Siklós, Magyarország legdélibb városa, történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert kb. 10.700 lakosú település, amely egyben a térség kulturális, kereskedelmi és gazdasági központja. 1977.04.01-én csatolták hozzá Máriagyűd falut és avatták várossá, amely nem tekinthető áprilisi tréfának, hiszen Siklós már a középkor óta mezővárosként a nagy kiterjedésű birtok, majd a járás “lelke”, ahol a nélkülözhetetlen intézmények, mint kórház, bíróság, gimnázium és szakiskola is helyet kaptak.
A város nevét egy 1191-ben keltezett oklevélben olvashatjuk először, mint a Kán nemzetségbeli Siklósi család lakhelyét és birtokának központját, s hogy eredetileg azt nevezték el a családról, vagy fordítva történt, azt ma már nem lehet tudni, bár valószínű, hogy Siklós a család első birtoka lehetett, s így névadóvá is válhatott.
Magát a várat első ízben egy 1294-es oklevél említi, már mint meglévő virágzó várat és települést, amely már ekkor vásároshely volt.
A különleges szubmediterrán mikroklímának is köszönhető, hogy az ország egyik legrégebbi és legkiválóbb borvidéke is a Villányi-hegység lejtőin alakult ki, a Villány-Siklósi borvidék. Már a rómaiak is termeltek ezen a területen bort: ásatásokon előkerült, Bacchust, a boristent ábrázoló domborművek és sírfeliratok is bizonyítják ezt. A honfoglaló magyarok – bár valamilyen szintű borkultúrát magukkal hoztak – átvették az itt talált régi római hagyományokat, a kettő idővel keveredett, s így a mai magyar borkultúra is igen nagy mértékben kapcsolódik ehhez a vidékhez.
Itt élt a Bor nemzetségből való Bor vitéz is, aki a helyi nedű lelkes híve, s szorgalmas támogatója volt. A hagyomány szerint a nemes ital róla kapta magyar nevét.
A török megszállás után szerb és horvát menekültek érkeztek erre a vidékre, akik magukkal hozták a vörös bor termelésének szokását (előtte csak fehér volt itt található), s mint hogy Villány területének termőtalaja a vörös szőlő termesztéséhez kiválóan alkalmas, így a borvidék fokozatosan két részre osztódott. Siklósra a fehér borok jellemzőek, s Villányban elsősorban vöröset találhatunk.
Fehérborok
Az Olaszrizling október második felében érik, bora enyhén rezedaillatú, keserű mandulára emlékeztető, tüzes, kissé lágy, csodálatos harmóniájú.
A Hárslevelű ősi magyar fajta. Napfényben gazdag, üde talajú hegyoldalakon október végén érik.
A Chardonnay szőlőfajtát a múlt század végén a pécsi Káptalan hozta be Franciaországból.
A Tramini finom illatú és zamatú, kissé lágy, harmonikus, telt, elegáns borát sokan kedvelik.
A Rajnai Rizling terméséből készült finom, intenzív illatú, tüzes, zamatos, karakteres, férfias jellegű bornak kiemelkedő értéke a gyümölcsíz.
Vörösborok
A Kékoportó, a borvidék legelterjedtebb, vörösbort adó fajtáját az idetelepülő német lakosság hozta magával. A Villányi borvidék tájfajtája egyik borvidéken sem ad olyan finom bort, mint itt.
A Kékfrankos rubin- vagy mélyvörös színű, férfias, karakteres, csersavban gazdag, testes, zamatos borát sokan kedvelik, a gazdák burgundinak is nevezik.
A Cabernet Franc bora kiváló minőségű, sötétvörös színű, magas cserzőanyag-tartalmú, málnára emlékeztető illatú, intenzív zamatú, finom savakkal.
A Cabernet Sauvignon bora gránátvörös színű, avarillatba hajló, finom csersavban és zamatban különösen gazdag, ízmélysége a vörös fajták között a legnagyobb.
A Merlot néhány évtizede honos e vidéken, mézédesre érett bogyóiból mélyvörös színű, illatban és zamatban gazdag bor készül.
A siklósi vár hazánk fontos történelmi nevezetessége, ez az egyik legépebben megmaradt középkori vár Magyarországon. Erődjének első falait még a XIII. században, 1251 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. A törökök 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalták el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek, ám 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor. E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely Európa Nostra díjat is kapott. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona.
A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő múzeum, szálloda és turistaszálló. Onnantól kezdve nem volt igazán gazdája a várnak. Tulajdonjogilag – mint védett műemlék – a magyar államhoz tartozik.
A XVIII. században épült termekben rendezték be a börtönmúzeumot, a kőtárat, és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató vármúzeumot.
Siklóson a XV. században telepedtek le a szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából templomot emeltek, melyet leégése után 1783-ban a mai alakjában építettek újjá. A templom copf stílusú épület, egyhajós, csehboltozatokkal és nyomott íves apszissal. Ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett.
A berendezések legértékesebb darabjai – köztük egy rekeszzománcos, XII. századi nyakbavaló ereklyetartó doboz – a szentendrei görögkeleti egyházművészeti gyűjteménybe került.
