali üvegablakon Szt. Kamill (1550-1614) van. Olasz származású. A kamiliánus betegápoló rend alapítója. Jobb oldalon Szt. Bonifác (672-754) vértanú püspök, Németország térítő apostola. Angol származású. Túloldalt az első: Keresztelő kápolna. A keresztkút mögött a 14 segítő szent képe: Szt. Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus. Középütt: Szűz Mária, a kereszténység segítsége. A hátsó: Szt. József kápolnája.
További szobrok: Balra fent: Nepomuki Szt. János. Lent: Páduai Szt. Antal, vele szemben: Kis Szt. Teréz, majd Szt. Joachim, Szűz Mária édesapja. Keresztelő Szt. János és lourdes-i Szűz Mária.

A bejárat fölött az üvegablak mögött: Ancilla Domini, Palkovics Lajos alkotása 1979-ből. A nyugati főbejárat fölött a szűzanya régi barokk kőszobra. A mennyezet festése: 10 szűz Mária monogramban a Lorettói litánia 10 megszólításának jelképe.
A falon az idezarándokló három nemzetiség: magyar, német, horvát kedvelt Mária-énekének kezdő sora. A padok a ferences műhely alkotásai művészi faragásokkal és díszítésekkel. Külön figyelmet érdemelnek az elővédek emblémái.

2008 június 24-én fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplom basilica minor rangra emelését. Juliusz Janusz apostoli nuncius szeptember 14-én ünnepi szentmise keretében hirdette ki az új címet Máriagyűdön.

Siklóson nem csak a megőrzött történelem,de a legújabb kor élménye is vár a városba látogatókra. Egyedülálló természeti, történeti környezetben, a Siklósi Vár szomszédságában található Siklós új termálfürdője, a Thermal Spa Siklós.

A fürdő belsőépítészete rendkívül impozáns, a medencéket körülvevő színes bástyák pedig különleges hangulatvilágukkal a vár biztonságos falait jelképezik. Minden egyes bástya belsejében meglepetés élmények várják a fürdőzőket! A háromszintes, több,mint 5000 négyzetméteres komplexumban hideg és meleg vizes medencék egyedülálló élmény elemekkel, gyermek- és élményfürdők, szaunavilág, sportpályák, vendéglátó egységek nyújtanak élménydús kikapcsolódást.

A fürdőcsarnok összesen 6 felnőtt és három gyermekmedencével, várja a fürdőzőket.
Négy felnőtt medence 33-36 °C- os élménymedence kényeztető élményelemeket rejt, mint például pezsgőágyakat, talpmasszázsokat, derékmasszázsokat, masszázs-kabinokat, buzgárokat, nyakzuhanyokat, sodró folyosót, 2 db óriáscsúszdát.

Emellett a Gyermek Kaland medence szivárványcsúszdával, három különböző mélységű melegvizes medencével és vízi játékokkal várja a gyerekeket, babákat.

A nyugalomra, pihenésre, gyógyulásra vágyó vendégek kettő 36-38°C-os termálvizes ülőmedencében, illetve az emeleten kialakított Juice és koktélbár kellemes környezetében töltődhetnek fel.

A Termálfürdő udvari részén egy 33 méteres kültéri úszómedence, színes gyermek élménymedence, valamint melegvizes felnőtt medence és jakuzzi várja a fürdőzőket nyakzuhannyal, derék masszázzsal, pezsgőággyal.

A fürdő wellness részlege 2 db finnszaunával 2 db infraszaunával, egy kültéri orosz szaunával, aromakabinnal, gőzfürdővel és sóbarlanggal várja vendégeit. A kényeztetést különböző masszázsok, gyógyászati, illetve szépségápolási szolgáltatások teszik teljessé. Szolárium és napozóterasz várja a barnulni vágyókat.

A melegvizes termál medencénél, illetve az emeleten lévő Juice bárunkban található egy-egy nagyképernyős televízió, melyeken a sportesemények izgalmait követhetik nyomon kedves vendégeink. A legkisebbek számára újdonsült vizicsopperekkel kedveskedünk, valamint a felnőttek és a gyerekek összemérhetik erejüket és ügyességüket a csocsóasztalnál.

A fürdő minden korosztály számára nyitott, kulturális eseményeknek, nyári élőzenei koncerteknek, jazz esteknek szintén szívesen ad otthont.

Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 255 km. A 6-os számú főúton (Pécsig), onnan tovább az 58-as számú úton.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

www.siklos.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »