Somogyország vadban gazdag erdők, termékeny folyóvölgyek, gondosan művelt szelíd lankák, napsütötte domboldalak.
Bármerre is járunk a szépséges Balaton és a medrét szeszélyesen változtató Dráva közötti 6036 négyzetkilométernyi területen, mindenütt apróbb-nagyobb csodára bukkanunk.
Somogy egyik jelentős műemléke, a somogyvámosi Puszta-torony, amely több mint nyolc évszázada állja az elemek ostromát. A település arról is nevezetes, hogy itt telepedtek meg egy évtizede a Krisna-hívők, akik a látogatók ezreit vonzzák évente a faluba.
Bodrog mellett a már említett Bő nemzetség birtokát találjuk, feltárásakor leltek rá a régészek az európai viszonylatban is különleges rovásírásos agyagfúvókára, amely a X. századból való. Csupán egy gondolatnyira innen találjuk Somogyfajszot, ahol az erdő mélyén egy különleges őskohómúzeumot rejtenek a fák.A történelemben kissé megfáradt utazót most egy páratlan természeti környezetbe invitáljuk: üljünk fel Mesztegnyőn a kisvasútra, amely védett növények és állatok élőhelyén zakatol velünk végig.
Kissé nyugatabbra már Lengyel József és Bernáth Aurél szülővárosában, Marcaliban járunk, ahonnan a megye déli része felé tartva ne felejtsük el érinteni a királyi szakácsok versengésének nevezetes helyszínét, Nagyszakácsit.Augusztus első napjaiban ezrek kíváncsiak a Mátyás korát idéző jelmezes vigasságra.Somogyban barangolva nem szabad kihagyni az egykori királynéi birtokot, Segesdet, melyet egykor II. Endre adományozott feleségének. A tatárjárás után IV. Béla itt alakította meg az ország felépítésére hivatott kormányát, majd a kastély falai között töltötte ideje egy részét IV. László, s e helyen találkozott anyjával Nagy Lajos király. A ferences kolostor és templom, a csodás Széchenyi kastély látványa után forduljunk újból a természet szépségei felé. A közelben találjuk a vadban gazdag erdőrezervátumot, Kaszót, s mellette a védett őslápot, a Baláta-tavat. A déli végeken kalandozva kopogtassunk be a több mint két évszázados csurgói gimnázium ajtaján: az öreg könyvtár falai között bizton megérezzük Csokonai Vitéz Mihály szellemét. A költő itteni tanítóskodása alatt íródott az Özvegy Karnyóné és somogyi élményei ihlették a Dorottyát. A református diákvárostól nyugatra kanyargós út, a Hétszergörbe vezet a megye csücskébe. Őrtilos Szentmihály hegyéről csodás kilátás nyílik a Dráva és a Mura találkozására. Hagyománnyá vált e helyen az évente egyszeri ünnepélyes határnyitás, amikor a szomszédos Horvátországból csónakkal érkeznek a vendégek.
A megye déli határa egyben országhatár is. Mentén haladva érintjük a gyékényesi bányatavakat, megismerhetjük a Duna-Dráva Nemzeti Park védett növény- és állatvilágát, majd Babócsára érve a híres nárciszost, ahol évszázadok óta minden májusban virágpompába öltözik a 12 hektáros Basakert.
A természet sok értékkel áldotta meg Somogyot, ilyen a barcsi ősborókás, de ilyen a gazdag termálvízkészlet is, melynek jótékony hatását ki lehet próbálni Csokonyavisontán, Szulokban, Buzsákon és Igalban. Vendégcsalogatónkból vétek lenne kihagyni a Zselicet, e gazdag és vadregényes erdőséget, egykori betyárok bújtatóját, kecses őzek és méltóságteljes szarvasok otthonát. E lélegző zöld birodalom adja a friss levegőt Kaposvárnak. Akárcsak Rómát, a megyeszékhelyt is hét domb veszi körül, ezekből most két magaslatot ajánlunk vendégeinknek: Kaposszentjakabon az 1061-ben épített bencés monostor idézi a múltat, a Róma-hegyen pedig Rippl-Rónai József egykori villája ad képet a festőművész életéről. Ha még egy városi sétára is jut idő, akkor látogassunk el Vaszary János festőművész otthonához és tegyünk egy szál virágot Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrához. Ezután járjuk körbe a csaknem százéves Csíky Gergely Színház gyönyörű épületét és a klasszicista stílusban épült egykori megyeházát. A hetvenezer lakosú megyeszékhelyet észak felé elhagyva egy új útra szalad az autó kereke, ez a 61. számú főút várost elkerülő szakasza. A távlati M9-es út részeként megépült 19,4 kilométeres autóutat 2003 novemberében helyezték forgalomba. Az itt élők reményei szerint mindkét irányban folytatódik majd a továbbépítése, s ezzel biztosítható lesz az ország nyugati és déli megyéi közötti összeköttetés.
A Zselici História-völgyben megelevenednek a zselici táj rejtett történelmi és regényes emlékei, kulturális értékei, a népélet múltja, históriája – a természeti értékekkel összhangban. Kikapcsolódási lehetőséget jelentenek a vadászat, a horgászat, a lovaglás, a lovaskocsikázás, a kerékpározás, a golfozás, a bányai és peterkei üdülőfaluk formálódása. A hatalmas erdők gazdag vadállománya kiváló lehetőség a vadászat híveinek. Kedvelt vadászlesek, vadásztanyák várják a már kialakított, de még bővíthető vendégkört és az érdeklődőket. A mikei, a kadarkúti, a petörkei, a zsippói, a Surján-völgyi halastó rendszerek, a térséget behálózó patakok már manapság is a horgászok kedvelt vizei.
A térség legromantikusabb programeleme – lóval barangolni az érintetlen természetben. Ideális helyszínek kínálkoznak a meglevő lovasprogramok bővítésére. Nemzetközi hírű a Kassai lovasíjász pálya, ahol rendszeresen rendeznek nemzetközi versenyeket. A természetbarátok, gyalogtúrázók számára ideális terep a Zselic. Rövid és hosszabb távú túrák bárhol, bármikor tehetők, de egyre népszerűbbek a zselici teljesítménytúrák is. A vadregényes táj és a sok kis település kerékpárral könnyen bejárható. Kiépített kerékpárutak mellett a kis forgalmú közutak és erdei utak kiválóan alkalmasak a programokra, a túrákra, a kikapcsolódásra és a vidék megismerésére.
Különleges látványosság lesz a Zselici vadvirágút. Horváth Béres János kaposszerdahelyi faszobrász kezdeményezése alapján a XXI. század tiszteletére huszonegy, a Zselicben honos vadvirágot ábrázoló faszobrot farag.
A millennium évében felavatandó vadvirágút a Kaposvár-Szenna-Szilvásszentmárton útvonalon tekinthető majd meg. A zselici kistérség, ahol Mátyás király is gyakorta megfordult, bővülő turisztikai programkínálattal, szeretettel várja az idelátogató vendégeket.
A Zselici Tájvédelmi Körzet Somogy és Baranya megyékben a Dunántúli-dombság nagytájon belül a Zselici kistáj északnyugati részén található.
A zselici táj kialakulása
A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat borító, összefüggő erdőségek adják. A települések többsége az átlagosan 200-250 méter tengerszint feletti dombok lábánál futó patakok mentén létesült. A legmagasabb pont a tájvédelmi körzet keleti részén 358 méterrel a Hollófészek.
Annak ellenére, hogy nem egy markáns hegységről van szó, a Zselic élővilágának kialakulásában az éghajlati elemek keveredése a legmeghatározóbb elem. Egyszerűsítve úgy jellemezhetnénk, hogy nyáron hűvösebb, csapadékosabb nyugati, északnyugati légtömegek befolyásolják, télen mediterrán hatást hozó légtömegek érkeznek, délről, délnyugatról. A tavaszi-őszi csapadékmaximumoknak is köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakult ki. A középkorban több kisebb irtásfalu is megtelepedett, az emberek makkoltatással, méhészettel foglalkoztak. Az erdőpusztulás felgyorsulását a német telepesek megjelenése okozta, akik magukkal hozták a hamuzsír főzés tudományát, majd fokozatosan elterjedt a szénégetés és a gyorsfolyású patakokra egyre több kis fűrészüzem is települt. A tájvédelmi körzet jelentős méretű és minőségű erdővagyona 1976-óta védett, mintegy 10.500 ha nagyságú területen és kitettségtől függően más és más élővilágot rejt.
Táji értékek
A zselici táj jellegzetes tájképét a széles, lapos dombhátakat borító, nagy, összefüggő erdőségek adják. Kaposvár és Szigetvár között a mintegy 45 kilométer hosszú, többnyire dombhátakon haladó, történelmi idők óta használatos földúton járva a távolság felét még ma is szinte összefüggő erdőségben tehetjük meg. A zselici települések többsége a patakok völgyeiben létesült, ahol a lakosság a környező nedves réteket kaszálta, a szántóföldek és legelők pedig a lankásabb dombok
lejtőin helyezkedtek el. A meredek, szabdalt felszínű oldalakat az ember nem tudta megművelni, így azok napjainkig erdők maradtak.
Északról, a Balaton felől közelítve a Zselic dombvidéke hirtelen, meredeken magasodik fel a Kapos folyó völgyéből. Délről közeledve a Drávasík alföldi jellegű tájából alig észrevehetően, lankásan emelkedik ki. Ha nyugat felől érkezünk, akkor a belső-somogyi homokvidék enyhén hullámos felszíne után a magasságkülönbségek hirtelen megnövekednek, határozottan dombsági jellegű táj tárul a szemünk elé. Kelet felé a zselici erdők a mecseki erdőkkel összefüggő erdőrengeteget alkotnak, a két tájegységet csak a Baranya-csatorna – észak felé kiszélesedő, egyébként keskeny – völgye választja el egymástól. A Mecsek-hegységből nézve széles, lapos, erdővel borított dombhátak jellemzik a Zselici-dombságot.Jellemző tájképi elemek a meredek falú lösz-szurdokok, helyenként homokkőkibúvásokkal.
A települések közelében a régóta használt földutak lassanként löszmélyutakká alakultak. A meredek löszfalak lepusztuló kőzetanyaga meszes konkréciókat, löszbabákat tartalmaz, melyek a vízmosások alján megfigyelhetők.
Egyedi táji értékek a területen található gémeskutak, kőkeresztek, magányos idős fák és fasorok, hagyományos rakodók, magtárak.
A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991-ben lett védetté nyilvánítva, területe 7832,7 hektár. Ebből fokozottan védett 499 hektár. A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. Keleten a Külső-Somogy és a Zselic, nyugaton a Kelet-Zalai dombság határolja a Dunántúlnak ezt a Balaton és Dráva között fekvő részét.
A területen fellelhető vízfolyások a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak. Legjelentősebb ilyen a Boronka-patak. Bár domborzati viszonyai alapján majdnem sík vidék, növényvilága mégis rendkívül változatos. Az éghajlat elsősorban a gerinctelen állatoknak kedvez. Az eddigi kutatások eredményeképpen sok védett kérész, sáska, lepke, bogár, erdei hangya, zengőlégy, fürkészlégy, pók és szitakötő fajt fedeztek fel.
A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította Tájvédelmi Körzet háborítatlanságában az is közrejátszott, hogy a németek 1944-ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956-ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek. Az erdőben ismét éledeznek
a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta.
Az országos kék túra útvonala, valamint a Mesztegnyőről induló, egykori gazdasági vasút a terület felfedezésének legnépszerűbb módja.
A természeti értékek mellett a vonzerők másik csoportját az ember alkotta vonzerők képezik, amelyek évtizedek, évszázadok, évezredek alatt alakultak ki, vagy hozták létre. Ezek közé tartoznak a kulturális sajátosságok és emlékek, az épített környezet. A terület a somogyi tájra jellemző műemlék, vagy műemlék jellegű templomokkal, kastélyokkal, kúriákkal, múzeumokkal rendelkezik.
A hetente dagasztott kenyér mellett mindig készült lángos, langalli és cipó formájú kisebb méretű pompos.
A kelesztett tészták is gyakoriak voltak a heti étrendben és az ünnepnapokon is. Lakodalom, keresztelő és halotti tor jellegzetes étele volt a kukoris, fonott perec, amelyet általában 2 ágból fontak. A mákos, diós töltött kalács itteni elnevezése haltészta, patkó, hosszútészta. Nevét a tészta keresztmetszetéről kapta.
A megye északi részén ismert a főtt-sült perec. Hagyományos lakodalmi és vendégváró sütemény volt, de készítése rendkívül bonyolult és időigényes.
Az öntött sült tészták lisztből, tejjel vagy aludttejjel készültek jól kizsírozott tepsibe öntve. Elnevezése prósza. Tetejére lekvárt szórtak kis csomókban, melyet macskatiprásnak neveztek.
A pépes ételek főzéséhez különböző durvább, kásásabb lisztet használtak fel. Ilyen a gánica, kukoricagánica, amelyet tejben megfőztek. Tejjel vagy hagymás zsírba szaggatva fogyasztották. A dödölle is számos alapanyagból készülhet. Az alapanyagot búzaliszttel együtt újra megfőzték. Majd hagymás zsírra aprítva, kiszaggatva átsütötték.
A leveseken belül fontos szerepe volt az aszalék leveseknek, a tészta- és tejleveseknek. Levest is főztek gabona alapanyagokból, így a kevésbé ismert hajdinából is. Barna szemű, inkább háromszög alakú magja ásványi anyagokban gazdag. Hajdinából készülhet kása, gombócleves és hajdinarétes is.
Szerették a főzelékféléket is. A bab itteni elnevezése borsó. Ebből főzték a borsólevest és a törött borsót.
Somogyban régebben jelentős pásztorélet volt. Az állatokon belül legnagyobb számban juhokra vigyáztak, s ezt követte a disznó, a marha és a borjú. E két utóbbi csak nagyobb ünnepeken került az asztalra.
Vasárnapokra inkább baromfit vágtak. A juhászok egyszerű ételeket főztek. Élelmüket a gulásládába /gulyásládába/ tartották, amelyet „estelente hazahajtottak élelemért”. Ebbe tartották a zsírt, a lisztet, a tésztát, valamint a gyűjtögetéssel szerzett gombát, vadkörtét és vadgalambot.
Receptek:
Tormás leves
Hozzávalók: 1 egész torma, 1 disznónyelv /kb. 15 dkg 4 főre/, 2 kanál zsír, 3 kanál liszt, kevés pirospaprika, 1 fej vöröshagyma, kevés ecet, só.
Elkészítése: A frissen lereszelt tormát zsíron kissé megpirított liszthez keverjük, kissé átforrósítjuk néhány percig. Beletesszük az apróra vágott vöröshagymát és a pirospaprikát. Felengedjük vízzel, majd beleszórjuk az apróra felszeletelt nyelvet. Ha a nyelv megpuhult, ecettel és sóval ízesítjük.
Tungeri (német étel)
Hozzávalók: 1 fej vöröshagyma, 2 kanálzsír, 1 csipetnyi pirospaprika, fejenként 1 szelet füstölt sonka, 1 kanál liszt, kevés tejföl. A körethez fél kg burgonya.
Elkészítése: A hagymát lereszeljük, kevés zsiradékban megpirítjuk, megszórjuk kevés pirospaprikával, felöntjük vízzel. Megfőzzük benne a vékony szeletekre vágott füstölt szalonnát. Sűrítése habarással történik: 1 kanál lisztet kevés tejföllel elkeverünk, majd a sonkaléhez öntjük. Körete lehet főtt vagy sült krumpli.
Hajdinarétes
Hozzávalók: 1 réteslap, 30 dkg hajdina, negyed liter tej, olaj, só.
Elkészítése: Először megfőzzük a hajdinát kásának tejben, cukorral és kevés sóval ízesítve. Esetleg tehetünk bele vaníliás cukrot is. Megvárjuk, míg a kása kihűl.
A réteslapot kicsomagoljuk, olajjal jól megöntözzük. Erre egyenletesen szórjuk rá a kihűlt hajdinakását. Feltekerjük, tetejét újra meglocsoljuk olajjal. Szép pirosra sütjük.
A hajdina Bioboltokból, Herbáriából beszerezhető.
Kukoricadödölle
Hozzávalók: 8-10 burgonya, 1 liter kukoricaliszt, nagyobb tojásnyi zsír, 1 vöröshagyma, 1 bögre tejföl.
Elkészítése: A burgonyát apróra vágva puhára főzzük. Alaposan összetörjük, majd hozzáadjuk a kukoricalisztet, és bedagasztjuk. A tűzhely szélére húzva, hagyjuk puhulni, pöfögni. Zsíros kanállal egy zsírozott lábasba szaggatjuk. Az apróra vágott hagymát zsíron megpirítjuk. Tálaláskor megszórjuk a pirított hagymával. Ízesíthető tejföllel, de fogyasztható tejföl nélkül.