Máriagyűd Siklós része, az itt található kéttornyú, barokk ferences kegytemplom híres zarándokhely. 1964-ben belsőleg, majd 1972-ben külsőleg is megújult a templom. 1970-ben megépült az új plébániaház, melyet 1958-ban pajtából és istállóból alakítottak ki. Majd 1981-ben elkezdődött a zarándokok adományaiból az oltárok felújítása.
A templombelső:
Főhely a kegyoltár. Még a II. Géza király által 1148-ban épített részben áll. Neobarokk stílusban képezték ki. Az alsó rész 1862-ben készült siklósi márványból. A többi rész barokk jellegzetesség: márványutánzat. A szentségház bronz ajtaja 1936-ból való. Szűz Mária életének egyes mozzanatait mutatja be a domborítás. Fentről balról jobbra: Angyali üdvözlet – Jézus születése – Betegek gyógyítója – Pieta – Mária mennybemenetele – Magyarok nagyasszonya – Középen: A bibliai életfa – Az örök élet forrásai, A hét szentség jelképe. A kegyszobor a harmadik a kegyhely történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. Egy XIV. századból való érem ábrázolása szerint az koronával és palásttal ékesített gyermeke nélküli Mária-szobor volt. A másodikat 1689-ben hozták Kaproncáról, de 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették. Ma is ott van a ferencesek templomában. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. Ezüstből ötvözött palástját a XVIII. század (1784) vége felé készítették. A rajta látható arany ékszereket, gyűrűket, zarándokok hagyták itt hálából. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül. Az oltár ormán a szentháromság-egyisten szokásos jelképe, a háromszög látható. Az oltárt körül fogja a kerülő. Zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor itt járják körül az oltárt, és köszöntik énekükkel Jézust és a Szűzanyát. Bent a gótíves ajtó a régi sekrestyéhez volt bejárat. Ez a rész a XIII. sz.-ból való.
A szentély falát alul a hála-táblák borítják. Ma is állandóan hozzák őket egy-egy segítség megköszönésére. Feljebb a pápa és a pécsi püspökség címerét lát- hatjuk. A különös boltozatú mennyezeten a 4 evangélista jelképei sorakoznak. Angyal: Szt. Máté, oroszlán: Szt. Márk, tulok: Szt. Lukács, sas: Szt. János, középen a Szűzanya szokásos monogramja. Balkéz felé a mostani sekrestye bejárata, jobbra egy gótíves bejárat tölgyfa ajtóval, melyet kívülről szép faragás díszít. Középen a II. Vatikáni Zsinat által szorgalmazott szembemiséző oltár.
A hajórészt 1739-ben barokk stílusban építették. E stílusra jellemző: a mozgalmasság (megtöri a vonalakat – I. ablakok), dinamikus mozgásban ábrázolja a szobrokat, gazdagon aranyoz, márványoz. A márvány legtöbbször csak utánzat, mert nincs a kornak elég pénze az igazihoz. Ilyenek az itteni mellékoltárok is. Balra a ferences rend, a barátok, nagy alapítójának Assisi Szt`. Ferencnek az oltára. 1182-1226. között élt az olasz Assisi városban. A szegénység, a vidámság, a jóság nagy szentje. Átalakító hatással volt korára. Festménye a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. A fönti kis kép remete Szt. Pált ábrázolja. Ő a szerzetesség indítója. Egyiptom pusztaságában élt 228-341-ig. A szobrok: balra Szt. István (975-1038) és Szt. László (1046-1095), a két nagy magyar király. Fent középen a címerben két keresztbe tett kar: a ferences harmadrend jelvénye, kínő belőle a kettős kereszt, a keresztény magyarság jelzője. A jobb oldali oltár Szt. Antalnak állít emléket. 1195-1231. között élt. Egyházdoktor, ékesszólásával, csodálatos tudásával kápráztatta el kortársait. Ma ő a minden bajban segítő közkedvelt szent. A kép a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. Ez áll egyébként a templomban található összes festményre és szoborra.
Fönt: Remete Szt. Antal a nagy névrokon. Egyiptomban élt 251-356 között. A szobrok balra: Szienai Szt. Bernardin (1380-1444) ferences atya, lenyűgöző népszónok. Jézus szent nevének nagy hirdetője. Jobbra: Kapisztrán Szt. János (1386-1456) ferences atya, tüzes lelkű népszónok. Hunyadi János segítőtársa a nándorfehérvári csatában. 1456-ban Siklós mellett, a Göntéren tartott gyújtó beszédet. A hátsó mellékoltár a gyógyulást kiesdő szentek oltára. A nagy képen fent: Mária a kereszténység segítője, balra: Szt. Sebestyén (288) Dioklécián császár testőrtisztje, kit hite miatt agyonnyilaztak, jobbra: Szt. Rókus (1295-1327) francia származású. A pestis betegek nagy ápolója és gyógyítója. Kórházak viselik nevét, és kérik oltalmát. Középen: Limai Szt. Róza (1586-1617) Peru nagy szentje. Hihetetlen önmegtagadásaival és a folytonos szenvedések türelmes elviselésével érdemelt ki nagy tiszteletet. A szobrok: Balra: Szt. Anna, Jézus anyai nagyanyja, jobbra: Szt. József, Jézus nevelő atyja.
Jézus szíve kápolna: A nagyméretű faszobor egy tiroli fafaragóműhelyben készült. A fenti kép Nepomuki Szt. Jánost (1340-1383), a gyónási titok szent- jét ábrázolja. Ezelőtt ez a kápolna az ő tiszteletére volt rendelve. A bal oldali üvegablakon Szt. Kamill (1550-1614) van. Olasz származású. A kamiliánus betegápoló rend alapítója. Jobb oldalon Szt. Bonifác (672-754) vértanú püspök, Németország térítő apostola. Angol származású. Túloldalt az első: Keresztelő kápolna. A keresztkút mögött a 14 segítő szent képe: Szt. Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus. Középütt: Szűz Mária, a kereszténység segítsége. A hátsó: Szt. József kápolnája.
További szobrok: Balra fent: Nepomuki Szt. János. Lent: Páduai Szt. Antal, vele szemben: Kis Szt. Teréz, majd Szt. Joachim, Szűz Mária édesapja. Keresztelő Szt. János és lourdes-i Szűz Mária.
A bejárat fölött az üvegablak mögött: Ancilla Domini, Palkovics Lajos alkotása 1979-ből. A nyugati főbejárat fölött a szűzanya régi barokk kőszobra. A mennyezet festése: 10 szűz Mária monogramban a Lorettói litánia 10 megszólításának jelképe.
A falon az idezarándokló három nemzetiség: magyar, német, horvát kedvelt Mária-énekének kezdő sora. A padok a ferences műhely alkotásai művészi faragásokkal és díszítésekkel. Külön figyelmet érdemelnek az elővédek emblémái.
2008 június 24-én fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplom basilica minor rangra emelését. Juliusz Janusz apostoli nuncius szeptember 14-én ünnepi szentmise keretében hirdette ki az új címet Máriagyűdön.
Siklóson nem csak a megőrzött történelem,de a legújabb kor élménye is vár a városba látogatókra. Egyedülálló természeti, történeti környezetben, a Siklósi Vár szomszédságában található Siklós új termálfürdője, a Thermal Spa Siklós.
A fürdő belsőépítészete rendkívül impozáns, a medencéket körülvevő színes bástyák pedig különleges hangulatvilágukkal a vár biztonságos falait jelképezik. Minden egyes bástya belsejében meglepetés élmények várják a fürdőzőket! A háromszintes, több,mint 5000 négyzetméteres komplexumban hideg és meleg vizes medencék egyedülálló élmény elemekkel, gyermek- és élményfürdők, szaunavilág, sportpályák, vendéglátó egységek nyújtanak élménydús kikapcsolódást.
A fürdőcsarnok összesen 6 felnőtt és három gyermekmedencével, várja a fürdőzőket.
Négy felnőtt medence 33-36 °C- os élménymedence kényeztető élményelemeket rejt, mint például pezsgőágyakat, talpmasszázsokat, derékmasszázsokat, masszázs-kabinokat, buzgárokat, nyakzuhanyokat, sodró folyosót, 2 db óriáscsúszdát.
Emellett a Gyermek Kaland medence szivárványcsúszdával, három különböző mélységű melegvizes medencével és vízi játékokkal várja a gyerekeket, babákat.
A nyugalomra, pihenésre, gyógyulásra vágyó vendégek kettő 36-38°C-os termálvizes ülőmedencében, illetve az emeleten kialakított Juice és koktélbár kellemes környezetében töltődhetnek fel.
A Termálfürdő udvari részén egy 33 méteres kültéri úszómedence, színes gyermek élménymedence, valamint melegvizes felnőtt medence és jakuzzi várja a fürdőzőket nyakzuhannyal, derék masszázzsal, pezsgőággyal.
A fürdő wellness részlege 2 db finnszaunával 2 db infraszaunával, egy kültéri orosz szaunával, aromakabinnal, gőzfürdővel és sóbarlanggal várja vendégeit. A kényeztetést különböző masszázsok, gyógyászati, illetve szépségápolási szolgáltatások teszik teljessé. Szolárium és napozóterasz várja a barnulni vágyókat.
A melegvizes termál medencénél, illetve az emeleten lévő Juice bárunkban található egy-egy nagyképernyős televízió, melyeken a sportesemények izgalmait követhetik nyomon kedves vendégeink. A legkisebbek számára újdonsült vizicsopperekkel kedveskedünk, valamint a felnőttek és a gyerekek összemérhetik erejüket és ügyességüket a csocsóasztalnál.
A fürdő minden korosztály számára nyitott, kulturális eseményeknek, nyári élőzenei koncerteknek, jazz esteknek szintén szívesen ad otthont.
Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 255 km. A 6-os számú főúton (Pécsig), onnan tovább az 58-as számú úton.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: