Tamási Tolna megye észak-nyugati részén, a Koppány folyó menti dombvidéken fekszik. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon. A közel 10 ezer lakosú kisváros védőszentjéről, Szent Tamásról kapta nevét. Ősidők óta lakott vidék, minden történelmi kor hagyott itt maga után emléket.
Mint sok más valószínűleg 13. századi eredetű várunk, csak 1315-ben tűnik fel az írott forrásokban, amikor várnagyát említik. Ekkor már királyi vár, egyik várnagya, mint láttuk, a közeli Ozora birtokosa volt. Az azonban kevéssé valószínű, hogy az uralkodóhoz kell kötnünk építését – helyzete, formája tipikus 13. századi magánvárra utal. 1339-ben Károly Róbert más birtokokért a század elején még a Dél-Dunántúl nagy részét uraló, de ekkor már visszaszoruló és elszegényedő Héder nembeli Kőszegieknek adta – nem kizárt, hogy ők voltak eredeti építtetői is. Utódaik, a Tamásiak birtokolták egészen kihalásukig, 1444-ig. Ezután több család, így a Lorántffyak, Szekcsőiek, az Ujlakiak, továbbá a szomszédos Ozorán birtokos Héderváriak igyekeztek megszerezni. A pártharcok során Ujlaki Miklós is elfoglalta, de végül is a Héderváriaké lett, s ezután osztozott Ozora sorsában. Esetleges átalakításairól nem tudunk. A török hódoltság után falait teljesen elbontották, részben az Esterházyak használhatták fel a várhegy alatti új 18. századi birtokközpontjuk, a Miklósvárnak nevezett kastély építéséhez.
Az 1973-ban megnyitott termálfürdő a környék idegenforgalmi központjává tette a várost. A régió legismertebb természetvédelmi értéke a Gyulaji erdő. A Gyulaji Rezervátum 7800 hektáros, cser, tölgy és gyertyán erdeiben él a világ legnagyobb dámpopulációja. A Pacsmagi tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület és nemzetközi jelentőségű vízimadár-élőhely (Ramsari terület).
A Tamási Termálfürdő Tolna megye egyik legjelentősebb fürdőhelye, a Várhegy fenyvessel borított lábánál 7 hektáros zöldterületen, ligetes környezetben helyezkedik el.
Kellemes napokat tölthetnek, természeti kincsekben gazdag vidéken, akik Tamásira látogatnak fürdőzni. Az itteni fürdő vize magas sótartalmú, alkálikloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, mely összetételénél fogva végtagízületi, gerinc- és csípőízületi porckopásos elváltozásoknál, baleseti és ortopédiai károsultak utókezelése alkalmas.
A fürdő jelenlegi területén gyógymedencék, strandmedencék, úszómedence és pancsolók várják a látogatókat. A fürdőzésen túl masszázs, szauna, teniszpálya is igénybe vehető.
Javallat:
– végtagízületi porckopásos
– elfajulásos, un. degeneratív elváltozásban
– gerinc- és csípőízületek porckopásos elváltozásában
– baleseti, az orthopaediai mozgásszervi károsultak utókezelésében tapasztalható.
– Javasolt még nőgyógyászati gyulladások mérséklésén túl a petefészek funkciók aktivizálódása miatt sterilitás, menstruációs zavarok, klimaxos panaszok esetén is.
Medencék
Beltéri terület:
2 medence üzemel: fedett ülőpados medence, nyitott ülőpados medence, a medencék hőfoka 36-38 fok, egyenként 230 négyzetméteresek.
Kültéri terület:
3 medence üzemel: 33 1/3 m úszómedence , 25m strandmedence és gyermekpancsoló élményelemekkel.
A 25 m strandmedence és gyermekpancsoló fűtött medencevízzel üzemel.
Aktív kikapcsolódást segítő létesítmények:
Nyáron strandröpladba pálya, strandfoci pálya, teniszpálya és ping-pong asztalok állnak a vendégek rendelkezésére. A fürdő közelében kilátó, erdei tanösvény és kerékpárút is található.
A város legrangosabb eseménye a Tamási Lovasnapok. Az augusztus 20-hoz kapcsolódó rendezvény alatt látványos díjugratás, lovasbemutató és fogatverseny vonzza a turistákat.
Pacsmagi tavak:
Az 1990-ben kialakított Természetvédelmi Terület Tamási határában, a Koppány folyó völgyében helyezkedik el. Itt főleg vizes élőhelyek, illetve kisebb részben erdők és gyepek találhatók. A védett terület kialakítását elsősorban az e térségben meghatározó jelentőségű, gazdag fészkelő és vonuló vízimadár-fauna indokolta. A tórendszer gém- és récefélék fontos költőhelye, többek között rendszeresen fészkel itt nagy kócsag, bakcsó, törpegém, szürke és vörös gém.
A Pacsmagi-tavak az egyik legfontosabb hazai élőhelyét jelentik a fokozottan védett cigányrécének.
A megfigyelések szerint a hazánkban észlelt madárfajok több mint fele előfordult már itt, s számos madárfaj mennyisége elérte a “nemzetközi jelentőségű terület” kialakításához szükséges értéket. A védett területről információkat adnak az ott elhelyezett tájékoztató táblák.
A Gyulaji Vadrezervátum – hajdani Esterházy-birtok – 7800 hektáros, cser, tölgy és gyertyán erdeiben él a világ legnagyobb dámpopulációja.
A dámot a rómaiak telepítették be Magyarországra, Gyulajra az 1400-as években került vissza. A dámrezervátumról az írják a krónikák, hogy a XIX. században itt volt Magyarország legnagyobb vadaskertje. A bekerített területen hófehér, koromfekete és pettyes dám élt zavartalanul. A dámállománynak körülbelül tizedét jelenleg a gímszarvas teszi ki.
A rezervátumban vadgazdálkodást folytat a fenntartó Tamási Erdészet. A terület kedvelt a vadászok körében. Vaddisznóból több száz kerül évente terítékre, rendszeresen rendeznek hajtásokat is.
Megközelítés: Tamásin kívül nagyobbrészt gyulaji, kocsolai és regölyi területeken nyugszik.
Megközelítés: a fürdő megközelíthető a térséget átszelő 61-es és 65-ös főútvonalakon, illetve pincehelyi átszállással a Budapest – Pécs vasútvonalon.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.tamasi.hu