A kanyargó Tisza az, amely alapvetően meghatározza a régiót. Attól a ponttól, ahol Tiszabecsnél Magyarország területére ér, békésen kanyarog észak felé, majd egyszerre dél felé fordul kétszáz kilométeres útjára. Valamikor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ütőere volt, ma pedig kellemes játszótér, hívogató partszakaszokkal, kapásra vágyó halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal. Mindemellett természetesen a kenusok, evezősök és jet-ski-sek paradicsoma is.
Ám a Tisza nem volt mindig ennyire jóindulatú. Amíg a XIX. században el nem végezték a folyamszabályozást, a megye jelentős részeit árasztotta el időnként, és a mocsarak nagy körzeteket vágtak el más vidékektől. Ez azonban segített megmenteni ezt a vidéket attól a pusztítástól, amely az ország más részeit érte a török hódoltság idején a XVI. és XVII. századokban.
Ez az elszigeteltség segített a terület jellegzetes fa harangtornyait és más hagyományos épületeit is megóvni az enyészettől. Ami Magyarország más részein elpusztult háborúk és megszállások eredményeként, az itt, az északkeleti részeken továbbél a helyiek és az idelátogatók örömére. A II. világháború előtt ez az országrész adott otthont Magyarország Budapest utáni második legnagyobb zsidó közösségének, és egykori jelenlétük ma is érezhető az itteni régi zsinagógák és zsidó temetők révén.
A Felső-Tisza vidék ligeterdőinek, a Nyírség erdős-sztyepp vidékeinek, a Bereg jégkori reliktumainak néhány hangulatidéző foltja még ma is látható a természetvédelemnek köszönhetően.
11 országos jelentőségű természetvédelmi területet találunk itt, mely méltó keret a mintegy 300 műemléki védettségű épületnek.
Magyarország népművészeti hagyományai Európa leggazdagabbjai közé tartoznak, az északkeleti régió pedig semmilyen téren nem marad el az ország többi részétől, bizonyos területeken pedig kimagaslik. Nagyon kevés kivételtől eltekintve (amilyen például a tiszaháti és erdőháti festett templom-mennyezetek) csak a hétköznapi használati tárgyakat díszítették. Ez nem a szó klasszikus értelmében vett szépművészet, hanem a mindennapi emberek vágyának kifejeződése arra, hogy másképp lássák és láttassák az őket körülvevő világot. Némelyik ilyen munka igazi remekmű.
A szövést és hímzést mindig is magas fokon művelték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Rétköz a háziszőttesről, a Bereg az egyedülálló keresztszemes hímzésről, a sokféle stílus ötvözéséről, Tarpa a tulipános és szegfűs hímzéseiről híres. Ma is látunk faragott díszítéseket háztetőkön és kapukon, az évente megrendezett Nemzetközi Fafaragó Tábor Vásárosnaményban életben tartja ezt a hagyományt. A fából készült tárgyak közül azonban a legelterjedtebb a kerekeskút, amelyet még ma is láthatunk falusi udvarokon.
A lecsapolás után jött létre a Nyírség jellegzetes arculata homokbuckákkal, akáccal, szőlővel és gyümölcsösökkel. E termékeken kívül a rozs, a burgonya, a répa, a napraforgó és a káposzta a legelterjedtebb kultúrnövény. A múlt század végén terjedt el az istállózó állattartás. Életmódjuknál és anyagi helyzetüknél fogva nagy szerepet kap a gyűjtögetés és az ebből készülő ételek.
A leveseken belül jellegzetesek a hússal főzött gyümölcslevesek /pl. almás csirkeleves/, az aszalt gyümölcsökből készültek, valamint a gombával főzöttek /pl. gombás káposzta, káposztás gombaleves/. Ismert levesek még a pirított tarhonyaleves, a pattogóleves /pattogatott kukoricából tejjel leöntve/, valamint lebbencsleves bográcsban elkészítve. Számos kásafélét tálaltak hétköznapra és ünnepre is. Ez utóbbiakhoz tartozott az édes lakodalmi kása, valamint a cselédeknek felmondásuk idején adott kitolókása /kölesből főzve/. Ezen a vidéken minden évben megrendezik a cinkefőző versenyt is. Ez az étel krumpliból készült kásaféle. A tócsni, lepcsánka reszelt burgonyából és lisztből áll, melyet formázva zsiradékban sütnek. ki.
E terület egyik jellegzetessége, hogy a töltött káposztát paradicsomlével készítik. Kukoricakásával, málékásával töltik az apróra vágott hús és a fűszerek mellett. Neve málékásás káposzta. Gyakran készítenek rakott puliszkát is. Szintén erre a vidékre jellemző étel a káposztás paszuly. Külön készítjük el a savanyú káposztát és a kolbásszal ízesített paszulyt (babot). Összeöntésük után világos rántással sűrítjük és tejföllel gazdagítjuk. Tehetünk bele füstölt kolbászt is. Szabolcs-Szatmár megyében és Debrecen környékén is készítik.
A penyigei fajta szilva a legalkalmasabb a szilvalekvár készítésére. Az egészséges, fateknőben megmosott szilvaszemeket szűrőn alaposan lecsepegtették. Beleöntötték a katlanon elhelyezett rézüstbe, melyben egy karófa volt elhelyezve úgy, hogy ennek a talpa az ide-oda mozgatással az egész üst alját mindenütt beérje. Ez volt az úgynevezett „keverő lepke”. A rézüst alját kívülről sárral tapasztották be, hogy a tűz melege a szilvaszemeket fövés közben oda ne kapja. Első lépésként a szilvát állandó kevergetés mellett addig hevítették, míg a magváról teljesen le nem főtt. Ekkor kiszedték, és rostán átdörzsölték. Ez az átdörzsölt lé a cibere. Ezt visszaöntötték az üstbe, és addig főzték, amíg a levét teljesen elveszítette. A szilvalekvár akkor volt kész, ha egy fakanálra véve – a fakanalat lefordítva – nem esett le róla. Az elkészült sűrű lekvárt cserépedényekbe, lekváros szilkékbe merték fa merőkanállal, majd kihűlés után fehér vászondarabbal lefedték, zsineggel átkötötték és a kamrában tárolták. „A héjastól megfőzött szilvának kiváló élettani hatása volt, ezért a népi gyógyászatban is használták. Éhgyomorra néhány kanállal fogyasztva hashajtó hatású.”
Receptek:
Káposztás gombaleves
Hozzávalók: 40 dkg savanyú káposzta, 30 dkg friss gomba, 5 dkg zsír, 1 nagy fej vöröshagyma, 5 dkg liszt, kevés pirospaprika, 1 gerezd fokhagyma, 1 dl tejföl.
Elkészítése: A savanyú káposztát feltesszük főzni. Mikor félig megpuhult, hozzáadjuk a hosszúkásra vagdalt gombát. Az egészet berántjuk vöröshagymás rántással. Még kb. 10 percig főzzük.
Végül tejföllel ízesítjük. Böjti időszakon kívül adhatunk hozzá füstölt oldalast vagy kolbászt is.
Szatmári töltött káposzta
Hozzávalók: füstölt tarja 0,20 kg, sertés apró hús 0,20 kg, tengerikása /kukoricakása/ 0,30 kg, bors 0,05 kg, olaj 1 dl, vöröshagyma 0,10 kg, tejföl 2 dl, fokhagyma 0,01 kg, ételízesítő 0,02 kg, paradicsompüré 0,05 kg, savanyú káposzta 1 kg, fűszerpaprika 0,01 kg.
Elkészítése: A füstölt tarját a sertés apró hússal együtt ledaráljuk, hozzáadjuk a tengerikását, ízesítjük, fűszerezzük. A kész tölteléket savanyú káposzta levelébe töltjük, majd paradicsomos alaplével leöntve megfőzzük. Tejfellel lelocsolva tálaljuk.
Cinke
Hozzávalók: 1 kg krumpli, 40 dkg liszt.
Elkészítése: A meghámozott, karikára vágott krumplit annyi sós vízzel tesszük fel főzni, hogy ellepje. A megfőtt krumplit csomómentesre törjük, majd a saját levével keverjük. Folyamatos keverés mellett liszttel sűrítjük. Jól összefőzzük. Kicsit állni hagyjuk, hogy összeérjen, majd forró zsírba mártott evőkanállal kiszaggatjuk és kizsírozott tepsiben sütőben megpirítjuk. Ízlés szerint: hordós káposztával, vagy hagymás zsírral, vagy kapros juhtúróval “nyakon öntjük” és tálaljuk.
Szilvalekváros fánk
Hozzávalók: 1,5 kg liszt, 5 dkg margarin, 5 dkg élesztő, 10 dkg cukor, s, 1 tojássárgája, fél liter tej, 3 dl langyos víz, fél kg, szilvalekvár, olaj a sütéshez.
Elkészítése: A hozzávalókból közepes keménységű tésztát dagasztunk. Akkor jó, ha elválik a táltól, és hólyagos. Megkelesztjük, és lisztezett deszkára kiborítjuk. Tenyérnyi csíkokat készítünk, s ezekbe tesszük a lekvárt. Összehajtjuk a szélét, elnyomjuk, az egészet meghúzzuk, és két-három fonást végzünk rajta. A két végét összenyomjuk. Forró olajban mindkét oldalát narancssárga színűre sütjük. Kihűlve, porcukorral megszórva tálaljuk.
További információk: www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform
